Kvk.II.37.489/2009/3. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.II.37.489/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lippai László ügyvéd által képviselt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. június 10. napján meghozott 266/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 266/2009. számú határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A kérelmező a választások tisztaságának megóvásához és a választási csalás megakadályozásához kérte az Országos Választási Bizottság "hathatós segítségét" úgy, hogy kifogással élt az Országos Választási Bizottságnál és állította, hogy az európai parlamenti választásokon részt vett parlamenti pártok súlyos törvénysértésekkel biztosították a választásokon való részvételük személyi és tárgyi feltételeit. Erre figyelemmel az általa a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon személyiségi jogok megsértése és "egyéb" iránt, számon kezdeményezett per jogerős befejezéséig kérte a választáson elért végleges eredmények kihirdetésének felfüggesztését.

Az Országos Választási Bizottság 2009. június 10-én kelt 266/2009. számú határozatával a kifogást - hatáskörének hiányára figyelemmel - elutasította. Utalt arra, hogy a Ve. 99/K.§-ának (5) bekezdése alapján a választás eredményének felfüggesztésével kapcsolatosan jogköre nincs.

A kérelmező a döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a határozat megsemmisítését, a Ve. 3.§-ának a), e) és d) pontjai szerinti választási alapelvek megsértése alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértőknek a jogszabálysértésektől való jövőbeni eltiltását és "a választási eljárás megsemmisítését" kérte. Sérelmezte a kifogása hiányos tartalommal történő elbírálását. Állította, hogy az alapvető, súlyos és mellékletekkel igazolt törvénysértések miatt a választáson résztvevő pártok és személyek a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző módon jártak el, melyet így az Országos Választási Bizottságnak a Ve. 99/K.§-ának (5) bekezdés i) és n) pontok alapján a választások tisztaságának megőrzése, a választási csalás megakadályozása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye miatt hivatalból lett volna kötelessége intézkednie, vagy hatáskörének hiányában a 2004. évi XXIX. törvény 141.§-ának (5) bekezdése alapján áttételről rendelkeznie. A kérelmező a Pp. 13.§-a és a 16.§-ának (1) bekezdése alapján aggályosnak tartotta, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Kérte a Be. 171.§-ának, a 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-ainak, továbbá a korrupcióval kapcsolatos nemzetközi egyezmények, a "felszámolók névjegyzékéről szóló Kormányrendelet, a Csődtv., a Gt., és a Ctv. hatályos rendelkezéseinek" figyelembe vételét.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

Az 1997. évi C. törvény (Ve.) 99/K.§-ának (5) bekezdése a)-o) pontokban taxatívan felsorolja az Országos Választási Bizottság konkrét hatáskörét és feladatát. E szerint a szavazás eredményét vagy megsemmisíti az Országos Választási Bizottság, vagy megállapítja a választás eredményét, és azt közzéteszi. A választás eredménye kihirdetésének felfüggesztésére vonatkozó hatáskör a felsorolásban nem szerepel.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében sem jelölte meg azt a konkrét jogszabályi rendelkezést, amely alapján az Országos Választási Bizottságnak lehetősége lenne - a kérelmező kifogása szerint - a 2009. június 7-i választáson elért végleges eredmények kihirdetésének felfüggesztésére. A felülvizsgálati kérelem érdemi okfejtést a hatásköri szabályok értelmezésével kapcsolatban nem tartalmazott, így az nem cáfolta a kérelmezett álláspontját, míg az ügy érdemét - a pártok által elkövetett, állított törvénysértéseket - érintő érvelés a határozat jogszerűségét nem érintette.

A Legfelsőbb Bíróság által folytatott egységes ítélkezési gyakorlat szerint a kérelmezett csak a törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozhat határozatot, és döntése a jogszabályban felsoroltak szerinti lehet. A Ve. nem ad lehetőséget arra, hogy kérelmezett a választás végleges eredményének kihirdetését a kérelmező (illetve bárki) által kezdeményezett peres eljárás végeredményétől tegye függővé, és a választási eljárás, illetve a végleges eredmény kihirdetésének felfüggesztéséről döntsön, ezért az erre irányuló kifogásnak hatáskör hiányában történő elutasítása jogszerű.

A kérelmezőnek a felülvizsgálati kérelemben a Legfelsőbb Bíróság vélelmezhető elfogultságával kapcsolatos értekezése értelmezhetetlen, mert a Pp. 13.§-a nem teszi lehetővé az egész Legfelsőbb Bíróság kizárását, és a kérelmező maga is a Legfelsőbb Bíróság döntését kérte a felülvizsgálati kérelme tárgyában. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az e körben előterjesztett kérelmezői álláspont érdemi vizsgálatát mellőzte.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező alaptalan felülvizsgálati kérelmére figyelemmel a Ve. 84.§-ának (7) bekezdés a) pontja alapján a kérelmezett 266/2009. számú határozatát helybenhagyta.

A bíróság határozata ellen a Ve. 87.§-ának (10) bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye.

Budapest, 2009. június 15.

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke,
Dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella sk. bíró

A kiadmány hiteléül:
tisztviselő