Kvk.II.37.451/2009/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt B.T. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. június 5. napján kelt 199/2009. (VI.5.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
M.Z magánszemély 2009. június 4-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben sérelmezte "Miért Göncz Kinga? Mert a magyar érdekeket képviseli Európában" szlogent, mert álláspontja szerint az ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 68.§ (1) bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, mely szerint "a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők". A kifogást benyújtó magánszemély szerint a szlogen egyben sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3.§ d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is, mivel a Magyar Szocialista Pártnak (továbbiakban: MSZP) az Alkotmány rendelkezéseivel ellentétes nézeteit közvetíti a választópolgárok felé. A beadványozó magánszemély szerint a szlogen "nem arra vonatkozik, hogy Göncz Kinga, az MSZP listavezetője a Magyar állampolgárokat kívánja képviselni, hanem egyértelműen nemzetiségi megjelölésként használja a magyar érdek kifejezést és ezáltal a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségeket kirekesztő, alkotmányellenes tartalmat hordoz, amelyet nem befolyásol az, hogy tényállításként vagy politikai véleményként van megfogalmazva".
A kifogást benyújtó magánszemély kérte, hogy az Országos Választási Bizottság kötelezze az MSZP-t a folytatólagosan, a választási alapelvet sértő szlogen valamennyi plakátjáról és szórólapjáról való eltávolítására és a további jogsértéstől való eltiltásra. A beadványozó mellékelte a sérelmezett plakátról készített fotókat is.
Az Országos Választási Bizottság a 2009. június 5-én megtartott ülésén a kifogást elutasította. Határozata indokolása szerint a kifogásolt szöveg egészét vizsgálva megállapította, hogy a "magyar érdekek" Európában történő képviselete egyértelműen a Magyarországon élő állampolgárok, azaz az egész magyar társadalom és nem kizárólag a magyar nemzetiségű polgárok jogainak nemzetközi szinten történő képviseletét jelenti. A sérelmezett kifejezés nem azonosítja Magyarországot a kizárólag magyar nemzetiségű többséggel, hanem egyértelműen az egész magyar nemzet érdekképviseletét fejezi ki. Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogásolt szlogen nem bír alkotmányellenes tartalommal és nem sérti a Ve. 3.§ d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sem.
A kérelmező - elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentum formájában - bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az Országos Választási Bizottság 199/2009. (VI.5.) határozata ellen. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 29/B.§ (1) bekezdését, a 3.§ d) pontját, ezért kérte a határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés hozatalát. A magyar érdekek képviselete kifejezést az Országos Választási Bizottság tévesen értelmezte akként, hogy az a magyar állampolgárok képviseletére vonatkozik. A szlogen megfogalmazása sérti az Alkotmány 68.§ (1) bekezdését, mert az nem fejezi ki, hogy az érdekképviselet nemcsak a magyar, de a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviseletére is vonatkozna. Kérte azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság "ítéletben" foglaljon állást abban is, hogy a kifogás elektronikus úton benyújtható-e.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét elektronikus úton, elektronikus aláírással, elektronikus dokumentum formájában terjesztette elő. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3.§ (3) bekezdése szerint a bírósági eljárások különböző típusaiban - az (1) bekezdésben előírt, bizonyítási eszközkénti felhasználáson túlmenően - eljárási cselekményeket akkor lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Bírósági jogorvoslati kérelem elektronikus dokumentum formájában elektronikus úton történő benyújtását sem külön jogszabály, sem a Ve., sem a Pp. rendelkezései nem teszik lehetővé. Az Országos Választási Bizottság a 199/2009. (VI.5.) számú határozata részletesen felsorolta a bírósági jogorvoslat benyújtásának módjait. A kérelmező nem ennek megfelelően - nem postai úton, nem személyesen, nem faxon - terjesztette elő a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét, ezért az joghatályok kiváltására alkalmas kérelemnek nem tekinthető, nem létező kérelem, annak érdemi elbírálására nem kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre figyelemmel a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 84.§ (4) bekezdése alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés ellen a Ve. 84.§ (10) bekezdése alapján további jogorvoslatnak helye nincs.
Budapest, 2009. június 8.
Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró