Kgyk.IV.39.085/2025/3. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.IV.39.085/2025/3.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: Név1 (Cím1)

A felperes képviselője: Dr. Gaudi-Nagy Tamás egyéni ügyvéd (Cím2)

Az alperes: Szolnok Rendőrfőkapitánya (Cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Váczi-Gál Nikoletta kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria

  • a felperes keresetét elutasítja;
  • kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alperesnek 100.000 (azaz százezer) forint elsőfokú eljárási költséget;
  • kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes mint bejelentő 2025. augusztus 25-én 18 óra 13 perckor órakor ügyfélkapun bejelentette, hogy 2025. szeptember 13-án 14-20 óráig gyűlést kíván tartani a Szolnok belterület Motor út – Törteli út – Kazán utca – Sashalmi út – Attila út – Alvégi út – Fűrész utca – Sashalmi út – Törteli út – Motor út útvonalon, amelynek célja: „Tüntetés a cigánybűnözés ellen a Mi Hazánk Mozgalommal, a Magyar Önvédelmi Mozgalommal, a Betyársereggel és a Bűnvadászokkal. Törvényt viszünk a gettókba!” A gyűlés megtartását a gyülekezési hatóság a 16010-160/154-6/2025. rend. számon korlátozó-előíró rendelkezés alkalmazásával – a gyűlés statikus jelleggel történő megtartásával, békés jellegét biztosító helyszín kijelöléssel - hagyta jóvá.
  2. Ezt követően a bejelentő 2025. augusztus 28-án 11 óra 18 perckor ügyfélkapun bejelentette, hogy „Rendpárti tüntetés a Mi Hazánk Mozgalommal. A rendőrség hathatósabb fellépésének követelése. Letelt a két hét!” céllal 2025. szeptember 13-án 14-20 óráig gyűlést kíván tartani. A gyűlésen részt vevők várható létszámát 500 főben jelölte meg. A tervezett gyűlés zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők száma 20 fő. A szervező vonulással egybekötött rendezvényt kíván megtartani, a Szolnok belterület Motor út – Törteli út – Kazán utca – Sashalmi út – Attila út – Alvégi út – Fűrész utca – Sashalmi út – Törteli út – Motor út útvonalon. A rendezvényen a bejelentés szerint a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsainak részvétele várható. A gyűlés tervezett napirendje a bejelentés szerint: „Fáklyás felvonulás, skandálás, hangosítással beszédek.”
  3. A gyülekezési hatóság 2025. augusztus 28-án 14 órakor a bejelentővel rövid úton a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 11. §-ának megfelelő egyeztetést tartott (16010/-160/-158/2025. rendb. számú jegyzőkönyv), amelynek során a gyülekezési hatóság felhívta a bejelentő figyelmét arra, hogy értékelve a területen élő lakóközösségek multikulturális jellegét is, az útvonalon történő felvonulás alkalmas lehet arra, hogy az azzal érintett lakóingatlanokban élők számára riadalmat, félelmet keltsen, így felmerül az általános személyiségi jogi és a magánszféra védelméhez való jog megsértésének lehetősége. A gyűlés a közbiztonságot, a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, így a Gytv. 13. § (1) bekezdésben foglaltak alapján előíró korlátozó rendelkezés meghozatala válik szükségessé. A gyülekezési hatóság a békés gyülekezés jogának biztosítása érdekében felajánlotta a Szolnok, Kossuth Lajos teret a rendezvény statikus (vonulás nélküli) jelleggel történő megtartására, amelyet a bejelentő nem fogadott el.
  4. A bejelentő elmondta, hogy közintézmény rendjét és működését nem fogják zavarni, a gyűlést az interneten fogják meghirdetni. Elmondta, hogy a vonuláskor véletlenszerűen kiválasztott helyszínen hangos bemondón kívánnak beszédeket elmondani.

Az alperes határozata

  1. Az alperes 2025. augusztus 30. napján kelt 16010-160/158-4/2025. rendb. számú előíró korlátozó határozatával úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyűlést a Szolnok, Kossuth Lajos téren, statikusan (vonulás mellőzésével), kizárólag a határozat elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet pontosan körülhatárolt részén jogosult megtartani.
  2. A gyülekezési hatóság eljárása során megállapította, hogy a gyűlés alapvető paramétereit ütköztetve a Gytv. vonatkozó rendelkezéseivel felmerülhet a Gytv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott tiltó ok alkalmazásának a lehetősége, abban a kontextusban, hogy a gyűlés alkalmas lehet mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására, egyben a közrendet, közbiztonságot veszélyezteti oly módon, hogy a Rendőrség alapfeladatainak ellátása körébe tartozó közrend, közbiztonság fenntartásának közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével járhat. Eljárása során figyelemmel volt a Kúria Kgyk.VII.39.034/2025/5. számú ítéletének [21]-[22] bekezdéseire.
  3. A perbeli határozattal érintett gyűlés előzményeként kezelte a „Tüntetés a cigánybűnözés ellen a Mi Hazánk Mozgalommal, a Magyar Önvédelmi Mozgalommal, a Betyársereggel és a Bűnvadászokkal. Törvényt viszünk a gettókba!” céllal bejelentett, 16000-160/154-6/2025. rendb. számú, előíró korlátozó határozattal érintett gyűlést, amelynek helyszíne és időpontja teljes mértékben megegyezik a perben támadott előíró korlátozó határozattal érintett gyűlés helyszínével és időpontjával, a két bejelentés közötti különbséget a gyűlések céljai közötti, eltérően megfogalmazott definíció jelenti.
  4. Kiemelte, hogy a közrend, közbiztonság fenntartása a Rendőrség kiemelt alapfeladata, egyben kötelezettsége, ezért a Rendőrség, mint gyülekezési hatóság az akadályozást jelentő körülményeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Rámutatott, hogy a gyűlés a bejelentés szerinti útvonalon, vonulásos jelleggel történő megtartása olyan mértékű közbiztonsági deficitet generálna azáltal, hogy lehetőséget biztosítana az esetlegesen szélsőséges nézeteket valló személyek adott helyen történő megjelenésére, amely megalapozottan feltehető, hogy a Rendőrség számára nehezítené vagy ellehetetlenítené a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott közrend, közbiztonság fenntartását, mint alaptevékenység ellátását. A közbiztonsági deficitet tovább növeli azon tény, hogy a gyűlés bejelentésben szereplő paraméterek szerinti megtartása esetén a gyűlés útvonalán lakók, érintett közösség tagjai szükségszerűen konfliktusba kerülhetnek a gyűlésen résztvevőkkel abból eredően, hogy fizikai valójában nem tudnak kitérni, nem tudják elkerülni a gyűlést, illetve a gyűlésen résztvevő, esetlegesen szélsőséges nézeteket valló személyeket.
  5. Mindezek mellett megállapította, hogy a gyűlés bejelentés szerinti helyszínen történő megtartása közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékben sértené az érintett útvonal lakóközösségeinek magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való jogát, a magánszféra védelmében megtestesülő alapjog kontextusában.
  6. A lefolytatott szükségességi-arányossági teszt során vizsgálta, hogy a gyűlés a Gytv. alapján szükségszerűen tilalmazandó-e, avagy a Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján bizonyos előíró-korlátozó jellegű kötelezettségekkel a gyűlés megtartásának feltételeit lehetséges-e olyan módon meghatározni, amely egyszerre biztosítja a békés gyülekezéshez való jog érvényre juttatását, valamint a közrend, közbiztonság fenntartásának, illetve mások jogainak és szabadságának védelmét. A teszt lefolytatását követően arra a következtetésre jutott, hogy a gyűlés – annak vonulásos jellege okán – a határozat rendelkező részben foglalt kötelezés be nem tartása esetén közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyeztetné a közrend, közbiztonság fenntartását.   
  7. Idézte Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (1) bekezdését, és rámutatott, a személyi biztonság magában hordozza annak követelményét, hogy adott személy az életviszonyait zavartalanul, mások beavatkozásától mentesen szervezhesse, akarata ellenére e jogát mások ne sérthessék meg.
  8. Hivatkozott a Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletének [78]-[82] bekezdéseire, és annak alapján kifejtette, hogy a bejelentő a bejelentéshez köthetően nem fejtette ki, kifejezett hatósági kérdés ellenére sem, hogy a módosított cél önmagában miért eredményezné a gyülekezési hatóság által korábban előíró-korlátozó határozattal érintett, jelen gyűlés alapvető paramétereivel nagymértékben analógnak tekinthető gyűlés hatósági határozat nélküli tudomásulvételét.
  9. Figyelemmel volt továbbá a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú ítéletének elvi tartalmára is, és annak alapján megállapította, hogy a gyülekezési hatóságnak szükségszerűen vizsgálnia kell nemcsak a bejelentés és személyes egyeztetés során keletkezett információkat, hanem a részben előzményi bejelentésnek tekinthető gyűléssel kapcsolatban keletkezett információkat is.
  10. Érvelése szerint a perbeli gyűlés céljával azonosulni kívánó, a gyűlésen megjelenni szándékozó személyek békés gyülekezéshez való jogát a gyülekezési hatóság a helyszín meghatározásának kivételével más módon nem kívánja korlátozni. A gyülekezési hatóság álláspontja szerint, a rendelkező rész szerinti előíró-korlátozó jelleg a lehető legkisebb mértékű korlátozás az elvégzett szükségességi-arányossági teszt alapján, mert kizárólag a határozatban foglaltak szerinti előíró-korlátozó jellegű kötelezés betartása mellett valósulhat meg a békés gyülekezés joga és mások jogainak és szabadságának, valamint a közrend, közbiztonság fenntartásának védelme.   
  11. Az alperes figyelembe vette a Szolnok város területén található multikulturális környezet és szegregátumok kapcsán többek között a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2022. (II.24.) határozatával elfogadott Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programját (2022-2026), amely tartalmazza, hogy a vonulással érintett utcákban nagy számban élnek a multikulturális közösség tagjai.

A felperes keresete

  1. A felperes keresetet terjesztett elő, melyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
  2. Hivatkozott az Alaptörvény I. cikkére, és azt állította, hogy annak (3) bekezdésére figyelemmel az alperes indokolása nem felel meg a szükségesség-arányosság követelményének, ugyanis az alperes által feltételezett ,,ismerten szélsőséges nézeteket valló személyekre” való hivatkozás puszta feltételezés és alaptalan állítás, amikor békés alapjogukkal élni kívánó állampolgárokról van szó. Hivatkozott az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésére, és kiemelte, a gyülekezési jogot, mint első generációs alapjogot a rendőrhatóság csak szűken értelmezve, törvényben meghatározott okból korlátozhatja, nem pedig általános és feltételezett veszélyek alapján, amely indokok a támadott határozatban szerepelnek. Idézte az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott és a Magyarországon 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 21. cikkét, és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény 11. cikk 1. és 2. bekezdéseit, és állította, hogy az egyezményben foglaltakkal ellentétes intézkedések a Magyarország területén nem történhetnek, illetve ha történnek, akkor azokat jogsértőnek kell tekinteni.
  3. Idézte a Gytv. 1. §-át, 13. § (1) és (5) bekezdéseit, és azzal érvelt, hogy a bejelentett rendezvény tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy a gyülekezési jog korlátozására felhatalmazást adó fenti jogszabályhelyek szerinti egyetlen körülmény sem áll fenn, illetve a gyűlés megtartásának feltételeit előíró határozat sérti ezen jogszabályhelyeket és tartalmát tekintve hatalmi önkényt megvalósító jogszabálysértő döntés. Állította, hogy a támadott határozat jogszabálysértő módon korlátozta a bejelentés szerinti rendezvényt, mivel az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben nem veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével nem jár, valamint a Gytv. 13. § (5) bekezdése szerinti korlátozás is alaptalan. A tüntetés a társadalmi érdeket szolgáló célját kizárólag a bejelentő által meghatározott útvonalon lenne képes megvalósítani, hiszen éppen a bejelentett, és a rendőrhatóság által megtiltott útvonalakon van szükség a tüntetésre és közbiztonság biztosítására vonatkozó üzenetek kifejezésére, az ottani jelenlegi aggasztó közbiztonsági helyzetre figyelemmel.
  4. Előadta, hogy a gyűlés célja a Szolnokon az utóbbi időkben elszaporodott bűnözés elleni tiltakozás és közbiztonság, bűnmegelőzés érdekében történő hatékony rendőrségi fellépés szorgalmazása, amely cél egybeesik az állam és annak bűnüldözésre szakosított szervezeteinek céljaival. Mint ilyen cél tehát szükségképpen, vélelmezhetően támogatásra és egyetértésre számíthat a rendezvény helyszíne szerinti jogkövető lakosság körében. Mindez pedig fogalmilag zárja ki, hogy egy ilyen célú rendezvény a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyeztesse, ráadásul közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben.
  5. Előadta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 2018. június 23. napján történt alakulása óta több tucat tüntetést szervezett és eddig egyetlen esetben sem történt semmilyen atrocitás ezeken az eseményeken. A Mi Hazánk Mozgalom támogatóinak és szimpatizánsainak a határozat általi „ismerten szélsőséges nézeteket valló” személyeknek nevezése pedig teljes mértékben alaptalan, valótlan, sértő és bizonyítékok nélküli önkényes megbélyegezése a hazájukat szerető a közbiztonság és a közrend javulása érdekében tüntető személyeknek. Erre figyelemmel az alperes e körben tett megállapításai önkényes, megalapozatlan és téves feltételezéseken alapuló olyan következtetések, amely a korlátozó határozat alapját nem jelenthetik.
  6. Állította, hogy az alperes határozata ellentmondó, mivel a közrend és a közbiztonság védelmére hivatkozik a tüntetés korlátozásával, ugyanakkor a tüntetés békés lezajlása kifejezetten a közrend és a közbiztonság javulásának szorgalmazása érdekében történne.
  7. Arra hivatkozott, hogy amennyiben a rendőrhatóság egy tüntetés kapcsán korlátozást foganatosít, akkor a korlátozás alapjául szolgáló indokait világosan, egyértelműen és a korlátozó rendelkezést megalapozó módon kell megjelölnie, ami a perbeli esetben nem történt meg. A Gytv. 7. § (1) bekezdésére utalva kifejtette, hogy amennyiben az alperes valósnak érezné a támadott határozatban megfogalmazott közrendet és közbiztonságot veszélyeztető helyzetet, a tüntetés korlátozása helyett, a bejelentésben megszabott helyszínen lenne kötelessége megfelelő rendőri személy kivezetésével a tüntetés békés lemenetelét biztosítani. Az alperes azonban a korlátozás alternatív módját meg sem vizsgálta és tette lehetővé, hanem egyből a legszigorúbb korlátozást alkalmazta.
  8. Az érintett útvonal lakóközösségeinek magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való joga körében előadott határozati érvelés kapcsán kifejtette, hogy annak alapján minden lakóövezetben megvalósuló tüntetés sértené a magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való jogot, amely a gyülekezési jog olyan szintű korlátozását jelentené, amely mind az Alaptörvénynek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak ellentmondana. Hivatkozott a Kúria BH 2022.9.251 számú ítéletére, a Kgyk.39.046/2025/5. számú határozatra.
  9. Az alperes állításával szemben kiemelte, hogy a bejelentő, minden szempontból együttműködött alperessel és eleget tett együttműködési kötelezettségénének, valamint az egyeztető tárgyalás során minden, a tüntetést szempontjából releváns paramétert közölt és nyilvánosságra hozott alperes számára.
  10. Azzal is érvelt, hogy semaz Alaptörvény, sem a Gytv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely mentesíthetővé, védetté és ezáltal kiváltságossá tenné a hazánkban élő bármely etnikai közösség tagjait attól, hogy lakóövezeteikben közrendet és közbiztonságot szorgalmazó tüntetés legyen megtartható. A támadott határozat fenntartása egy olyan alaptörvény-ellenes gyakorlathoz vezetne, hogy a hazánkban élő egyes nemzetiségi csoportok, közösségek mentesülhetnének attól, hogy Alaptörvény szerinti értékek, többek között közrend és közbiztonság fontosságát hangsúlyozó üzenetet hordozó gyűlések megtarthatóak legyenek az adott közösség által is lakott lakóövezetekben, ami pedig éppen azt a szegregálódási folyamatot erősítené.
  11. Utalt a Gytv. részletes indokolására, az EJEB a Plattform „Ärzte für das Leben” v. Austria (Application no. 10126/82, Judgment of 21 June 1988) ügyben hozott ítéletére, és az Oya Ataman kontra Törökország ügyben, 2006. december 5. hozott döntésre.
  12. Hangsúlyozta, hogy a bejelentő többször elmondta, hogy a tüntetés egyértelműen békés jellegű, ennek megfelelően, amennyiben lehetséges, hogy indulatokat idéz elő, az Alkotmánybíróság 14/2016. (VII.18.) AB határozatában foglaltak szerint megfelel a törvényi feltételeknek. Az alperesi határozatban hivatkozott szervezetek szélsőséges nézeteket valló személyeknek való minősítése valótlan, valamint a tüntetés bejelentés szerinti helyszíneire való belépéséről azt állítani, hogy közbiztonsági deficitet idézhet elő, semmilyen formában nem bizonyított, alaptalan tényállítás. Kifejtette, jogszabálysértő, hogy a korlátozó határozatban a hatóság pusztán vélelmeit és feltételezéseit közli, majd azokat önkényesen kiterjesztve korlátozó ok alapjaként jelöli meg, és arra is utalt, hogy a támadott határozat szerinti bejelentés nem tartalmaz semmilyen etnikai utalást, ezért megalapozatlan a cigány etnikum elleni irányultságra való hivatkozás.
  13. Rámutatott, a határozat hivatkozott a vonulással érintett utcákban nagy számban élő multikulturális közösség tagjaira, azonban adós maradt azzal, hogy milyen nemzetiségről van szó és miért lennének kizárólagos érintettjei a tüntetés rendet követelő üzenetének. A hivatkozott Esélyegyenlőségi program 2022-2026 23. oldala valóban tartalmaz utalást olyan szolnoki övezetekre, ahol cigány/roma csoportok élnek koncentráltan, de ezek között csak a Motor út és a Törteli út szerepel, a többi bejelentéssel érintett közterület nem. Erre tekintettel ezt korlátozó körülményként nem lehetett volna figyelembe venni. Azzal is érvelt, hogy a határozat azt sem fejtette ki, hogy e körülmény okán mások jogai és szabadsága miként járna szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozással, az ugyanis nem tekinthető aránytalan sérelemnek, ha valaki otthonában beszűrődő zajként egy tüntetés hangfoszlányait érzékeli. Utalt az Alkotmánybíróság> 3/2013. (II. 14.) AB határozatában foglaltakra, a 30/2015. (X. 15.) AB határozatának [25] és [26] bekezdéseire, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet gyülekezési joggal kapcsolatos irányelveire, az Alkotmánybíróság 13/2016. (VII. 18.) AB határozatában kifejtettekre.
  14. Arra hivatkozott, hogy egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. Utalt az Alkotmánybíróság 13/2016. (VII. 18.) AB határozatában kimondott - más alapjogi kollízió esetén is alkalmazható – álláspontjára, amely szerint a gyülekezési jognak a magánszférához való joggal való ütközése esetében, a körülmények mérlegelése alapján akár olyan helyen is tartható gyülekezés, ahol a magánszférához való jog sérülne, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett mégis garantált lesz e két jog együttes érvényesülése.  Így pl. ennek során figyelembe kell venni különösen a gyülekezők célját, létszámát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, dinamikus vagy statikus jellegét, és azt, hogy a résztvevők milyen napszakban, milyen hangosítás mellett kívánják üzenetüket eljuttatni a gyülekezés címzettjéhez. A felperesi rendezvény ebből a szempontból semmiképpen sem nevezhető sem térben, sem időben, sem jellegében és kivitelezési tervét tekintve olyannak, amely mások jogait és szabadságát, illetve a közrendet, közbiztonságot aránytalanul és szükségtelenül sértő hatású lenne.
  15. Kiemelte, az Alaptörvény és Gytv. jelenlegi szabályai körében a gyülekezési jog és a magánszférához való jog kollíziója körében a fenti szempontok nem kizárólag megtiltási okként értelmezendőek, hanem ezek alapján a gyülekezési hatóság a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit (pl. a rendezők kötelező létszáma). Utóbbinak különösen akkor van jelentősége, ha a rendőrség ugyan nem tiltja meg a gyűlés megtartását, de a közbiztonság és a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges speciális szabályokat (akár egy nagylétszámú a gyűlésen a legalacsonyabb-, vagy egy családi házas környéken a legmagasabb hangnyomást is), biztonsági intézkedéseket előírni a szervezők, vezetők részére. A bűnözés bírálata és a rend kikényszerítésére irányuló alkotmányos üzenetek ismertetése érvelése szerint nem adhat alapot arra, hogy a gyülekezési jog erre hivatkozással korlátozható lehessen.
  16. Hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog korlátozásához nem elég az elvont veszélyeztetés, azt kell bizonyítani, hogy konkrét veszélyekkel jár a gyülekezési jog gyakorlása; e konkrét veszély nagysága dönti el a jogkorlátozása arányosságát is. A kockázat nagyságának minősítésénél pedig érvelése szerint mérlegelni kell azt a pozitív hatást, amelyet a nézetek vállalása és ütköztetése jelent, hiszen ez a demokrácia része és a demokratikus közélet előfeltétele.  A mérlegelés körében a jog és szabadság sérelmének okozása körében nem fogadható el a kiterjesztő értelmezés, ehelyett a legmegszorítóbb értelmezést kell alkalmazni.
  17. Azt is állította, hogy a ,,foglyul ejtett közönség doktrínáját” az alperes tévesen és jogszabálysértő alkalmazta, mert ez az elv a jelen ügyben nem alkalmazható. A „foglyul ejtett közönség” jogi terminológiát az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy teljesen más területen, a mozifilmek előtt levetített reklámok miatt alkotta meg és ebben az összefüggésben, mint mások jogának megsértését megalapozó körülmény alappal hivatkozni nem lehet. A filmek előtt lejátszott reklámokkal kapcsolatban ugyanis a közönségnek nincs más választása, mint megnézni a reklámot, hogy a filmet is láthassa utána.Ezzel szemben a bejelentés szerinti rendezvényen bárki szabad akaratából vehetne részt, közvetlenül a helyszínről önként távozhatna is, az az esetleges körülmény, hogy egyesek a házaikban kénytelenek lennének elviselni a rendezvény miatt lakásukba beszűrődő zajokat, a vélemények eltűrésének minimális keretei közé tartozik, amely egyébként minden közterületi, lakókörnyezethez közel tartott rendezvény velejárója.
  18. Hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság gyűlöletbeszéd körében kifejtett definíciója szerint akkor beszélhetünk a „foglyul ejtett közönségről”: „Ha az elkövető oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől [„foglyul ejtett közönség” 14/2000. (V. 12.) AB határozat, ABH 2000, 83, 108.; 75/2008. (V. 29.) AB határozat, MK 2008/80., 4889, 4901.].” E határozat egyértelműen rögzíti a kényszert, vagyis a hallgatóság a quasi tényállás szerint rákényszerül a politikai vélemény meghallgatására, és ez elől nincs is mód kitérni. A perbeli esetben ez a kényszer hiányzik, a hallgatóságnak módja lehet arra, hogy kitérjen a vélemény elől, akár ott is hagyhassa a rendezvényt vagy becsukhassa ablakait és lakásaiban maradjon. A helyszín elhagyására való jogát senkinek nem korlátozzák, sem a rendezvény szervezői, sem az azt biztosító rendőrség. Vagyis a közönség „foglyul ejtéséről” jelen rendezvény kapcsán nem lehet beszélni.
  19. Idézett az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatából és az 55/2001. (XI. 29.) AB határozatából és rámutatott, a gyülekezési jog és a mások személyhez fűződő jogai, illetve a magánszféra védelméhez füződő jogai esetleges konfliktusának megelőzésére a hatóságnak szükségképpen rendelkeznie kell azzal a jogszabályi felhatalmazással, hogy biztosítsa a fenti alapjogok érvényesülését, illetőleg, ha ez lehetetlen, azt, hogy az egyik csak a legszükségesebb mértékben szoruljon háttérbe időlegesen a másik javára.

Az alperes védirata és a felperes észrevétele

  1. Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte.
  2. Állította, hogy a felperes az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében biztosított békés gyülekezéshez való joga nem sérült, mert az alperes a gyűlés megtartását határozatában nem tiltotta meg, azaz a felperes az Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogát gyakorolhatja.
  3. Kiemelte, hogy a határozat meghozatala során a korábbi bejelentés tartalmára is fegyelemmel kellett lennie, mert azt ugyancsak a felperes jelentette be, ugyanarra az időpontra és helyszínekre. Márpedig a korábbi gyűlés bejelentésének céljában feltüntetett „Tüntetés a cigánybűnözés ellen  Törvényt viszünk a gettóba”, illetve az abban megjelölt egyes szervezetek - figyelemmel azok előéletére, az önmaguk által képviselt felfogásra, nyilvánosan hirdetett, a társadalom egyes nemzeti, faji, etnikai csoportjaival szembeni nézeteire - alapján joggal feltételezhető, hogy az kimondottan a közösség egyes tagjai ellen irányul, illetve fogalmaz meg véleményt. E tekintetben hivatkozott a bejelentésben szereplő szervezetek közösségi oldalain megjelenő tartalmakra, nyilatkozatokra, például a Betyársereg www.betyarsereg.hu internetes oldalon 2025. július 11-én közzétett: „Mazán tett rendet a Betyársereg” című cikkre, a Youtube csatornán 2021. július 27-én megjelent 2 perc 51 másodperc tartamú „Erődemonstrációt” tartott a Mi hazánk és a Betyársereg Jászapátiban címmel elérhető összefoglalóra, amelyben Név2 a Mi Hazának Mozgalom elnöke „a civilizáció felszámolására használt biológiai fegyver”-nek nevezete a cigányságot.
  4. Kifejtette, hogy az útvonal tekintetében értékelni kellett a lakóközösség összetételét, amelynek körében a Szolnok Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja 2022-2026 című dokumentumra hivatkozott, melynek 23. oldala tartalmazza, hogy a vonulással érintett Törteli és a Motor úton oláh cigányok élnek koncentráltan. A vonulással érintett, a fenti két utcán kívül megjelölt utcákban sporadikus a lakosság összetétele.
  5. Azzal is érvelt, hogy a Gytv. 13. §-a nem várja el a teljes bizonyosság, bizonyítottság szintjét, illetve a közterületi gyűlés bejelentésének vizsgálata során nem egy múltbeli, hanem egy jövőbeni, még meg nem történt eseményről kell állást foglalnia a gyülekezési hatóságnak. Ennek majdani alakulását pedig értelemszerűen csak a valószínűség szintjén lehet prognosztizálni. Kiemelte, hogy a Gytv. 13. § (1) bekezdésében írt „megalapozottan feltehető” kifejezés arra utal, hogy a közrend vagy a közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélye, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelme a rendelkezésre álló adatokból, tényekből, ténybeli körülményekből előre látható, várható, gyanítható, vagyis valószínű.
  6. Arra is utalt, hogy az alperes a mérlegelést az eset egyedi körülményeire — jelen esetben a szűk, egy nyomvonalas utcákra, a nehezen megközelíthető helyszínre, a magánlakások megközelítésének akadályozására, a gyűlés időtartamára – tekintettel hajtotta vége. Hangsúlyozta, hogy a vonulás útvonalával összefüggésben megállapítható, hogy annak hossza 5.5 kilométer, illetve az érintett utcák szűk keresztmetszetűek. A gyűlés időtartamára figyelemmel - 6 óra - a hatóság alappal feltételezi, hogy a résztvevők egy frekventált időszakban - szombat, 14.00 és 20.00 óra között - tartósan, visszatérően jelen lesznek a területen, ahol több esetben hangosbemondó segítségével beszédeket tartanak. A gyülekezési jog ilyen módon történő gyakorlása mások alapvető jogainak sérelmét idézi elő, tekintettel arra, hogy a vonulásos „erődemonstrációt mutató” rendezvény sértheti az emberi méltóságból következő általános személyi jogot és a magánszféra védelméhez való jogot, mert a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt más magánszemélyekkel szemben, hogy azok az érintett utcában lakó személyek nem tudják elkerülni a vonulásos rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végighallgatását. Utalt a Mi Hazánk Mozgalom elnökével, Név2-vel a Rónai Egon által készített, Konkrétan Rónai Egonnal című Youtube csatornán 2025. szeptember 04-én megjelent, 58 perc 42 másodperc időtartamú beszélgetés 8 perc 14 másodpercénél elhangzottakra, miszerint „rendpárti erődemonstrációt kívánunk tartani”.
  7. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a gyűlés a közbiztonságot, a közrendet közvetlenül veszélyezteti,alkalmas továbbá az általános személyi jog és magánszféra védelméhez való jog megsértésére, továbbá nagymértékben jogsértő állapotot keletkeztet és mások jogainak és szabadságának, mások magán és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, és kifejezetten a nemzeti, etnikai, faji közösségek méltóságának megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.
  8. Végül arra hivatkozott, hogy a felperes aggasztó közbiztonsági helyzetre történő utalását cáfolják a hivatalos az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer (ENYŰBS) statisztikai adatok, mely szerint 2025. I.-VII. havi időszakban Szolnokon 771 bűncselekményt regisztráltak, amely 11,2%-kal csökkent a 2024. év azonos időszakában rögzített 868 deliktumhoz képest. Utalt a Kúria K.IV.40.428/2021/5. számú ítéletének, a Kúria Kgyk.I.39.081/2025/2. számú ítéletének és a Kúria Kgyk.I.39.080/2025/2. számú ítéletének elvi döntéseire.
  9. A felperes védiratra tett észrevételében az alperes érvelésével szemben kifejtette, hogy a korábbi bejelentése nem vehető korlátozási okként figyelembe, mivel a támadott határozat alapjául szolgáló második bejelentés megtételére éppen a korábban bejelentett gyűlés korlátozása és az azt követő alperessel tartott egyeztető tárgyalás alapján, az alperes által megtett szempontokra figyelemmel egyfajta kompromisszumos bejelentésként került sor. A két bejelentés szerinti gyűlés között lényeges eltérések állapíthatók meg: a második bejelentésben nem szerepel cigánybűnözés fordulat, továbbá mint résztvevő nem szerepel sem a Betyársereg, sem a Bűnvadászok, sem a Magyar Önvédelmi Mozgalom. Erre figyelemmel önkényes jogkorlátozó értelmezés, hogy ennek ellenére a védirat a Betyársereg egyik korábbi akcióját említi korlátozási hivatkozási alapként.Ez egyrészt nem is szerepel a támadott határozatban, tehát utólag már hivatkozható, másrészt pedig a törvényesség elvét sérti, hogy olyan szervezetek részvételét vélelmezi a bejelentés szerinti rendezvényen, amelyek részvételére nem utal a bejelentés.
  10. Név2-nek a Mi Hazánk Mozgalom elnökeként egy 2021-es gyűlésen elmondott beszédrészlete szintén nem került hivatkozásra a támadottkorlátozó határozatban, tehát utólag már nem hozható fel, másrészt pedig olyan, egyébként szabad vélemény kategóriába tartozó politikai véleményközlésnek minősül, amelyből utóbb 4 évvel később minden alapot nélkülöző gyűlést korlátozó határozatot hozni. Kiemelte, a Mi Hazánk Mozgalom egy törvényesen működő párt, amely európai parlamenti, országgyűlési és helyi önkormányzati képviselettel rendelkezik, nem fosztható meg attól, hogy a számára fontos politikai kérdéseket, mint a közbiztonság és multietnikus együttélés problémáinak megoldását szorgalmazó rendezvényeket tartson olyan területeken, ahol a közbiztonsági problémák kiemelten jelentkeznek.
  11. Rámutatott, az Esélyegyenlőségi program 2022-2026 23. oldalán szereplő Motor út és Törteli út tekintetében a programban az a megállapítás szerepel, hogy „természetesen vegyes lakossági összetételű területekről beszélhetünk, ahol egyes cigány/roma nemzetiséghez sorolható csoportok létszáma meghatározó”.  Kifejtette, hogy ettől még a Gytv. 13. § (1) bekezdése szerinti korlátozó körülmény, mások jogai és szabadsága szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozása fel sem merülhet, mert ez az Alaptörvényt sértő, jogon felüli, privilegizált helyzetet eredményezne.
  12. Az alperes által hivatkozott „rendpárti erődemonstráció” fordulattal kapcsolatban előadta, hogy Név2 pártelnök részéről a tervezett gyűlés politikai tartalmára utaló, korlátozás alapjául nem szolgáló véleményt közlő minősítés, amelyet a támadott határozat nem is tartalmazhatott, ezért utóbb sem hivatkozható. De a bűncselekmények számának 2025. évi I. félévi csökkentését hivatkozó statisztikai adat sem hasonló okból, de azért sem, mert az utóbbi hetekben olyan súlyú és jellegű bűncselekményekre került sor, amelyek társadalmi veszélyessége kiemelkedő és jelentős mértékben köthető olyan személyekhez, akik magatartása joggal háborította fel Szolnok város és az egész ország polgárait. Arra is hivatkozott, hogy az alperes nem is járhatott volna el a gyűlés elbírálása során, mivel a bejelentés szerinti gyűlés többek között az alperesnek az említett bűncselekmények miatti nem megfelelő tevékenységének kritikáját is jelenti.
  13. Hivatkozott végül a Kúria Kgyk.39.069/2025/6. számú határozat [44] bekezdésére, a Kgyk.39.046/2024/5. számú határozat [27] bekezdésére, a Kfv.IV.37.372/2021/10. számú ítélet [53] bekezdésére és a Kgyk.VII.39.073/2023/3.  számú határozat [19] bekezdésére. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset – az alábbiak szerint – nem alapos.
  2. A Gytv. 15. § (2) bekezdés második fordulata szerint a gyülekezési ügyben hozott határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetet a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapján bírálja el.
  3. A Kúria a felperes keresetét a Kp. 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján az egyszerűsített per szabályai szerint tárgyaláson kívül, a Gytv. 15. § (4) bekezdése értelmében a kérelem beérkezésétől számított három napon belül bírálta el.
  4. A Kúria az alperes határozatának törvényességét a Kp. 85. § (1) bekezdése alapján a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta, a közigazgatási tevékenység jogszerűségéről a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján döntött.
  5. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Az Alkotmánybíróság a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban deklarálta, hogy „[a]z Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelőtt a jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg. E követelményből - az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel - a bíróságoknak az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák.” {Indokolás [21], megerősítette a 13/2016. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}
  6. A perbeli esetben az alperes határozatával a Gytv. 13. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a felperes által bejelentett gyűlés vonulásos része körében tett korlátozó előírást a közrend, a közbiztonság és mások jogainak, szabadságának védelme érdekében és a gyűlés megtartását statikusan, a Szolnok, Kossuth Lajos téren tette lehetővé. A felperes keresetében e korlátozás jogszerűségét vitatta.
  7. A Kúria mindenekelőtt emlékeztet a K.IV.40.428/2021/5. számú határozatának [29] bekezdésére, amely szerint „[a]z olyan vonulásos rendezvény bejelentése, amelyik demonstratív voltában alkalmas arra, hogy a kisebbségekben, illetve az odatartozó személyekben az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet keltsen, megalapozza a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását.”
  8. Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott, a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2022. (II.24.) határozatával elfogadott Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2022-2026 melléklete szerint (23. oldal) a felsorolt cigány/roma csoportok a város alábbi területein élnek koncentráltan: Oláh cigányok: Törteli út, Motor út, úgynevezett „Cigány-város”: Bocskay út, Báthory út, Pletykafalu, Hajnóczy,Kőműves, Gólya utca, Partoskápolna és környéke: Káka, Nyíl, Pajzs és Sás utca. Belváros és környéke: Baross, Templom, Mártírok utca, Bajcsy Zs. út. Járműjavító és környéke: Kőrösi, Hant, Bogár, Béke utca. Szandaszőlős és környéke: Katona József utca.
  9. A Kúria megállapította, hogy a perbeli bejelentéssel érintett vonulás útvonala (Motor út – Törteli út – Kazán utca – Sashalmi út – Attila út – Alvégi út – Fűrész utca – Sashalmi út – Törteli út – Motor út) a fent hivatkozott Esélyegyenlőségi Program Melléklete szerint alapvetően azon utcákat öleli fel, ahol az oláh cigány csoportok koncentráltan élnek. Erre tekintettel pedig az alperes határozatában megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a vonulással érintett utcákban nagy számban élnek a multikulturális közösség, vagyis az oláh cigány csoportok tagjai.
  10. A Kúria K.IV.40.428/2021/5. számú határozatának fent idézett [29] bekezdésére is figyelemmel, amely a Kúria jelen eljáró tanácsát köti, ez önmagában megalapozza a gyülekezési jog alperesi határozat által előírt korlátozást, mert a demonstráció alkalmas arra, hogy a vonulással érintett területen élő cigány csoportokban az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet keltsen.
  11. A felperes azon érvelése, amely szerint a Motor út és a Törteli út „vegyes lakosságú területek”, ami azonban önmagában nem teszi jogszerűvé az alperes által alkalmazott korlátozást, nem foghatott helyt, mert az Esélyegyenlőségi Program Melléklete szerint a hivatkozott utcák nem csupán vegyes lakosságú területek, hanem ott az oláh cigány csoportok koncentráltan élnek, vagyis ott az e csoporthoz tartozók létszáma meghatározó.
  12. A Kúria a fentiek körében figyelemmel volt arra is egyrészt, hogy a felperes a perbeli bejelentéssel megegyező időpontra és helyszínre korábban már bejelentett egy gyűlést, amelynek célja „Tüntetés a cigánybűnözés ellen a Mi Hazánk Mozgalommal, a Magyar Önvédelmi Mozgalommal, a Betyársereggel és a Bűnvadászokkal. Törvényt viszünk a gettókba!”, amelyet az alperes 16000-160/154-6/2025. rendb, számú határozatával bírált el. Az alperes korábbi határozatának meghozatalát követően jelentette be a felperes a jelen perrel érintett gyűlését, a korábbival megegyező időpontra és helyszínre, amelynek célja „Rendpárti tüntetés a Mi Hazánk Mozgalommal. A rendőrség hathatósabb fellépésének követelése. Letelt a két hét!” Az alperes határozatában e körben helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a korábbi rendezvény a mérlegelés körében figyelembe veendő, mert ugyan arra a felperes alaposan hivatkozott, hogy az újabb bejelentésnek nemcsak a célja, hanem a szervezői köre is eltér, azonban ettől még a gyűléshez ezen szervezetek ugyanúgy csatlakozhatnak. E körben a Kúria utal a Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú ítélet elvi tartalmának második fordulatára, amely szerint: „A gyülekezési hatóságnak esetről esetre kell elvégeznie a Gytv. 13. §-ában meghatározott többlépcsős vizsgálatot annak érdekében, hogy milyen módon küszöbölhető ki a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás. E körben nem csak azt vizsgálhatja, amit a bejelentés tartalmaz, vagy amit a bejelentő az egyeztetési eljárás során előad, hanem értékelnie kell minden, a gyűlés megtartásával kapcsolatban rendelkezésére álló releváns információt is.” Ezen szempontok alapján pedig a gyülekezési hatóság nem követett el jogsértést a korábbi bejelentés figyelembe vételével.
  13. Nem volt elfogadható a felperes azon érvelése, hogy a tüntetés a társadalmi érdeket szolgáló célját kizárólag a bejelentő által meghatározott útvonalon lenne képes megvalósítani, mert álláspontja szerint éppen a bejelentett útvonalakon van szükség a tüntetésre és közbiztonság biztosítására vonatkozó üzenetek kifejezésére, az ottani jelenlegi aggasztó közbiztonsági helyzetre figyelemmel. A Kúria e tekintetben kiemeli, az, hogy a felperes szerint éppen a bejelentett útvonalakon van szükség a gyűlés megtartására az aggasztó közbiztonsági helyzetre tekintettel, önmagában jelzi, hogy a gyűlés során fokozottabb veszélye van annak, hogy konfliktus alakulhat ki a gyűlésen résztvevők és a vonulással érintett útvonalon lakók között. Arra a felperes helytállóan hivatkozott, hogy a Gytv. 7. § (1) bekezdésének alapján a rendőrségnek - a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak mellett - feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és ennek keretében a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. Mindebből azonban a felperes érvelésével szemben nem az következik, hogy amennyiben az alperes a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető helyzet fennállását állapítja meg, a tüntetés korlátozása helyett, a bejelentésben megszabott helyszínen kötelessége lenne megfelelő rendőri személyzet kivezetésével a tüntetés békés lemenetelét biztosítani. Abban az esetben ugyanis, amennyiben már előzetesen, a bejelentés vizsgálata körében a gyülekezési hatóság arra a megállapításra jut, hogy a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak, szabadságának védelme miatt szükséges, a Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján előírja a gyűlés megtartásának feltételeit. A perbeli esetben a fentiekben kifejtettek szerint az alperes alappal jutott arra a következtetésre, hogy a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a bejelentett gyűlés vonulásos formában nem, csak statikus módon, a határozatban foglalt feltételekkel tartható meg.
  14. Az a felperesi érvelés, amely szerint a rendezvény fókuszában a közbiztonság és közrend védelmének szorgalmazása áll, ami kizárja, hogy egy ilyen célú rendezvény a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyeztesse, szintén alaptalan hivatkozás, mert az alperes határozata nem a gyűlés célja körében állapította meg, hogy a közrendet és a közbiztonságot veszélyezteti, hanem a résztvevők és a lakosság között esetlegesen kialakuló fizikai és verbális ellentétre tekintettel. Erre figyelemmel pedig az alperesi határozat nem ellentmondó a felperes állításával szemben.
  15. A felperes arra is hivatkozott, hogy a Mi Hazánk Mozgalom támogatóinak és szimpatizánsainak a határozat általi „ismerten szélsőséges nézeteket valló” személyeknek nevezése alaptalan, valótlan, sértő és bizonyítékok nélküli önkényes megbélyegezése. Ha ez így lenne, a Kúria osztaná felperes álláspontját, a rendőrségnek valóban nincs felhatalmazása arra, hogy egy parlamenti pártot minősítsen. A Kúria azonban e körben megállapította, hogy az alperes határozatának jogi indokolásában a „gyűlésen résztvevő, esetlegesen szélsőséges nézeteket valló személyek”-re utalt, ezen személyeket azonban nem azonosította sem a Mi Hazánk Mozgalommal, sem azok támogatóival, sem azok szimpatizánsaival, ilyen megállapítás a határozatból nem olvasható ki. A határozat egyeztetésen történtekről számot adó részében valóban szerepel az, hogy „a bejelentésben foglalt szervezet ismerten szélsőséges nézeteket valló szimpatizánsainak részvétele”, ez azonban a határozat tényállási részében, az egyeztetésen történteket idéző részében, és nem az alperes által megállapítottak között szerepel. A Kúria azonban megállapította, hogy az egyeztetésről készült jegyzőkönyvben (16010/-160/-158/2025. rendb.) ilyen megfogalmazás egyáltalán nem szerepel.
  16. A felperes hivatkozásával szemben az alperes a korlátozás alapjául szolgáló indokait világosan, egyértelműen és a korlátozó rendelkezést megalapozó módon megjelölte, a korlátozás okát megindokolta. Az alperes által a védiratban említett, a határozatban valóban nem szereplő, közösségi oldalakon és Youtube csatornán elérhető tartalmak a határozatban foglalt mérlegelést szintén alátámasztják, azonban a határozatban foglalt indokok alapján önmagában megállapítható a gyülekezési hatóság Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján meghozott határozatának jogszerűsége. E körben a felperes azonban arra alappal hivatkozott, hogy a Betyársereg internetes oldalán hivatkozottak nem vehetők figyelembe, a Betyársereg ugyanis a perbeli gyűlésben már nem vett részt.
  17. Hangsúlyozza a Kúria a felperes kereseti érvelésével szemben, hogy a gyülekezési hatóság perbeli határozatával nem a legszigorúbb korlátozást alkalmazta, az ugyanis a gyűlés Gytv. 13. § (1) bekezdése szerinti megtiltása lett volna. Ezzel szemben az alperes a Gytv. 13. § (5) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján előírta a gyűlés megtartásának feltételeit.
  18. A felperes arra helyesen utalt, hogy sem az Alaptörvény, sem a Gytv. sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely mentesíthetővé, védetté tenné a hazánkban élő bármely etnikai közösség tagjait attól, hogy lakóövezeteikben közrendet és közbiztonságot szorgalmazó tüntetés legyen megtartható. Az alperes határozatának indokolása a felperes érvelésével szemben azonban nem az etnikai közösség tagjainak „védetté és kiváltságossá” tételén alapszik, hanem a gyülekezési hatóságnak a Gytv. rendelkezéseiből fakadó, a közrend és közbiztonság, továbbá a mások jogainak és szabadságának védelme érdekében teljesítendő feladata ellátásának kötelezettségén.
  19. A felperesnek a „foglyul ejtett tömeg” körében kifejtett érvelése kapcsán a Kúria mindenekelőtt emlékeztet az Alkotmánybíróság 95/2008. (VII.3.) AB határozatában foglaltakra, amely szerint „[p]edig ezek azok az esetek, amikor a véleménynyilvánítás nemcsak egyes személyek érzékenységét, méltóságérzetét, hanem alkotmányos jogát is sérti. Például, ha az elkövető oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől [„foglyul ejtett közönség” 14/2000. (V. 12.) AB határozat, ABH 2000, 83, 108.; 75/2008. (V. 29.) AB határozat, MK 2008/80., 4889, 4901.]. Ebben az esetben konkrét személy arra vonatkozó joga érdemes a védelemre, hogy a neki nem tetsző, adott esetben az őt sértő véleményt meghallgassa, vagy más módon vegyen róla tudomást.” (Megerősítette az Alaptörvény hatálya alatt és a gyülekezési jogra vonatkoztatta pl. a 3354/2019. (XII. 16.) AB végzés [11] bekezdése. Lásd még pl. az ombudsman AJB-6234/2012. jelentését).
  20. A Kúria e körben kiemeli, a perbeli rendezvényt a felperes Szolnok meghatározó részben romák lakta részében kívánta megtartani, ami szükségszerűen azt vonja maga után, hogy az ott élők rendezvényt nem tudják elhagyni, kénytelenek a véletlenszerűen kiválasztott helyszínen, hangosbemondón elhangzó beszédeket végighallgatni. E körben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes a rendezvényt 14.00 órától 20.00 óráig kívánja megtartani, 2025. szeptember 13-án szombaton. Márpedig az senkitől sem várható el, hogy egy adott gyűlésen elhangzó, őt érintő, ellene felszólaló beszédek elől úgy kelljen „elmenekülnie”, hogy elhagyja otthonát, hétvégén délután, 6 óra időtartamra. Ez ugyanis kétséget kizáróan hátrányosan érinti a gyűlés útvonalán és környékén élők jogait és szabadságát, különös figyelemmel arra, hogy a szóban forgó területen nyilvánvalóan nemcsak felnőtt lakosság, hanem kiskorúak is nagy számban élnek.
  21. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a bejelentő, minden szempontból együttműködött az alperessel és eleget tett együttműködési kötelezettségénének, valamint az egyeztető tárgyalás során minden, a tüntetés szempontjából releváns paramétert közölt és nyilvánosságra hozott az alperes számára. A Kúria a rendelkezésre álló, egyeztetésről készült jegyzőkönyvben (16010/-160/-158/2025. rendb.) foglaltak alapján megállapította, hogy a felperes a részére feltett valamennyi kérdésre válaszolt, a gyülekezési hatósággal együttműködött. Minderre tekintettel az alperes ezzel ellentétes határozati hivatkozása nem volt helytálló.
  22. A felperes által hivatkozott, az EJEB Plattform „Ärzte für das Leben” kontra Ausztria 1988. június 21-én hozott ítélete, illetve az Oya Ataman kontra Törökország ügyben, 2006. december 5. hozott döntése nem voltak figyelembe vehetők, mert – ahogyan arra a felperes maga utalt - az előbbi egy demonstráló csoport másik demonstráló csoportjának megzavarásáról szól, míg az utóbbi egy jogszerűtlen (be nem jelentett, vagy tiltott helyen megtartott) tüntetésről.
  23. A Kúria hangsúlyozza, a felperes olyan utcákban tervezte a gyűlést megtartani, ahol egyes cigány/roma nemzetiséghez sorolható csoportok létszáma meghatározó, ezen csoport és a demonstráción részt vevők konfliktusát nem lehet kizárni. A Kúria e körben hangsúlyozza azt is, hogy a szóban forgó utcák az alperes hivatkozása szerint szűk keresztmetszetű utcák, így a rendőrség az objektív intézményvédelemből következő – a gyűlés résztvevőit is védő – feladatát, azaz a közrendet és a közbiztonságot kérdéses, hogy fenn tudja-e tartani. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyűlésen résztvevők fáklyákkal kívánnak felvonulni, vonulásuk során véletlenszerűen kiválasztott helyen hangosbeszélőn keresztül terveztek beszédeket mondani, ami az ottlakókban a fentieken túl, további félelmet, riadalmat kelthet, különös figyelemmel a vonulással érintett utcákban lakó kiskorúakra. Annak is jelentősége van, hogy a Gytv. 13. §-a a gyűlés korlátozása kapcsán nem a közrend, közbiztonság megsértésének bekövetkezését írja elő feltételként, hanem a közrend, közbiztonság veszélyének megállapíthatóságát, ami a fenti körülmények okán kétséget kizáróan fennáll. Végül pedig hangsúlyozandó, hogy a rendőrség a rendezvényt nem tiltotta meg, hanem korlátozó-előíró határozatot hozott.
  24. A Kúria végül hivatkozik a Kgyk.I.39.080/2025/2. számú döntésének elvi tartalmára, amely szerint „[a] gyülekezési hatóság a bejelentett gyűlés megtiltása vagy korlátozó előírás alkalmazása során egy többlépcső korlátozási rendszerben értékeli a bejelentett gyűlés megtartásának körülményeit. A többlépcsős értékelése során kirívó és okszerűtlen megállapítás hiányában a határozat jogszerűtlensége nem áll fenn.”
  25. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben megjelölt körben nem jogszabálysértő, ezért a felperes keresetét – mint alaptalant – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Az olyan vonulásos rendezvény, amelyik az érintett lakóterületen élők összetétele, a rendezvény időpontja, a véletlenszerűen kiválasztott helyszínen, hangos bemondón elmondott beszédek és a fáklya használata miatt alkalmas arra, hogy a kisebbségekben, illetve az odatartozó személyekben az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet, riadalmat keltsen, megalapozza a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását.
  2. A gyűlés útvonalán és környékén élők jogainak és szabadságának védelme érdekében jogszerű a gyülekezési hatóság által előírt korlátozás, ha a bejelentett gyűlés útvonala olyan lakóterületeket érint, ahol a gyűlésen elhangzó, kifejezetten az adott lakóterületen élőket érintő, esetlegesen ellenük felszólaló beszédek elől nem tudnak kitérni (foglyul ejtett közönség).

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban bírálta el.
  2. Az alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §-ában foglaltakra figyelemmel a rendelkező részben foglalt összegben, a felszámítottal azonos mértékben határozta meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket a felperes a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében köteles megfizetni.
  4. Tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  5. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése, a Pp. 358. § (2) bekezdése és a Kp. 97. § (2) bekezdése az irányadó.
  6. A Kúria ítélete elleni perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése együttesen zárja ki.

Budapest, 2025. szeptember 12.

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró