Kfv.V.35.259/2024. számú ügy

Dátum

A Kúria 
mint felülvizsgálati bíróság 
végzése 
(1055 Budapest, Markó utca 16. 
levelezési cím: 1363 Budapest Pf. 35.)

Az ügy száma: Kfv.V.35.259/2024/9.

A tanács tagjai: 

dr. Darák Péter, a tanács elnöke 
dr. Stefancsik Márta előadó bíró 
dr. Márton Gizella bíró 
dr. Demjén Péter bíró 
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A felperes: (felperes) (cím)

A felperes képviselője: dr. Palatinus András egyéni ügyvéd (cím)   

Az alperes: Agrárminiszter (cím)

Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Kond ügyvéd, cím)

A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék 2024. szeptember 24. napján kelt 18.K.700.618/2024/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálati eljárást felfüggeszti, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 267. cikk b) pontja alapján az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi.

Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével a Kúria arra a kérdésre várja a választ az Európai Unió Bíróságától, hogy

1) a Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikk (1) bekezdés 2. pontját a úgy kell-e értelmezni, hogy nem állapítható meg az állategyedek meg nem határozottsága, illetve a támogatási feltételeknek való meg nem felelés a tárgyév december 31-én záródó, vagy azon túlnyúló háremszerű vagy szabad pároztatások tárgyévet követő bejelentése esetén akkor sem, ha a támogatásra vonatkozó nemzeti jogszabály ezen szaporítások esetén is a támogatási év december 31-i időpontot írja elő a bejelentésre végső (referencia) időpontként, mivel az uniós, valamint a szarvasmarha tenyésztésre, szaporításra vonatkozó nemzeti jogszabályok a szaporítási események nyilvántartásba való bejelentésére nem határoznak meg időpontot, időtartamot;

2) a Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikk (1) bekezdés 2. pontját a 639/2014/EU rendelet 53. cikk (4) bekezdésére tekintettel úgy kell-e értelmezni, hogy a Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikk (4) bekezdés e) pontjában említett, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott referencia-időpontként nem fogadható el a támogatási év december 31-i időpont az ezen a napon befejeződő, vagy ezt követően befejeződött szabad és háremszerű pároztatások esetén;

3) amennyiben az ilyen szaporítással érintett egyedeket meg nem határozottnak kell tekinteni és a támogatási feltételeknek való meg nem felelést kell megállapítani, akkor befolyásolja-e ezen megállapítás jogkövetkezményét az, ha az érintett egyed a támogatási tárgyévben esetleg rendelkezik korábbi időszakra szóló bejelentett szaporítási eseménnyel, vagy az, hogy a tárgyévet követően történt szaporítási eseményből ellés – a vemhesség időtartamára figyelemmel - a tárgyévben nem származhatott;

4) amennyiben az érintett egyedeket nem lehet a támogatás szempontjából meg nem határozottnak tekinteni, úgy a Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 13. cikk (1) bekezdését a 2. cikk (1) bekezdés 2. és 5. pontja figyelembevételével úgy kell-e értelmezni, hogy a támogatás iránti kérelem, valamint az azt megalapozó dokumentumok, szerződések vagy egyéb nyilatkozatok késedelmes benyújtására vonatkozó, a támogatási összeg munkanaponként 1%-kal való csökkentését előíró szankciót kell alkalmazni az elléssel nem érintett szarvasmarha szaporítási események támogatási tárgyév december 31-ét követően megtett nyilvántartásba való bejelentése miatt is.

A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az alapügy tényállása

  1. A felperes anyatehéntartással foglalkozik, gazdaságában háremszerű pároztatással végez szaporításokat, amelyekről bejelentést a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által vezetett nyilvántartásba (Termékenyítési Rendszer – TER) a NÉBIH által rendszeresített űrlapon jelenti be. Az űrlap elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1148151/2204.pdf/86b7851c-29f0-c35b-d29a-a99d27db876c weboldalon, a bejelentés módosítás is lehetséges a https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1148151/2210.pdf/73c0a14d-8f9a-6218-6990-6eba162d9254 weboldalon elérhető űrlapon. Az űrlapon a tenyészet, valamint a pároztatott szarvasmarhák egyedi azonosító adatait, valamint a szaporítás kezdő és befejező időpontját kell megjelölni.
  2. A TER-be való bejelentési kötelezettség időpontját jogszabály nem határozza meg. A TER-be való bejelentési kötelezettség teljesítését interneten elérhető útmutató segíti:  https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1148135/TERteny.pdf/e9b96db…
  3. A bejelentésekben szereplő adatok a szarvasmarhákról vezetett Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) jelennek meg.
  4. A felperes 2022. május 4. napján előterjesztett, majd 2022. augusztus 5-én módosított egységes kérelmében 69 állategyedre az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet (továbbiakban: 5/2015. FM rendelet) alapján átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, valamint a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: 9/2015. FM rendelet) alapján közvetlen anyatehéntartás támogatás iránti kérelmet is előterjesztett a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár).
  5. A Kincstár a felperes termeléshez kötött átmeneti és közvetlen anyatehén tartás támogatás iránti kérelmét is elutasította a 2023. május 31-én és 2023. június 23-án meghozott határozataival, 864.743 Ft és 2.727.785 Ft támogatási összeg levonásáról rendelkezett, továbbá 701.820 Ft és 1.862.878 Ft áthúzódó szankciót állapított meg, amelyet a jövőben megállapításra kerülő támogatások összegéből rendelt levonni.
  6. A per alperese, az Agrárminiszter a Kincstár elsőfokú határozatait 2024. február 13-án helybenhagyta.
  7. Határozatainak indokolása szerint az adminisztratív ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a felperes kérelme 41 egyed vonatkozásában megfelel, 28 egyed vonatkozásában nem felel meg a támogatási feltételeknek, mert utóbbi egyedek 2022. június 1. és december 31. között zajlott szaporítási eseményeinek (háremszerű pároztatás) bejelentésére az 5/2015 FM rendelet 7. § (2b) pontjában és a 9/2015. FM rendelet 9. § (6a) bekezdésében írt, tárgyév december 31-i határidőhöz képest késedelmesen, 2023. január 3-án került sor. A kérelmen bejelentett és az elfogadott állatok száma közötti eltérés meghaladja a 50%-ot (68,29%), ezért a felperesnek támogatás nem jár, továbbá áthúzódó szankció viselésére köteles a Bizottság 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.)  (a továbbiakban: 640/2024/EU rendelet) 30. cikk (4) bekezdés e) pontja és 31. cikk (2) bekezdése alapján.
  8. A felperes az átmeneti és a közvetlen anyatehéntartás támogatás iránti kérelmét elutasító közigazgatási határozat ellen is pert indított, vitatva a mulasztás tényét és az alkalmazott szankció jogszerűségét.
  9. Az elsőfokú bíróság az Agrárminiszter és a Kincstár határozatait megsemmisítette, a Kincstárt új eljárás lefolytatására kötelezte, mert jogi álláspontja az volt, hogy a felperes bejelentési kötelezettsége tárgyév december 31-ig volt teljesíthető, mely a támogatási kérelem érdemi elbírálásának szükségszerű feltételét képezte, ezen bejelentést a felperes azonban csak a tárgyévet követő év 3. napján teljesítette, késedelme így megállapítható volt. A késedelem jogkövetkezményeit azonban a Kincstár nem megfelelően határozta meg, mert tekintettel kellett volna lennie a 640/2014/EU rendelet 30. cikk (4) bekezdésének e) pontja és 31. cikk (2) – (3) bekezdése mellett a 13. cikk (1) bekezdéseben foglalt rendelkezésekre is. Ezért a megismételt eljárásra előírta, hogy a Kincstár a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően vizsgálja és értékelje a felperes szaporítási eseményekre vonatkozó bejelentéseit, és a bejelentett egyedeket nem minősítheti meg nem határozottnak kizárólag abból az okból, hogy a szaporítások bejelentésére 2022. december 31-ig nem került sor, ha igazolást nyer, hogy a késedelem a 640/2014/ EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatában szereplő időtartamot nem haladja meg.
  10. A jogerős ítélet ellen az Agrárminiszter felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben vitatta a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésének jelen ügyben való alkalmazhatóságát.
  11. Álláspontja szerint a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésben foglaltakból egyértelműen kitűnik, hogy annak hatálya nem terjed ki a NÉBIH által működtetett szakrendszerekbe (így, a TER-be) történő bejelentésekre, ugyanis a rendelet ezen szakasza a támogatási vagy kifizetési kérelmek, illetve az ahhoz kapcsolódó, a támogatási hatósághoz benyújtandó igazoló dokumentumokra állapít meg előírásokat. Ezt alátámasztja az érintett rendelkezés normaszövegben elfoglalt helye („Támogatási és kifizetési kérelmek” fejezet) és rendelet Preambulumában foglalt indokolás is. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: 22/2016. FM rendelet) az egységes kérelem késedelmes benyújtása tekintetében a 640/2014/EU rendelet 13. cikkével összhangban kimondja, hogy „16. § (1) Az egységes kérelem tárgyév május 15-e után – a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezménnyel – tárgyév június 9-éig nyújtható be, amely benyújtási határidő jogvesztő. (2) A tárgyév május 15-e után, de tárgyév június 9-éig benyújtott egységes kérelem esetében a Kincstár a támogatási összeget munkanaponként egy százalékkal csökkenti az igényelt támogatás vonatkozásában.”
  12. A jelen ügyben ugyanakkor a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésben előírtak nem bírnak relevanciával, mivel a felperes nem a támogatási kérelmét vagy az ahhoz kapcsolódó igazoló dokumentumot nyújtotta be késedelmesen.
  13. A felperes ügyeiben alkalmazandó jogcímrendeletek támogatási feltételként írják elő, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, melyek a TER-be az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyév december 31-éig hibátlanul bejelentésre kerülnek. Az ezen időpontot követően bejelentett szaporítási adatok tehát a támogatási kérelem bírálata során nem vehetőek figyelembe. Ezen adatbejelentések nem feleltethetőek meg a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésben megjelölt, a támogatási hatósághoz benyújtandó igazoló dokumentumoknak. A 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglaltak értelmében a támogatási kérelemhez kapcsolódó igazoló dokumentumok esetében az első albekezdésben előírtakat egyébként is csak a tagállamok által a hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül lehet alkalmazni, vagyis, az ellentétes tagállami szabályozás felülírja a közösségi rendelkezéseket.
  14. A vonatkozó jogszabályi előírások helyes értelmezése az, hogy amennyiben a szaporítási esemény bejelentésére az előírt határidőben nem került sor, úgy az érintett egyedet a 640/2014 EU rendelet 30. cikk (4) bekezdés e) pontjában foglaltakra figyelemmel meg nem határozottnak kell tekinteni és 640/2014 EU rendelet 31. cikke szerinti jogkövetkezmény alkalmazandó.
  15. Az Agrárminiszter indítványozta az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését a 640/2014/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésének értelmezésére.
  16. A felperes szerint a 640/2014/EU rendelet (19) preambulumbekezdésének, a 2. cikk (1) bekezdés 5. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak és a 13. cikk (1) bekezdésének összevetése alapján az elsőfokú bíróság helytállóan találta alkalmazhatónak ügyében a támogatás munkanaponként 1%-kal való csökkentését.

Az irányadó közösségi jogi rendelkezések

  1. A Bizottság (EU) 2021/841 felhatalmazáson alapuló rendeletével módosított, a Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 
    2. cikk (1) bekezdés 
    2. pont 
    „meg nem felelés”: a)      az [1306/2013] rendelet 67. cikke (2) bekezdésében említett támogatás odaítélésének feltételeivel kapcsolatos támogathatósági kritériumokat, kötelezettségvállalásokat és más kötelezettségeket illetően e támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások vagy más kötelezettségek bármilyen megszegése; 
    5. pont 
    „egyéb nyilatkozat”: a támogatási vagy kifizetési kérelmek kivételével bármely olyan nyilatkozat vagy dokumentum, amelyeket a kedvezményezettnek vagy egy harmadik félnek be kell nyújtania vagy meg kell őriznie annak érdekében, hogy egyes vidékfejlesztési intézkedések különleges követelményei teljesüljenek; 
    13. cikk Késedelmes benyújtás 
    (1)  A 4. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatási vagy kifizetési kérelmeknek a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított végső határidőt követő benyújtása munkanaponként 1%-os csökkentést eredményez azon az összegekből, amelyekre a kedvezményezett a kérelmek határidőig történő benyújtása esetén jogosult lett volna. 
    A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló dokumentumok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül, az első albekezdést alkalmazni kell az illetékes hatóságnak benyújtandó támogatási kérelmek, dokumentumok, szerződések vagy egyéb nyilatkozatok esetében is, amennyiben ezek a támogatási kérelmek, okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok megalapozó jelleggel bírnak a szóban forgó támogatási jogosultság szempontjából. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni. 
    Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, és a kedvezményezett nem részesül támogatásban. 
    4. SZAKASZ Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott, állatállomány-alapú támogatási kérelmeken alapuló, termeléstől függő önkéntes támogatás vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmeken alapuló vidékfejlesztési támogatás 
    30. cikk A számítás alapja 
    (...) 
    (4)  Ha a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos meg nem felelés esete áll fenn, a következőket kell alkalmazni: 
    (...) 
    d) ha a feltárt meg nem felelés a nyilvántartásban, a marhalevélben vagy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de az adott támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében meghatározottakon kívüli jogosultsági feltételei teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns, az érintett állatot csak akkor lehet nem meghatározottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibás bejegyzést. Az érintett állatokat minden más esetben az első ténymegállapítás után nem meghatározott állatoknak kell tekinteni; 
    e) amennyiben a feltárt meg nem felelés az állatokkal kapcsolatos események számítógépes adatbázisba történő késedelmes bejelentéséhez kapcsolódik, az érintett állatot meghatározottnak kell tekinteni, ha a bejelentésre a birtokon tartási időszak kezdete vagy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott referencia-időpont előtt került sor. 

    A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzései, valamint a rendszerbe érkező bejelentések az illetékes hatóság által észlelt egyértelmű hibák esetén bármikor módosíthatók.

  2. 31. cikk Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott közigazgatási szankciók 
    (1) 
    (...)  
    Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 30 %-ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. 

    Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével. Ha ez az összeg nem vonható le teljes mértékben a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 28. cikkének megfelelően a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán, a fennmaradó egyenleget törölni kell. 
    (...)

  3. 639/2014/EU rendelet 
    53. cikk 
    (4) Ha a termeléstől függő támogatás szarvasmarhafélékre és/vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatás jogosultsági feltételeként meghatározzák az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve a 21/2004/EK tanácsi rendeletben előírt követelményeket.

Az irányadó nemzeti jogi rendelkezések

  1. 5/2015. FM rendelet 7. § (2b) bekezdése és a 9/2015. FM rendelet 9. § (6a) bekezdése azonos szövegezéssel: 
    „Az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, melyek a Termékenyítési Rendszerbe az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyév december 31-éig hibátlanul bejelentésre kerülnek.” 
    13. § (3) bekezdés c) pont 
    „Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő (…) gondoskodjon a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, a (2) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint gondoskodik a tárgyév január 1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések központi adatbázisban történő regisztrációjáról,” 
    16. § 
    „(1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 59. cikkében valamint a 809/2014/EU rendelet 42. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. 
    (2) Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (a továbbiakban: 640/2014/EU rendelet) 30–32. cikke, valamint a 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni. 
    (3) Az állatokra és a tenyészetre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek az ENAR nyilvántartásba bejelentésre kerültek és a nyilvántartásban szerepelnek.”
  2. A 9/2015. FM rendelet 
    11. § (1) bekezdés d) pont 
    „Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely (…) gondoskodik az állattenyésztésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, az a) pont alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint gondoskodik a tárgyév január 1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések központi adatbázisban történő regisztrációjáról.” 
    4. A támogatási kérelem elbírálása, ellenőrzése 
    4. § 
    (1) A Kincstár a támogatások igénybevételi feltételeinek teljesülését az e rendeletben előírt feltételek és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerint bejelentett tábla, illetve e rendelet szerint bejelentett állatlétszám vonatkozásában ellenőrzi. 
    (2) A Kincstár a támogatásról szóló döntést az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt ellenőrzéseket követően, az azokban foglalt csökkentésekre és egyéb szankciókra vonatkozó szabályok figyelembevételével hozza meg. 
    (...) 
    (4) Az ellenőrzés során a támogatás feltételeinek – beleértve a kölcsönös megfeleltetés feltételeit is – való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 13., 15., 30–32., 34., és 37–41. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a II. fejezet szerinti támogatások esetében, a 13., 15–19. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a III. fejezet szerinti támogatások esetében kell alkalmazni. 
    (5) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 24–29., 30(e)., 33–36., 42. és 43. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a II. fejezet szerinti támogatások esetében, a 24–29., 30(e)., 34–41. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a III. fejezet szerinti támogatások esetében kell alkalmazni. 
    (6) A támogatások igénylése során hiánypótlás keretében minden olyan dokumentum pótolható, amely nem szükséges az adott támogatásra való jogosultság megállapításához. 
    (7) A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzés során 
    a) igazolnia kell, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület, illetve állat vonatkozásában megfelel a rendeletben foglalt előírásoknak, valamint 
    b) be kell mutatnia az adott gazdálkodási évre vonatkozó, az adott támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumot. 
    (...)

A Kúria eljárása

  1. A Kúria előtt folyamatban lévő jogvita tárgya a nemzeti átmeneti és a közvetlen anyatehén tartás támogatás feltételeinek való meg nem felelésről, illetve annak jogkövetkezményeiről való döntés.
  2. Az Agrárminiszter a 640/2014/EU rendelet 30. cikk (4) bekezdés e) pontját és 31. cikkét a nemzeti jogcímrendeletek alapján úgy értelmezte, hogy ha a huzamosabb időn keresztül zajló, a tárgyév december 31-én befejeződő, vagy a támogatási tárgyéven átnyúló szabad vagy háremszerű szaporítási esemény bejelentésére a támogatási nemzeti jogszabályban meghatározott időpontig, azaz a tárgyév december 31. napjáig nem került sor, az ilyen szaporítással érintett egyedet meg nem határozottnak kell tekinteni, és a meg nem felelés 50%-ot meghaladó arányára tekintettel a 31. cikk szerinti jogkövetkezmény, a támogatási kérelem elutasítása és áthúzódó szankció megállapítása alkalmazandó. Nem fogadja el az állattartó azon hivatkozását, hogy a támogatás szempontjából a tárgyévi elléssel érintett szaporítási események bejelentésének van jelentősége, mert a nemzeti jogszabály szerint a támogatás feltétele valamennyi (elléssel érintett és elléssel nem érintett) tárgyévi szabad és háremszerű szaporítási esemény tárgyév december 31-ig történő bejelentése.
  3. A Kúria kiemeli, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor az érintett szaporítási események még nem kezdődtek meg, a kérelem elbírálásakor viszont azok hibátlanul szerepeltek a nyilvántartásban.
  4. A nemzeti támogatási jogcímrendelet az átmeneti nemzeti támogatást illetően az 5/2015. FM rendelet, a közvetlen támogatást illetően a 9/2015. FM rendelet, a támogatással kapcsolatos eljárási szabályokat e rendeleteken kívül a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a 22/2016. FM rendelet tartalmazza.
  5. Az 5/2015. FM rendelet 13. § (3) bekezdés c) pontja és a 9/2015. FM rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontja, valamint az 5/2015. FM rendelet 7. § (2b) bekezdése és a 9/2015. FM rendelet 9. § (6a) bekezdése lényegében azonos támogatási feltételt fogalmaz meg, és a Kúria gyakorlata [Kfv.I.35.283/2024/5., Kfv.VI.35.286/2024/11., Kfv.I.35.260/2024/6.] szerint az anyatehéntartás támogatásának feltétele – mind a tárgyévi elléssel érintett, mind a tárgyévi elléssel nem érintett egyedek vonatkozásában az igényelt egyedek tárgyévi szaporítási eseményeinek bejelentése.
  6. Az 5/2015. FM rendelet 7. § (2b) bekezdése és a 9/2015. FM rendelet 9. § (6a) bekezdése szerinti támogatási feltételt a mezőgazdasági termelőnek hibátlan bejelentéssel kell teljesítenie. Az ügyfél felelőssége így a támogatási jogszabály alapján a támogatással érintett egyedek fedeztetésének hibátlan bejelentése, amelynek elmaradása a támogatási feltételeknek való meg nem felelést jelenti. A 640/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 2. pont a) alpontja értelmében tehát az érintett anyaállatok miatt a nemzeti jogszabályban meghatározott feltételnek való meg nem felelés állapítható meg.
  7. A támogatási feltételnek való meg nem felelés megállapíthatósága, illetve a nem teljesítés súlya tekintetében azonban kiemelendő, hogy valamennyi szaporítási esemény bejelentésének támogatási feltételként való előírása a Kúria értelmezése szerint azt a célt szolgálja, hogy kizárólag azok a gazdaságok részesüljenek támogatásban, amelyek nem csupán a szorosan vett támogatási jogszabályoknak, hanem általánosságban a szakmai kötelezettségeket tartalmazó előírásoknak is folyamatosan megfelelnek.
  8. Az érintett támogatások az anyatehéntartást célozzák, amely feltételeit az 5/2015. FM rendelet 13. §-a és a 9/02215. FM rendelet 11. §-a részletezi. Lényeges feltétel a támogatással érintett egyedek fajtája, az ENAR-ban való szerepeltetése, a megfelelő fajtájú apaállat használata, a birtokon tartási idő, az ellési arány megtartása, a borjak anyaállattal való tartásának időtartama és a tejértékesítésre vonatkozó korlátozás, illetve a hústermelés érdekében meghatározott arányszám megtartása.
  9. Az anyatehén támogatás célja szempontjából a Kúria álláspontja szerint nem meghatározó hiányosság, ha az állattartó a tárgyévi elléssel nem érintett szaporítási eseményt a tárgyév elteltét követően jelenti be, ugyanis az a támogatási cél megvalósulását csak abban az esetben sérti, ha az azokból származó ellésekhez kapcsolódó bejelentések maradnak el. A Kincstár és az Agrárminiszter által hiányolt bejelentések azonban nem érinthetnek 2022-ben történt elléseket, az 2022. június 1-jén kezdődő, majd 2022. december 31-én befejeződött háremszerű pároztatásokból borjú csak a támogatási évet követően, 2023-ban születhetett.
  10. Másrészt a szaporítási események TER-be való bejelentésének pontos tartalmát, időpontját sem támogatási, sem állattenyésztésről szóló jogszabály nem határozza meg. Az 5/2016. FM rendelet 7. § (2b) bekezdés és a 9/2015. FM rendelet 9. § (6a) bekezdés szerinti „hibátlan” bejelentés, mint támogatási feltétel szempontjából ennek kiemelt jelentősége van.
  11. A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről (ENAR) szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: ENAR rendelet) nem rendelkezik a szaporítási események bejelentéséről. A NÉBIH honlapján az ENAR keretében teljesítendő határidőket az alábbi helyen elérhető dokumentum foglalja össze: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1146991/Bejelenteskoteles+h…
  12. A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) nem tartalmaz előírásokat a szaporítási eseményekkel kapcsolatban.
  13. Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII.30.) Korm. rend. 4. § (2) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy a fedeztetéseket, termékenyítéseket minden esetben dokumentálni kell, és az elismert tenyésztési programban szereplő fedeztetési, termékenyítési dokumentum adatait be kell jelenteni az országos állattenyésztési adatbázisba. A 2. § 11. pontja szerint az országos állattenyésztési adatbázis a NÉBIH által működtetett, az állattenyésztéssel, a tenyésztőkkel, a tartókkal és a tulajdonosokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására szolgáló adatbázis. A 2. § 18. pontja szerint tenyésztési adat: az e rendelet hatálya alá tartozó állatfajták egyedeinek, csoportjainak jogszabályban vagy a tenyésztési programban meghatározott adatai. Az 53. § (1) és (2) bekezdése szerint a jóváhagyott tenyésztési programban szereplő fajta tenyésztési adatait a törzskönyvben vagy a tenyésztési főkönyvben kell nyilvántartani, és azokat a NÉBIH honlapján közzétett útmutató szerint az országos állattenyésztési adatbázisnak haladéktalanul át kell adni. A tenyésztési adatok akkor válnak hitelessé, ha azokat a vonatkozó előírások szerint vezetik, a fajta nyilvántartásba vételét követően az adatfelvételezést a NÉBIH ellenőrizte, és az adatokat az országos állattenyésztési adatbázisba az ellenőrzést követően befogadta. A tenyésztési adatok NÉBIH részére való bejelentését tehát a tenyésztőnek, nem az állattartónak kell elvégeznie, míg az állattartó bejelentési kötelezettségének körét az 57. § (1) bekezdése szabályozza, amely szerint az állat megszületését követően gondoskodnia kell az állatnak a mezőgazdasági haszonállatok egyes egyedeinek jelöléséről szóló jogszabályban, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában vagy – jogszabályi rendelkezés hiányában – a tenyésztési programban meghatározott időn belül és meghatározott körben, faji sajátossága szerint meghatározott módon, egyedi vagy csoport részeként történő megjelöléséről, továbbá a jelölés adatainak, valamint az állatok tartózkodási helyére és mozgására vonatkozó jogszabályban előírt adatoknak a nyilvántartásba vételéről. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy az állattartók, valamint az állatok megjelölésében és mozgatásában részt vevő más személyek az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló rendeletben előírt adatszolgáltatást az országos állattenyésztési adatbázis felé kötelesek megtenni.
  14. Az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet sem ad iránymutatást a háremszerű és szabad pároztatások bejelentésének határidejét illetően, és a TER-be való bejelentés szabályairól szóló, interneten elérhető útmutató [https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1148135/TERteny.pdf/e9b96db2-e7f4-30f6-7498-23373b56ab2c] sem utal arra, hogy a természetben a tárgyéven átnyúló pároztatások esetén a tárgyév végével a bejelentést meg kell tenni, illetve a következő év kezdetével azt újból azt be kell jelenteni. Az útmutató szerint a bejelentést a háremszerű és szabad pároztatás bejeleződésétől számított 10 napon belül kell megtenni [ÚTMUTATÓ TENYÉSZETEK részére a TER Szarvasmarha Termékenyítési Rendszer bizonylatainak használatához 10. 2 verzió 2.2.3. pont]. A NÉBIH által rendszeresített, kötelezően alkalmazandó TER adatlapon pedig mind a pároztatás kezdetének, mind a végének időpontját fel kell tüntetni, amely a háremszerű és szabad pároztatások esetén több hónapon át tartó, akár éven átnyúló időpontokat jelenthet.
  15. A 188/2019. Korm. rend. 92. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Ez a rendelet a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tényészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.” A bejelentés pontos adattartalmát ezen uniós rendeletek sem tartalmazzák.
  16. A háremszerű és szabad pároztatások, mint szaporítási események bejelentésének időpontját a nemzeti és uniós állattenyésztési jogszabályok tehát nem határozzák meg, a „hibátlan bejelentés”, mint támogatási feltételnek a Kúria álláspontja szerint megfelel az, ha az állattartó a szaporítás befejezését követően tesz eleget bejelentési kötelezettségének, függetlenül attól, hogy a bejelentésükre a támogatási tárgyév december 31-ét követően került sor.
  17. Amennyiben mégis fennállt az érintett szaporítási eseményeket illetően a 2022. december 31-ig a bejelentési kötelezettség, a bejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit mindkét FM rendelet alapján az Európai Unió rendelkezései alapján kell meghatározni, ugyanis az 5/2015. FM rendelet 16. § (1) - (3) bekezdése és a 9/2015. FM rendelet 4. § (2), (4), (5) bekezdése a feltételeknek való meg nem felelés szankcionálására az ott szereplő uniós jogszabályokat rendeli alkalmazni.
  18. A két jogcímrendelet nem teljesen azonos uniós rendelkezésekre utal.
  19. Az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás különös szabályait az 5/2015. FM rendelet III. fejezet 7. pontja tartalmazza, ezért a 16. § (1) – (2) bekezdése alapján a támogatási feltételek ellenőrzésekor és a szankciók meghatározásakor az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 59. cikkét [„Az ellenőrzések általános elvei”], a 809/2014/EU rendelet 42. cikkét [helyszíni ellenőrzések], továbbá a 640/2014/EU rendelet 30–32. cikke, valamint a 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
  20. A közvetlen anyatehéntartás támogatás különös szabályait a 9/2015. FM rendelet II. fejezet 8. pontja tartalmazza, a 4. § (2) bekezdés szerint a Kincstár a támogatásról szóló döntést az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt ellenőrzéseket követően, az azokban foglalt csökkentésekre és egyéb szankciókra vonatkozó szabályok figyelembevételével hozza meg, és a 4. § (4) bekezdés szerint a támogatás feltételeinek – beleértve a kölcsönös megfeleltetés feltételeit is – való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 640/2014/EU rendelet 13., 15., 30–32., 34., és 37–41. cikkében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmaznia.
  21. A Kúria álláspontja az, hogy a 640/2014/EU rendelet 30. cikk (4) bekezdés d) pontja szerinti szankció nem alkalmazható az ügyben, mert egyrészt az Agrárminiszter megállapítása szerint sincs szó hibás bejelentésről, a 30. cikk (4) bekezdés e) pontja alapján szankció pedig azért nem alkalmazható, mert a 639/2014/EU rendelet 53. cikk (4) bekezdéssel összhangban álló referencia-időpontnak nem lehet megfelelő a támogatási év december 31-e abban az esetben, ha ezen a napon, vagy ezt követően fejeződik be a szarvasmarhák pároztatása. A 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott, teljes támogatás elutasítása és áthúzódó szankció megállapítása pedig azért nem lehetséges, mert az érintett egyedeket nem lehet meg nem határozottnak tekinteni.     
  22. Mindezek folytán a Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a jelen végzés rendelkező részében szereplő kérdésekre várja a választ az Európai Unió Bíróságától, mert álláspontja szerint a több hónapig tartó, esetleg tárgyéven átnyúló szabad és háremszerű pároztatások támogatási tárgyév december 31. napját követő bejelentése megfelel a szakmai követelményeknek, a támogatás rendeltetése szempontjából pedig nem meghatározó, hogy a bejelentésre a tárgyévet követően, a szaporítás tényleges befejezését követően kerül sor. Amennyiben pedig ennek ellenére a támogatási feltételeknek való meg nem felelést kell megállapítani, abban az esetben a támogatási összeg 1%-os csökkentésének feltételei nem állnak fenn, mert az csak abban az esetben alkalmazható, ha egyébként a támogatási feltételek teljesülnek, a teljes támogatás elutasítása pedig nem felel meg az arányosság követelményének.                                                                                                                       
  23. A Kúria végzése az EUMSZ 267. cikk b) pontján, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 34. §-án és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 126. § (1) bekezdés a) pontján alapul.
  24. A végzés ellen a perorvoslati jogot a Pp. 128. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. június 19. 

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke, 
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró, 
dr. Márton Gizella s.k. bíró, 
dr. Demjén Péter s.k. bíró,
Ságiné dr. Márkus Anett s.k.  bíró