Kvk.IV.37.238/2006/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. H. F. G. ügyvéd által képviselt T-né B. M. I. rendű, O. T. II. rendű és O. T-né III. rendű kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 211/2006. /IV. 13./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 211/2006. /IV. 13./ számú határozatát helybenhagyja.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
T-né B. M., a választás tisztaságának alapelve sérelmére hivatkozva nyújtott be kifogást az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/.
Beadványa indokaként azt adta elő, hogy a szavazás folyamán használt borítékba a választók nem tudták betenni a szavazólapokat. Ezt azt eredményezte, hogy az urnabontást követően nem lehetett megállapítani, hogy történt-e lánc-szavazás.
A nem megfelelő méretű borítékra figyelemmel csorbult a választás tisztasága; ezért a 2006. évi országgyűlési képviselő-választás első fordulója eredményének megsemmisítését kérte.
Az OVB a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a beadványban megjelölt probléma - azaz a borítékok mérete - egyes választópolgároknak okozhatott nehézséget, azonban sem a választás tisztaságát, sem a szavazás lebonyolíthatóságát érdemben nem befolyásolta.
Az OVB álláspontja szerint a boríték mérete, és az ún. lánc-szavazás elvi lehetősége között semmilyen összefüggés nincs, ezért jogszabálysértés, illetve a vélelmezett alapelv-sértés bizonyítottságának hiányára tekintettel a kifogás nem alapos.
Az OVB határozata ellen a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, megváltoztatását és annak megállapítását kérték, hogy azzal, hogy nem megfelelő méretű borítékot biztosítottak a választás lebonyolításához, megsértették a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3. § a/ pontjával védett választás tisztaságát, mint az egyik választási alapelvet.
Mindhárom kérelmező arra hivatkozott, hogy a választás első fordulóján szavazatszámláló bizottság delegált tagja volt, ezért tapasztalták, hogy már a szavazás megkezdésekor - és folyamatosan egész nap is - problémát jelentett, hogy a választók nem tudják betenni a kis alakú borítékba azt a két lapot, melyen a szavazást lebonyolíthatták. Ezért volt, aki boríték nélkül dobta az urnába a szavazólapokat, volt, aki a borítékba félig tette be azokat, mások visszaadták a borítékot. A boríték mérete gyakorlatilag az egész szavazási időben problémát okozott, nehéz, sőt, szinte lehetetlen volt a rendet fenntartani; az urnák kinyitásakor pedig lehetetlen volt megállapítani, hogy történt-e ún. lánc-szavazás, nevezetesen, hogy vittek-e ki szavazólapot a helyiségből, hogy azután pénzért szavazatukat eladják.
Utaltak arra is, hogy több szavazatszámláló delegált személlyel is beszéltek, ezért tudják, hogy sok szavazó helyiségben küzdöttek azonos problémával.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ve. 3. §-a értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a/ a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az OVB-nek az e körben kifejtett jogi álláspontjával.
A választások lebonyolításakor alkalmazott borítékok mérete és az alapelvek betarthatósága között az összefüggés nem volt megállapítható. A kérelmezők nem terjesztettek elő bizonyítékokat arra vonatkozólag, hogy a borítékok - általuk nem megfelelőnek tartott - mérete milyen módon veszélyeztette, illetve befolyásolta a választás tisztaságát.
Az a feltételezés, hogy - sok más körülmény mellett - a borítékok mérete is okot adhatott választási csalásra, önmagában az alapelv sérelmének megállapítását nem alapozza meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az országgyűlési választások első fordulójában alkalmazott borítékok mérete nem veszélyeztette a választás tisztaságát, nem tette lehetetlenné a Ve. 3. § a/ pontjában megfogalmazott alapelv betartását és betartatását.
Helytállóan döntött ezért az OVB akkor, amikor a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.
A végzés elleni további jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 18.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Darák Péter sk. bíró