Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.087/2025/8.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró
Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes: …… (Cím1)

A felperes képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (Cím2)

Az alperes: Baranya Vármegyei Rendőrfőkapitányság, Pécsi Rendőrkapitányság (Cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Garadnay Kinga kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész

A Kúria a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 120.000 (azaz százhúszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (azaz harmincezer) forint kereseti illetéket. A fizetendő illeték ezen ítélet jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes 2025. szeptember 4. napján 00 óra 02 perckor bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2025. október 4. napján 13.00 óra és 19.00 óra között Pécsett, az Ybl Miklós utca 10. a Mecsek Áruház előtti tér – Ybl Miklós utca – Nendvich Andor utca – Faludi Ferenc utca – Endresz György utca – Lugos utca – Szigeti út – Kűrt utca – Ifjúság útja – Alkotmány utca – Kodály Zoltán utca – Barbakán tér – Esze Tamás út – Szent István tér útvonalon felvonulást kíván szervezni körülbelül 1000 fő részvételével, 100 fő rendező biztosítása mellett. Bejelentésében a Pécs Pride rendezvény céljaként azt jelölte meg, hogy békés formában kifejezze tiltakozását az LMBTQ közösséget érintő kirekesztő és diszkriminatív kormányzati kommunikációval, valamint törvényhozási gyakorlattal szemben. A résztvevők kiállnak az azonos nemű párok házasságának egyenlősége, továbbá a transznemű emberek nem- és névváltoztatáshoz való jogának visszaállítása mellett. A gyűlés további célja, hogy tiltakozzon az új gyülekezési törvény azon rendelkezései ellen is, amelyek az LMBTQ témájú rendezvények és gyülekezések megtartását korlátozzák. A rendezvény egyúttal megemlékezik a holokauszt LMBTQ áldozataira, akik a náci rezsim idején rózsaszín háromszög viselésére kényszerültek, sok esetben koncentrációs táborokban vesztették életüket. Emellett a rendezvény célja az is, hogy kiálljon a roma közösségek mellett, és határozottan felszólaljon a települési önrendelkezés olyan alkalmazásával szemben, amely diszkriminatív módon korlátozza a roma emberek letelepedéshez való jogát.
  2. A bejelentés alapján az alperes 2025. szeptember 4. napján 08 óra 35 perctől egyeztetést tartott, melyen a felperes a bejelentését annyiban módosította, hogy ha a résztvevők létszáma indokolja, akkor a gyülekezés helyszíne – a Mecsek Áruház előtti tér mellett – kiegészül a Szilárd Leo parkkal. Ismertetve a programot előadta, hogy a gyülekezés helyszínén beszédeket nem tartanak, járművek a menetben lesznek, mainstream zenéket fognak lejátszani, és a rendezvény zárószakaszában beszédek hangzanak el a Szent István téren, ahol civil szervezetek is ismertetik a munkájukat, a jogegyenlőséget népszerűsítik az LMBTQ közösség vonatkozásában. Elmondta, hogy szervezés alatt van egy esemény, mely során két lány kötne házasságot.
  3. Az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy Magyarország Alaptörvényének 2025. április 15. napjától hatályos tizenötödik módosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-a értelmében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást önállóan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Az alperes azon kérdésére, hogy a felvonulás, a színpadi beszédek és a zenei előadások tartalmával, formai megjelenésével a homoszexualitás a gyűlésen bármilyen formában megjelenik-e, a felperes azt válaszolta, hogy „természetesen, hisz ez is a rendezvény egyik célja”. Arra a kérdésre, hogy a gyűlésen a napirendi pontok között van-e olyan tartalom, amely a Gyvt. 6/A. §-ban meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerint tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg, azt válaszolta, hogy „lesz ilyen elem a rendezvényen”. Nyilatkozott arról is, miszerint nem tudja garantálni, hogy a rendezvényen 18. életévüket be nem töltött személyek nem vesznek részt. Nem tudott nyilatkozni ugyanakkor valamennyi felszólaló személyéről, az előadások tartalmáról.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2025. szeptember 5. napján kelt, 02010-160/222-2/2025. rendb. ügyszámú határozatában a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a alapján.
  2. Határozatának indokolásában rámutatott, hogy 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően az Alaptörvény XVI. cikkében definiált alapjogi hierarchia miatt a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez fűződő alapjoga megelőzi a felperes, mint bejelentő békés gyülekezéshez való jogát.
  3. Megállapította, hogy a bejelentésben meghatározott cél, a bejelentett gyűlés programelemei, a lebonyolításával kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk a Gytv. 13/A. §-ában meghatározott tiltási ok alkalmazását szükségszerűvé tették. Megítélése szerint a bejelentő által előadottak alapján, kiemelten a gyűlés lényegi elemeként a tilalomba ütköző megjelenítési módra figyelemmel, nem volt lehetőség egy előíró-korlátozó határozattal elősegíteni a békés gyülekezéshez való jog olyan formában való érvényesülését, amely nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével.
  4. Felhívta a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározottakat is, mellyel kapcsolatban rögzítette, hogy a szervező nem tudta és az egyeztetésen tett nyilatkozata szerint nem is kívánta kizárni a 18. éven aluli személyek részvételét a gyűlésen. Erre figyelemmel megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglalt tilalom nem érvényesülhet a gyűlés megtartása esetén, egyrészt a gyűléshez életkortól független csatlakozás lehetősége miatt, másrészt a részt venni nem kívánó, de a gyűléssel találkozó 18. éven aluliak vonatkozásában is.
  5. Hangsúlyozta, hogy a határozata meghozatalakor kiemelten szem előtt tartotta a Kúria Kgyk.IV.39.057/2025/8. számú ítéletének [32]-[33] és [43] bekezdéseiben foglaltakat és nagy figyelmet fordított a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozatában kimunkált, a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésében szereplő „megalapozottan feltehető” kifejezés értelmezésére. Hivatkozott a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú határozatának [59] bekezdésében foglaltakra, mely szerint „e körben nemcsak azt vizsgálhatja, amit a bejelentés tartalmaz, vagy amit a bejelentő az egyeztetési eljárás során előad, hanem értékelnie kell minden, a gyűlés megtartásával kapcsolatban rendelkezésre álló releváns információt is”. A tényeken alapuló információkra alapozott értékelésére figyelemmel nem hozhatott más jogszerű döntést, mint a gyűlés megtiltása.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az uniós jogi érintettségre tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 34. § a) pontja és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke alapján azt kérte, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB). Egyúttal azt is kérte, hogy a Kúria függessze fel eljárását az előzetes döntéshozatali eljárás tartamára. Perköltséget számított fel.
  2. Jogi álláspontja szerint az alperes határozata sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése, az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikke és a Gytv. 1. § (1) bekezdése szerinti gyülekezési jogát, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése, valamint az EJEE 10. cikke szerinti véleménynyilvánítási jogát és az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése, valamint az EJEE 14. cikke szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Emellett ellentétes továbbá az Európai Unióról szóló Szerződéssel (EUSz), valamint az Európai Unió alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) is. Sérelmezte azt is, hogy az alperes a határozatát nem teljeskörűen feltárt tényállásra, továbbá tévesen, kirívóan okszerűtlenül értékelt bizonyítékokra alapította, valamint indokolása hiányos, megsértve ezzel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bekezdését.
  3. Kifogásolta, hogy az alperes a határozatában a bejelentésben megjelölt kettős cél egyik elemét, azaz a számos önkormányzat által a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény roma közösségekkel szembeni rasszista alkalmazása miatti fellépést nem jelenítette meg, és az egyeztetés során nem tárta fel, hogy ezen cél megvalósítása érdekében a gyűlés megtartható-e. Az alperes a tényállás tisztázása során csak a Gytv. 13/A. § kapcsán tett fel kérdéseket, emellett a bejelentésben megjelölt további cél, a holokauszt áldozataira való emlékezés vonatkozásában sem tett semmilyen megállapítást. Az alperes határozata ezért nem felel meg az Alkotmánybíróság által a tényállás-feltárással és az indokolással szemben kimunkált kritériumoknak. Az alperes a tényállást okszerűtlenül tárta fel, amelyből szükségszerűen jogsértő konklúziót vont le, ez az eljárási jogsértés az ügy érdemére közvetlenül kihatott.
  4. Hangsúlyozta, hogy a bejelentéssel érintett gyűlés, csakúgy mint a korábbi években megtartott pécsi Pride-felvonulások célja ugyanaz volt: az LMBTQ közösséghez tartozó emberek jogegyenlőségének követelése és a homofóbia, transzfóbia, intolerancia elleni fellépés. Az alperes tiltó határozatának ezért rá kellett volna mutatnia arra, hogy ezek a célok megalapozottan feltehető módon felvetik az Alaptörvény XVI. cikke szerinti gyermeki jogok szükségtelen és aránytalan sérelmének a veszélyét. Rámutatott arra, hogy semmilyen konkrét tény vagy adat nem merült fel az elmúlt években sem a gyermekek jogainak sérelme kapcsán.
  5. Kifogásolta azt is, hogy az alperes a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjoga és a gyülekezési jog közötti kollíziót állapított meg, a határozatában azonban nem adta kielégítő indokát a kollízió fennállásának.
  6. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága körében felhívott több alkotmánybírósági határozatot, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogát, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának álláspontját, továbbá a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös állásfoglalását. Kifejtette, hogy mindezek alapján a gyülekezési jog gyakorlása nem áll kollízióban a gyermekek jogaival, hanem éppen azok kiteljesedését szolgálja. Erre figyelemmel az alperes az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével össze nem egyeztethető módon tiltotta meg a gyűlés megtartását.
  7. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatára hivatkozással kiemelte azt is, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés második mondata nem azt jelenti, hogy a gyermeki jogok védelme abszolút korlátozási indokként szolgál az élethez való alapjog kivételével minden más alapjoggal szemben. Az alapjogok még a gyermeki jogokkal szemben sem korlátozhatók szükségtelenül és aránytalanul, azaz az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt akkor is alkalmazandó, ha az alapjogi kollízió egyik oldalán a gyermeki jogok állnak.
  8. Hivatkozott továbbá a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20. napján kelt Egyezmény (Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikkét értelmező 14. számú általános iránymutatásra, amelyet az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága tett közzé. A Gyermekjogi Bizottság rámutatott arra, hogy a „mindenek felett álló érdek elsődlegessége” nem azt jelenti, hogy a gyermekek jogaival szemben minden más jognak engednie kell, csupán azt, hogy a gyermekek jogait a többi, érintett joghoz képest kiemelten kell kezelni. Meglátása szerint ez a kiemelt védelem meghagyja a teret a szükségesség és arányosság tesztje alkalmazásának. Mivel az alperes a korlátozás szükségességét és arányosságát a döntése meghozatala során nem mérlegelte, tiltó határozata megalapozatlan.
  9. A Gytv. 13/A. § alkotmányossága vonatkozásában hivatkozott a Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú határozatával szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság előtt IV/20112-1/2025. számon folyamatban lévő eljárásra, melynek tárgyi hatálya a jelen keresettel támadott határozatban alkalmazott jogszabályhely és jogértelmezés alaptörvény-ellenességére terjed ki.
  10. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az EUMSZ 267. cikkének (3) bekezdése szerint a Kúria mint végső fokon ítélkező bíróság köteles az előzetes döntéshozatali indítvánnyal az EUB-hoz fordulni az uniós jog értelmezése érdekében.
  11. Az alperes a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt.
  12. Rámutatott arra, hogy a felperes egy bejelentést tett, melyben egyidejűleg, egymástól el nem különíthető, térben és időben szét nem választható tartalmú megemlékezéseket, eseményeket rögzített. Mindebből következően nem kellett és nem is lehetett a bejelentés értékelése során a célként megfogalmazott elemeket külön értékelnie. Azt pedig részletesen bemutatta, hogy a 18. éven aluliak számára miért jelentene jogsérelmet a bejelentett gyűlés megtartása. Kifejtette, hogy mérlegelési lehetősége nem volt, a 2025. április 15. napjától új megtiltási okként hatályba lépett jogszabályi rendelkezésre figyelemmel nem hozhatott más jogszerű döntést, mint a gyűlés megtiltását.
  13. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését nem tartotta indokoltnak, az alkalmazott jogszabályok nem transzponálnak uniós kötelezettséget, nem értelmeznek uniós fogalmat, és nem tartoznak uniós hatáskörbe sorolt tárgykörbe. Az ügyben tehát nem állapítható meg az uniós jog alkalmazhatósága, ennélfogva az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
  14. A Kúria a védiratot megküldte a felperesnek, aki arra részletes észrevételt tett, eltúlzottnak tartotta az alperes perköltségigényét és kérte annak mérséklését.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset nem alapos.
  2. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúria a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései szerint a kereseti kérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A Kúria az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, valamint a Gytv. 13/A. §-át és a Gyvt. 6/A. §-át első ízben a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában alkalmazta. Az abban kifejtetteket pedig Kgyk.VII.39.057/2025/8., Kgyk.VI.39.061/2025/7., Kgyk.VI.39.065/2025/6., Kgyk.VI.39.069/2025/6., Kgyk.VI.39.071/2025/5. és Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozatában meg is erősítette, vagyis a Gyvt. 6/A. §-a alapján a gyűlés megtartását megtiltó határozatok elleni keresetek elbírálása során figyelembe veendő alaptörvényi és jogszabályi kereteket meghatározta, és azt következetes gyakorlatában azóta is alkalmazza.
  4. A hivatkozott határozatokban kifejtettek szerint Magyarországon az alapvető jogok forrása az Alaptörvény. A nemzetközi vagy európai jogon alapuló alapvető jogok az Alaptörvény közvetítésével érvényesülnek. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint a békés gyülekezés alapjog, amelynek korlátozására és gyakorlására általában vonatkoznak az I. cikk (3) bekezdésének szabályai (általános alapjogi teszt). Az általános szabályhoz képest sajátos szabályt tartalmaz a XVI. cikk (1) bekezdésének 2025. április 15. napjától hatályos szövege, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország továbbá védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést (a továbbiakban: a gyermek alapvető joga). Az Alaptörvény tehát a XVI. cikkel maga határozza meg – a jogalkotó és a jogalkalmazó számára egyaránt – a gyermek alapvető jogával versengő egyéb alapjogok korlátozhatóságát. Az Alaptörvény XVI. cikkében meghatározott különös szabály értelmében a gyermek alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Vagyis a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. Az Országgyűlés a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában a XVI. cikk (1) bekezdés korlátozását érvényesítette. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ilyenkor a jogkövetkezmény alkalmazása nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kizárja a versengő alapjogok összemérését. A Gyvt. 6/A. §-a szerint a Gyvt.-ben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul. Az alapjogokat – így a gyülekezési jogot – korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, az alperesnek erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik. Kizárólag ebben az esetben tiltható meg a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése.
  5. Jelen perben sem az alkalmazandó jogszabályok, sem azok értelmezése nem tér el a korábbi határozatokkal elbírált ügyekben kifejtettektől, az alperes határozata pedig bemutatta és részletesen hivatkozta a Kúria jogértelmezését. Az előbbiekben megjelölt ügyekben az eldöntendő kérdés a gyűlés megtartását megtiltó határozatok ténybeli megalapozottsága volt, abból a két szempontból, hogy megalapozottan feltehető-e, hogy a bejelentett gyűlések megtartása során a Gyvt. 6/A. §-ban írt tartalmakat jelenítenek meg, és megalapozottan feltehető-e, hogy mindez 18. éven aluli személyek jelenlétében is történik.
  6. A perbeli megelőző eljárás során a Gytv. 11. §-a alapján megtartott egyeztetésen az alperes kérdéseire a felperes maga nyilatkozott úgy, hogy a gyűlésen lesz a Gyvt. 6/A. §-ban meghatározott tilalmat sértő, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét megjelenítő elem, továbbá, hogy nem tudja garantálni, hogy 18. életévüket be nem töltött személyek ne vegyenek részt azon (Jegyzőkönyv 6. oldal). Az alperes határozatában nem csak idézte az egyeztetésen elhangzottakat, hanem azokat értékelte is.
  7. Amint arra a Kúria korábban már – legutóbb Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozatában – rámutatott, a Gytv. hatályos, a bíróságok mint jogalkalmazók által is kötelezően alkalmazandó rendelkezéseire tekintettel nem vizsgálhatók a felperes nemzetközi jogforrásokra való hivatkozásai. A Kúria már a Kgyk.IV.39.061/2025/7. és Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozatában is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, azokhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést {Kgyk.IV.39.061/2025/7. Indokolás [69] és Kgyk.VII.39.073/2025/6. Indokolás [28]}. Az pedig nem lehet vitatott – akár a jogszabály szövegét, akár az objektív, vagy szubjektív teleológiai jogértelmezést is hívjuk segítségül – hogy az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz {Kgyk.IV.39.065/2025/6. Indokolás [83], megerősítőleg Kgyk.VII.39.073/2025/6. Indokolás [28]}.
  8. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes a tényállást a szükséges mértékben tisztázta, a bejelentés tartalma és a felperes egyeztetés során tett kifejezett nyilatkozatából okszerűen következtetett arra, hogy a bejelentés a Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerint tiltott gyűlés megtartására irányul. Ebből következően az alperes nem mérlegelhetett, a Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyűlés megtartását meg kellett tiltania.
  9. A felperes hivatkozott arra, hogy a bejelentésében a gyűlés további olyan céljait is megjelölte, amelyek nem esnek a Gytv. 13/A. §-a alkalmazási körébe, és ezt az alperes a határozata meghozatalakor nem vette figyelembe.
  10. A Gytv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyűlés legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A Gytv. 2. § (1) bekezdése tehát a „közügyben való véleménynyilvánítás célját” a gyűlés fogalmi elemévé tette. Vagyis csak azok a rendezvények részesülhetnek a gyülekezési jog védelmében, amelyek elsődleges (és jellemző) célja a közügyekről szóló nyilvános vitában, illetve véleményképzésben való részvétel. A gyűlés teljes időtartama alatt fenn kell állnia az adott közügyben való véleménynyilvánítási célnak. Ha ez a résztvevőket összekötő (közös) cél megszűnik, az a gyűlés megszűnését is jelenti. Az előbbiek értelmében a gyűlés célja, annak fogalmi eleme, a közös cél megváltozása vagy megváltoztatása esetén a gyűlés akkor is újabb gyűlésnek minősülne, ha a résztvevők annak helyszínét nem hagyják el.
  11. A Gytv. 10. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint a közterületi gyűlés célját is tartalmaznia kell a bejelentésnek. Abból, hogy a Gytv. 2.§-ában és 10. §-ában a gyűlés célját következetesen egyes számban használja, az következik, hogy annak csak egy – akár még oly komplex – célja lehet, ezért a bejelentésben megjelölt, vagy az egyeztetést követően rendelkezésre álló adatok alapján azonosított célt a gyülekezési hatóságnak egységben kell értékelnie. A gyűlés céljának egyes elemei azért sem értékelhetők egyenként, mert az tartalmát tekintve egy új, a szervező által nem kívánt célt eredményezne, amely egyúttal egy másik, nem pedig a szervező által megtartani szándékozott gyűlésről hozott döntéshez vezetne.
  12. A felperes – a jogi képviselője által képviselt más személyek hasonló pereiben kifejtettekkel megegyező érveléssel – előterjesztett, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet a 7. sorszámú végzésével a Kúria a Kp. 34. § a) pontja folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (2) bekezdése alapján elutasította. A Pp. 130. § (3) bekezdésére figyelemmel döntése indokai a következők. A Kúria először a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában fejtette ki, hogy az uniós jog általános elvei és az uniós alapjogok csak az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetekben érvényesülnek, vagyis olyan esetekben, amikor a tagállam hatóságai vagy bíróságai uniós jogot hajtanak végre. „Azokban az esetekben azonban nem, amikor az alapul szolgáló tényállás nincs kapcsolatban az uniós joggal (tisztán belső helyzet). Az EUMSz 6. cikk (1) bekezdése és a Charta 51. cikkének (2) bekezdése szerint a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Európai Uniónak a szerződésekben meghatározott hatásköreit. Amennyiben valamely jogi tényállás nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, az EUB annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg ezt a hatáskört” {Kgyk.VII.39.057/2025/8. Indokolás [46]}. A felperes e körben hivatkozott az EUB C-769/22. számú ügyre, valamint az abban előterjesztett főtanácsnoki véleményre. Az abban kifejtetteknek jelen ügyben azért nincs relevanciája, mert az Európai Bizottság 2022. december 19-én benyújtott keresetében nem önmagában, hanem az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv, az EUMSz megsértésével összefüggésben állította a Charta megsértését. A jelen ügy tényállása nincs kapcsolatban sem a fenti, sem más uniós normával, ezért a Kúriának nem is volna lehetősége az EUB-hoz fordulni.
  13. Amint arra már Kgyk.VI.39.065/2025/6. számú határozatában rámutatott, a Kúria akkor sem indítványozhatta volna az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, ha az alperes határozata az uniós jog hatálya alá tartozna. A gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat rendkívül rövid határidejére tekintettel a Kúria sem az Alkotmánybíróság, sem az EUB eljárását nem kezdeményezhetné, mivel ebben az esetben a saját eljárását fel kellene függesztenie, és ezáltal megsértené a Gytv. 15. § (4) bekezdésében meghatározott három napos (anyagi jogi) határidőt {Kgyk.VI.39.065/2025/6, Indokolás [83], előbbieket összefoglalóan pedig Kgyk.VII.39.073/2025/6. Indokolás [30]}.

A döntés elvi tartalma

  1. I. Ha  a gyűlés megtiltására vonatkozó rendelkezés feltételei fennállásának megállapításához szükséges tényállást a gyülekezési hatóság tisztázta, és ennek során a szervező maga nyilatkozott úgy, hogy a bejelentett gyűlés során a Gyvt. 6/A. §-ban írt tartalmakat jelenítenek meg, és nem zárható ki, hogy mindez 18. éven aluli személyek jelenlétében is történik, akkor megalapozottan feltehető, hogy a bejelentett gyűlés sérti a Gyvt. 6/A. § szerinti tartalmakat, ezért a gyülekezési hatóságnak a Gytv. 13/A. §-át alkalmaznia kell.
  2. II. A gyűlésnek csak egy – akár összetett – célja lehet, ezért a bejelentésben megjelölt, vagy az egyeztetést követően rendelkezésre álló adatok alapján azonosított célt a gyülekezési hatóságnak egységben kell értékelnie. Ha a cél bármely eleme tilalmazott, akkor a gyűlés megtartását meg kell tiltani.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése, 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján az egyszerűsített per szabályai szerint, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A pernyertes alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozta meg, és miután a felszámítás a jogszabályoknak megfelelő, az elvégzett kamarai jogtanácsosi tevékenységgel arányban álló volt, annak mérséklését nem tartotta indokoltnak.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket a felperes a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében köteles az esedékesség napjáig megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése, a Pp. 358. § (2) bekezdése és a Kp. 97. § (2) bekezdése az irányadó.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és a 126. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. szeptember 14.

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró
Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró