Kvk.V.37.364/2010/2. számú határozat

Kvk.V.37.364/2010/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sári Péter ügyvéd által képviselt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság által 2010. március 25-én hozott 216/2010. számú határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyában - nemperes eljárásban - az alulírott napon meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 216/2010. számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A Magyar Televízió Zrt. (továbbiakban: MTV) az "Ebben a sorrendben szólalnak meg a pártok az MTV-ben" elnevezésű közleményében tájékoztatást adott arról, hogy az országos listát állító pártok számára - 25 perces interjú keretében - lehetőséget biztosít, hogy a választópolgárokat tájékoztathassák pártjuk választási programjáról. A műsorsorozat keretében a pártok listavezetője, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt politikus válaszolhat a műsorvezető kérdésére. Az MTV - a honlapján, táblázat formájában - közzétette a műsorokkal kapcsolatos sorsolás eredményét, mely szerint 2010. március 24-én a Jobbik, március 25-én az LMP, március 26-án az MSZP, március 29-én a FIDESZ, március 30-án a KDNP, március 31-én a Civil Mozgalom, április 1-jén pedig az MDF kap lehetőséget a megszólalásra.

Szigetvári Viktor, az MSZP kampányfőnöke az Országos Választási Bizottságnál (továbbiakban: OVB) 2010. március 23-án előterjesztett beadványában kifogásolta, hogy az MTV - közös jelölt, illetve közös listaállítás ellenére - külön-külön megszólalási lehetőséget biztosított a FIDESZ illetve a KDNP részére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 49.§ (2) bekezdésére, 149.§ g) pontjára alapítottan azzal érvelt, hogy "súlyosan sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelve", kérte a jogszabálysértés megállapítását, és az MTV eltiltását a további jogsértéstől.

Az OVB a 216/2010. számú határozatában a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy az MTV megsértette a Ve. 3.§ c) pontja szerinti alapelvet, és eltiltotta a további jogsértéstől.

Az OVB érdemi döntését a Ve. 3.§ c) pontjára, 49.§ (2) bekezdésére, 78.§ (1) bekezdés a) és b) pontjaira, 149.§ g) pontjára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az MTV a közleményében meghatározott műsorrenddel megsértette a Ve. 3.§ c) pontja szerinti választási alapelvet azzal, hogy külön-külön megszólalási lehetőséget biztosított a FIDESZ és a KDNP számára, e két párt ugyanis közös országos listát állított, és ezért egy jelölő szervezetnek minősül.

Mivel a bemutatkozásra a közös országos listát állító két pártnak külön-külön nyílik lehetősége, így nem azonos esélyekkel indulnak a többi önállóan listát állító jelölő szervezetekkel szemben.

Az OVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben kérte a határozat megváltoztatását. A kérelmező a Ve. 90/A. § (4) bekezdés d) pontjára, és a Ve. 44.§ (1) és (2) bekezdéseire alapítottan azzal érvelt, hogy a Ve. 3.§ c) pontja szerinti alapelv megsértését az OVB csak a politikai hirdetések vonatkozásában vizsgálhatja. Az esélyegyenlőség médiában előforduló más jellegű sérelmére a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az OVB-nek a kifogást - hatáskör hiányában - el kellett volna utasítania.

A kérelmező kérelme nem alapos.

A Ve. 3.§ c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az esélyegyenlőség elvét a jelöltek és jelölő szervezetek között.

A Ve. 49.§ (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak.

A Ve. 149.§ g) pontja szerint jelölő szervezet: "a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak".

A kérelmező pontosan idézte a Ve. 44.§ (1) és (2) bekezdésének tartalmát, mely szerint "a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20.§ a) pontja értelmében sajtónak minősül az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban Rttv.) 2.§-ának 30 - 31. pontjai értelmében műsorszolgáltatás a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése. A műsorszolgáltató az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbítatja. Az Rttv. 2.§ 36. pontja szerint országos műsorszolgáltatás az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább 50 %-a él. Az MTV - az ismertetett szabályokból következően - sajtónak, országos műsorszolgáltatónak minősül.

Az Rttv. 2 §. 39. pontja értelmében politikai hirdetésnek az olyan műsorszám minősül, amely párt, politikai mozgalom választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.

Az MTV kifogással és bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel érintett műsorsorozata nem minősíthető az Rttv. 2.§ 39. pontja szerinti politikai hirdetésnek, ezért - nem vitásan - nem tartozik a Ve. 44.§ (1) bekezdésének hatálya alá.

A Ve. szabályait azonban 2005. július 16-tól módosította, illetve kiegészítette a 2005. évi LXXXI. törvény 17.§-a, a Ve. 44/A.§-a szerinti "A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat" elnevezést viselő szabályozással, amely a következő:

A sajtó választási kampányban történő részvételével (így különösen a választási eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések közzétételével) kapcsolatos kifogást a nem országos terjesztésű időszaki lap, illetőleg helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye, vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság, körzeti műsorszolgáltatás esetében a területi választási bizottság, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében az OVB bírálja el, (Ve. 44/A. § (1) bekezdés a-c) pontjai)

A Ve. 44/A. § (2) bekezdése lehetőséget ad a választási bizottságnak arra is, hogy alkalmazza a Ve. 78.§ (1) bekezdése szerinti rendelkezést is, mely szerint az OVB a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett a jogsértőt eltilthatja a további jogszabálysértéstől.

Az előzőekben ismertetett törvényi rendelkezések értelmében - amelyek között a Ve. 44/A. § (1) bekezdése nem taxációt, hanem példálózó jellegű felsorolást tartalmaz - az OVB rendelkezett hatáskörrel és illetékességgel arra, hogy a médiakampánnyal kapcsolatos országos műsorszolgáltatót (köztelevíziót), az MTV-t érintő, választási eljárás alapelvének megsértésére alapított kifogást elbírálja. A kérelmező kérelmével ellentétben a Ve. 44/A. § (1) bekezdés c) pontja, és a Ve. 90/A. § (4) bekezdés d) pontja alapján az OVB-nek döntenie kell minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság hatáskörébe. Az OVB tehát jogszerűen hozott határozatot, a kérelmezőnek a hatáskör hiányára alapított jogi álláspontja téves.

A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekből következően azt állapította meg, hogy az OVB határozata a bírósági felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Ve. 84.§ (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A végzés elleni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 84. § (10) bekezdése kizárja.

Budapest, 2010. március 29.