Kgyk.VI.39.071/2025/5. számú határozat

A Kúria 
mint elsőfokú bíróság 
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.071/2025/5.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke 
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró 
Dr. Kurucz Krisztina bíró 
Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró 
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

Az I. rendű felperes: … 
                               (Cím1)

A II. rendű felperes: … 
                               (Cím2)

A III. rendű felperes: … 
                                (Cím3)

A IV. rendű felperes: … 
                               (Cím4)

A felperesek képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd 
                                      (Cím5)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya 
                 (Cím6)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely 
                                   kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész

A Kúria a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 15 napon belül 120.000 (azaz százhúszezer) forint perköltséget.

Kötelezi az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak az esedékesség napjáig az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (azaz harmincezer) forint kereseti illetéket. A fizetendő illeték ezen ítélet jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A per előzményei

  1. Az I. rendű felperes képviselője 2025. május 24-én az alperesnek mint gyülekezési hatóságnak bejelentette, hogy a II-IV. rendű felperesekkel és egy másik szervezettel együtt 2025. június 1. napján 14:00 és 19:00 óra között, Budapesten, a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út - Hősök tere - Városliget, Vajdahunyad vára előtti zöld terület útvonalon felvonulást kíván szervezni. A gyűlés bejelentés szerinti célja: „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI-közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQI-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre”. Az alperes a 2025. május 26-án kelt, 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a alapján megtiltotta. A felperesek keresete folytán eljárt Kúria a 2025. május 31-én kelt Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletével a határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.
  2. Az alperes az ítélet közlését követően – rövid úton – értesítette a szervezőt arról, hogy a bejelentett gyűlést tudomásul vette.
  3. A gyűlés bejelentés szerinti vezetője jelezte az alperesnek, hogy a bejelentett gyűlés – az idő rövidsége miatt – már nem tartható meg, ezért azt a bejelentésben szereplő céllal, napirenddel és útvonalon 2025. június 28. napján kívánja megtartani. Az alperes a bejelentést új gyűlésre vonatkozó új bejelentésként kezelte, és mivel 2025. június 28-ára a bejelentett gyűlés útvonalával részben megegyező útvonalra már tudomásul vett egy versengő gyűlést, a felperesek a gyűlés útvonalát a Budapest V. kerület Széchenyi István tér – Széchenyi Lánchíd – Clark Ádám tér – Lánchíd utca – Ybl Miklós tér – Apród utca – Krisztina körút – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Jane Haining rakpart – Széchenyi István tér útvonalra módosították. Az alperes a 2025. június 3-án kelt, 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú határozatával az új bejelentésként kezelt gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta. A felperesek keresete folytán eljárt Kúria a 2025. június 11-én kelt Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletével a határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
  4. Az alperes a megismételt eljárásban – egyeztetést követően – hozott, 2025. június 13-án kelt 01000-160/1010-14/2025. rendb. számú határozatában rögzítette a perbeli gyűlés részleteit (szervezők, vezető, cél, helyszín. útvonal, kezdésének és befejezésének időpontja, várható létszáma, rendezőinek létszáma), és a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta. A Kúria 2025. június 20. napján meghozott, Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

A per alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű felperes képviselője 2025. június 20-án bejelentette az alperesnek, hogy 2025. június 28. napján, 14.00 órától 18.00 óráig, a Budapest V. kerület Széchenyi tér – Lánchíd – Várkert bazár – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Pesti alsó rakpart – Széchenyi tér útvonalon, háromezer résztvevővel és hatvan rendezővel gyűlést kíván tartani. A bejelentésben a II-IV. rendű felpereseket társszervezőként nevesítette. A gyűlés célját a következők szerint jelölte meg: „A bejelentő jogvédőszervezetek, akiknek gyülekezési szabadságát a rendőrség és a Kúria álláspontjuk szerint jogellenesen, Magyarország Alaptörvényének, az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az EU Alapjogi Chartájának rendelkezéseivel szemben korlátozta. A gyülekezési szabadság alapjog. A bejelentők a gyülekezési szabadságuk kiüresítése ellen tiltakoznak, mert hisznek abban, hogy az Magyarországon igenis mindenkit megillet, meg kell, hogy illessen”.
  2. Az alperes a 2025. június 21. napján kelt 01000-160/1155-2/2025. rendb. számú határozatával a gyűlést a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta. A felperesek keresete folytán eljárt Kúria 2025. június 27. napján meghozott, Kgyk.VI.39.069/2025/6. számú ítéletével a határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra adott iránymutatása szerint az alperesnek tisztáznia kell, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Relevanciával a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
    szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában tilalmazott – tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő – tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés a megtartása esetén a Gytv.-ben írt tartalmi tilalmat megsértené, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítené meg. Ha ezt megalapozottan valószínűsíteni nem tudja, a bejelentést az általános szabályok szerint intézze el.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a megismételt eljárásban hozott 01000-160/1155-8/2025. rendb. számú határozatával a gyűlést a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  2. Indokolásában hivatkozott arra, hogy az ismételt egyeztető tárgyaláson a felperesek korábbi nyilatkozataikat változatlan tartalommal fenntartották, új tényt nem adtak elő, új körülményre nem hivatkoztak.
  3. Részletesen kifejtett érveire figyelemmel megállapította, a rendelkezésre álló tények és az azokból okszerűen levonható valószínűségi következtetés alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentett gyűlés – a bejelentésben foglaltak ellenére – a Pride eseménysorozat része lenne, ezáltal a Gyvt. 6/A. §-ába ütköző, tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítené meg.
  4. Az alperes a 2025. június 28. napján 10 óra 20 perckor kelt határozatot a rendőrség honlapján 10 óra 33 perckor tette közhírré.

A kereset és a védirat

  1. A felperesek 2025. június 28. napján 11 óra 04 perc 31 másodperckor kelt, elektronikus úton az alpereshez ugyanaznap 11 óra 11 perckor érkezett keresetükben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a bejelentés tudomásulvételét, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, új eljárásra kötelezés nélkül kérte. Harmadlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése alapján az alperesnek a tevékenysége jogsértő következményének elhárítására való kötelezését kérték. Perköltséget igényeltek.
  2. Állították, hogy az alperes határozata számukra súlyos jogsérelmet okoz, mert törvényes alap nélkül, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének sérelmével vonta el tőlük az Alaptörvény IX. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 10. cikke szerinti véleménynyilvánítási, valamint az Alaptörvény VIII. cikke és az EJEE 11. cikke szerinti gyülekezési szabadságát, továbbá kifogásolták, hogy az alperes a határozatát nem a Kúria ítéletének megfelelően hozta meg.
  3. Sérelmezték, hogy az alperes a határozatában semmilyen lényegi, új elemet nem adott elő, határozatának alapja továbbra is a megelőző eljárásban megsemmisített határozatban foglalt megállapítások összessége, amelyeket a Kúria egyszer már alaptalannak ítélt a gyűlés jogszerű megtiltásához. A Gytv. 13/A. §-án kívüli okok tekintetében az alperes nem hivatkozott olyan elemre, amely a tiltás törvényes okát adhatja. Álláspontjuk szerint az ítéleti kötelezés ilyen fokú semmibevétele önmagában is elengedő oka annak, hogy a Kúria a keresetnek helyt adjon.
  4. Hangsúlyozták, hogy az alperes rosszhiszeműen őket tartja a Budapest Pride tényleges szervezőinek, pedig a köztudomású tények ennek ellentmondanak. Az alperes célja, hogy megfossza őket a szabad gyülekezéshez való joguktól.
  5. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a gyűlés formális céljaként ugyan a gyülekezési szabadság kiüresítése elleni tiltakozást jelölték meg, azonban – a bejelentés tartalmát, az egyeztetés során elhangzottakat és a körülmények összességét értékelve – megállapítható, hogy a gyűlés tényleges célja nem választható el a korábban jogerősen megtiltott gyűlés lényegi tartalmától.
  6. A Kúria a védiratot megküldte a felpereseknek, akik nem tettek észrevételt.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset nem alapos.
  2. A Kúria a keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a közigazgatási pert megindító keresetlevélnek tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával.
  4. A Kp. 3. § (3) bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli.
  5. A közigazgatási perben a Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak a keresetlevél központi elemei. A jogsérelem pontos feltüntetése, az annak alátámasztásaként szolgáló bizonyítékokra való hivatkozás azért lényeges kellék, tartalom, mert a Kp. 2. § (4) bekezdése értelmében a fél kérelme köti a bíróságot; az elsőfokú bíróság csak a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja felül a támadott közigazgatási döntést, cselekményt és ezen keretek között kell tárgyalnia, eldöntenie az ügyet. Ezek olyan tartalmi kérdések, amelyek megjelölésére a Kp. csak a keresetindítási határidőn belül ad lehetőséget; e határidőn túl ez a hiány nem pótolható. A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik valamely közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, hanem a felperesnek pontosan meghatározott irányú vizsgálatot kell kérnie. A felperesnek kell a bírósági felülvizsgálat irányát megszabnia és a keresetlevél alapján meghatároznia, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, milyen tények és bizonyítékok tükrében vizsgáljon.
  6. A felperesek keresetlevelükben a Kp. 37. § (1) bekezdése f) pontjának felhívása után ugyan előadták, hogy részletezik az alperes határozatával okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tényeket, valamint bizonyítékokat, amelyeket a tény- és jogelőadás körében kifejezetten hivatkoznak, illetve ahol szükséges, mellékletként csatolnak, ehhez képest a keresetlevelükhöz az alperes határozata mellett kizárólag a jogi képviselő meghatalmazásait mellékelték. Adósak maradtak az állításaik alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai megjelölésével.
  7. A felperesek állították, hogy az alperes érdemben a korábbi, a Kúria által megsemmisített határozatát ismételte meg, azonban ezt annak ellenére semmilyen módon nem támasztották alá, hogy az alperes a határozatát lényegi részében új alapra helyezte. Igaz ugyan, hogy az alperes határozata jelentős részben megegyezik a megsemmisített határozattal, azonban a 16. oldal alulról harmadik („A gyülekezési hatóság a bejelentett gyűlés…” kezdetű) bekezdésétől a 17. oldal utolsó (a 18. oldalon befejeződő) bekezdéséig, majd a 18. oldal második és harmadik bekezdése új, a korábbi határozatban meg nem jelent indokokat fogalmazott meg.
  8. A felperesek semmilyen előadást nem tettek ezen új indokokkal kapcsolatban, azokat még általánosságban sem vitatták, nem mutatták be, hogy az abban foglaltakat miért tartják a megsemmisített határozat tartalmi megismétlésének. A Kp. 3. § (3) bekezdése értelmében a felperes kötelezettsége nem hárítható át a bíróságra, ezért a felperesek nem várhatják el, hogy a Kúria maga válogassa ki azokat a tényeket, amelyek az általuk csak állított jogsérelmet alátámasztják. A felpereseknek be kellett volna mutatniuk, hogy a határozat mely megállapításai egyeznek meg a megsemmisített határozat megállapításaival, az indokolás új elemei mennyiben újak, vagy éppen a korábbival megegyezőek, ha pedig újak, azok mennyiben és miért sérelmesek a számukra.
  9. Mivel a felperesek ezt nem tették meg, a Kúria csak azt vizsgálhatta a Kp. 85. § (3) bekezdése alapján hivatalból, hogy a határozat és a megsemmisített határozat megegyezik-e, vagy tartalmaz új, az iránymutatásnak megfelelő indokot. Ennek során – a felperesek állításával szemben – megállapította, hogy a határozat a Kúria új eljárásra vonatkozó iránymutatásának megfelelően tartalmaz a megsemmisített határozathoz képest új indokokat, azonban azokkal kapcsolatban a felperesek semmilyen előadást nem tettek, azokat, illetve azok megalapozottságát érdemben nem vitatták.
  10. A gyülekezési ügyek sajátos eljárásában igen rövid határidőket határoz meg a Gytv. A Gytv. 15. § (2) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat közlésétől számított három napon belül kell előterjeszteni. A jogalkotó döntése szerint ez az időtartam szükséges és egyben elégséges is a Kp. szabályainak megfelelő keresetlevél elkészítésére, benyújtására. Jelen esetben a felperesek az ötoldalas keresetlevelüket a 19 oldal terjedelmű gyülekezési határozat keltezésétől számított 43, a közhírré tételét követő 31 perc alatt készítették el, majd azt további 8 (a keltezéstől számított 51, a közhírré tételtől számított 38) percen belül az alperesnél elő is terjesztették, holott, ahogy azt maguk is leírták keresetlevelükben, az annak előterjesztésére nyitva álló háromnapos határidő 2025. július 1. napján járt volna le. A Kúria megítélése szerint a gyülekezési szabadság társadalmi párbeszédben elfoglalt szerepe, a közügyek vitatásában meglévő jelentősége és a rövid eljárási határidők azt a követelményt is támasztják az eljárás valamennyi szereplőjével szemben, hogy az Alaptörvényben biztosított szabadságjog súlyának megfelelő alapossággal vegyenek részt a jogorvoslati eljárásokban. Így a felperes tegyen eleget a Gytv. és a Kp. által meghatározott kötelezettségének, így ne csak állítsa a jogsérelmet, hanem teljeskörűen adja elő az annak alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait.
  11. Figyelemmel arra, hogy a felperesek keresetlevelükben kizárólag általánosság szintjén, bármilyen konkrétum megjelölése nélkül állították, hogy az alperes határozata jogsérelmet okoz, ezzel nem tették lehetővé, hogy a Kúria a határozatot érdemben, az állított jogsérelmek mentén megvizsgálja, értékelje.
  12. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes határozata a kereseti kérelem korlátai között nem jogszabálysértő, ezért a felperesek keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A gyülekezési ügyekben is a felperesnek kell a keresetlevelében bemutatnia a közigazgatási határozattal okozott jogsérelmét, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Az alperes pernyertes lett, felszámított költsége megfizetésére a felperesek a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére a felszámítottal azonosan állapította meg, mert annak mérséklésére sem jogi-, sem ténybeli indok nem volt.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket a felperesek a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében kötelesek megfizetni az Itv. 5. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában.
  4. A Kúria tájékoztatja a felpereseket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetniük. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  5. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése, a Pp. 358. § (2) bekezdése és a Kp. 97. § (2) bekezdése az irányadó.
  6. A Kúria ítélete elleni jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. július 3. 

Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k.a tanács elnöke, 
Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró, 
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, 
Dr. Bernátné Dr. Kádár Judit s.k. bíró, 
                                                                                    Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró