Kvk.III.37.380/2010/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr.V. Á. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2010. március 29. napján kelt 253/2010./III.29./ számú határozata ellen bírósági felülvizsgálata iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 253/2010./III.29./ számú határozatát helybenhagyja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/ egy harmadik személy kifogást adott be. Ebben a kifogást tevő előadta, hogy egy magánszemély - akinek nyilatkozatát kifogásához csatolta - arról tájékoztatta, hogy 2010. március 21-én a Narancsvidék című kiadványt dobták be a postaládájába, melyet eljuttatott a kifogástevőhöz. Jogorvoslati kérelmében előadta továbbá, hogy az OVB 186/2010. számú határozatában megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt, mint a Narancsvidék című kiadvány készíttetője és terjesztője megsértette a Ve. 42. § (1) bekezdését, valamint a választási plakát tekintetében alkalmazni rendelt sajtóról szóló jogszabályokat és eltiltotta a jelölő szervezetet a kiadvány további impresszum nélküli terjesztéstől, indítvány hiányában annak tartalmát nem vizsgálta. A kifogástevő rögzítette, hogy a Narancsvidék című kiadvány kizárólag egy jelölő szervezettel kapcsolatos közléseket tartalmaz, melyek alkalmasak ezen jelölő szervezet és a vele összefüggésbe hozó személyek hátrányos megítélésére. Sérelmezte, hogy "nem rendeltetésszerű joggyakorlás, ha egy jelölő szervezet kampányeszköze kizárólag egy másik jelölő szervezetre vonatkozó negatív állításokra szorítkozik". Megítélése szerint a sérelmezett kiadvány további impresszummal való terjesztése is törvénysértő lenne a Ve. 3. § d/ pontjában foglaltak megsértése miatt.
Az Országos Választási Bizottság a kifogást elutasította.
Megállapította, hogy "a véleménynyilvánítás nem jelent tényállítást, a vélemény nem alapozhatja meg a választási törvény alapelveinek megsértését. A választási kampányban a jelölőszervezetek saját programjuk ismertetésén túl választási ellenfeleik programját is értékelik és minősítik. Az ún. negatív kampányban mindig a jelölőszervezetek feladata az, hogy saját programjukat a választókkal megismertessék, a célkitűzéseikkel ellentétes interpretálásokat helyreigazítsák.
Álláspontja szerint a kifogástevő által sérelmezett szórólap a kampány /ún. negatív kampány/ részének minősül és nem rendelkezik olyan tartalommal, amely átlépné a szabad véleménynyilvánítás határait, vagy sértené a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
Az OVB határozatával szemben a Ve. 29/A. és 29/B. §-ának megsértésére hivatkozással a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy egy választási kampányban az egyetlen más jelölő szervezettel szemben folytatott negatív kampány miatt az OVB-nek meg kellett volna állapítania a jogszabálysértést, mert ehhez képest a jog csak a pozitívnak nevezett szavazást ismeri, és a választási jog eszközrendszere is csak az ilyen szavazatokat ismeri el. Álláspontja szerint a negatív elemekre szorítkozó kampányeszköz nem jelent eligazítást arra vonatkozóan, hogy a választó polgár a csak pozitív szavazat leadására vonatkozó lehetőségével mely jelölő szervezet javára éljen.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3. §-ának d/ pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Ve. 149. § o/ pontja szerint e törvény alkalmazásában a választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A Ve. 29/A. § /1/ bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani.
A Ve. 29/B. § /2/ bekezdésének e/ pontja előírja, hogy a választási szerv határozatának az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket tartalmaznia kell, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.
A Ve. idézett rendelkezései nem támasztják alá a kérelmező felülvizsgálati kérelmének megalapozottságát. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az OVB megfelelő mélységben indokolta határozatát. Az OVB határozat indokolásából megállapítható, hogy a kérelmező által sérelmezett Narancsvidék kiadvány a Ve. 149. § o/ pontjában meghatározott kampány /úgynevezett negatív kampány/ részének minősül, amely nem rendelkezik olyan tartalommal, amely sértené a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
A kérelmező álláspontjától eltérően a kampány fogalmába beleértendő az olyan plakát, szórólap, egyéb kiadvány elhelyezése is, melynek tartalma nemcsak egy jelölőszervezet népszerűsítésére, hanem egyéb, a választói akarat befolyásolását szolgáló információ is lehet Ve. 41. §-ából következően.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdésének a/ pontja alapján helybenhagyta.
A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2010. április 1.
dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró