Kvk.II.37.992/2010/6. számú határozat

Kvk.II.37.992/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dénes Bertold ügyvéd által képviselt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2010. szeptember 27. napján meghozott 628/2010. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 628/2010. számú határozatát helybenhagyja.

A felmerült 7.500 (azaz hétezer-ötszáz) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A , valamint egy magánszemély tartalmában megegyező kifogást nyújtott be 2010. szeptember 25-én az Országos Választási Bizottsághoz, melyben sérelmezték a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 44/A.§ (1) bekezdése és a 77.§ (1) bekezdése alapján, hogy a (továbbiakban:) megtagadta a választási kampányhirdetésének sugárzását. Kifogásukban hivatkoztak a Ve. 3.§ c) és d) pontjára, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 12.§ (2) bekezdésére, és állították, hogy az a politikai hirdetés tartalmáért felelősséggel nem tartozik, ezért a közzétételt nem tagadhatta volna meg.

2010. szeptember 25-én egy másik magánszemély is kifogást nyújtott be az -vel szemben. Álláspontja szerint jogsértően járt el a műsorszolgáltató, amikor nem engedélyezte a kampányfilmjének sugárzását, megsértve ezzel a Ve. 3.§ c) és d) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a 44.§ (1) bekezdését. A kifogást tevő kifejtette, hogy a műsorszolgáltató tévesen értelmezte a Rttv. 3.§ (2) és (3) bekezdéseit, mivel "a kampányfilm nem faji szempontból mutatja be programját", hanem a bűnözés visszaszorítására irányul.

Az Országos Választási Bizottság a kifogásokat tartalmi egyezőségükre figyelemmel egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.

Az Országos Választási Bizottság 2010. szeptember 27-én megtartott ülésén meghozott 628/2010. határozatában a kifogásoknak helyt adott, és megállapította, hogy a megsértette a Ve. 3.§ c) és d) pontjaiban foglalt, a jelöltek, jelölő szervezet közötti esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási alapelveket. Az Országos Választási Bizottság a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

Az Országos Választási Bizottság határozatában hivatkozott a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 61.§ (1) bekezdésében foglaltakra, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez fűződő alapjogra. Az Alkotmánybíróság több határozatára is utalva - melyben az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságát a kommunikációs alapjogok anyajogának tartotta, és azt részben a társadalom demokratikus működése garanciájának tekintette, és kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit; az Alkotmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül részesíti védelemben; a politikai véleménynyilvánítás szabadságának határai szélesebbek az általános véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szabályozásnál - kiemelte, hogy az alkotmányos védelemben részesített véleménynyilvánítás szabadsága általános érvényű, így az a választási kampány idején sem korlátozott. Ez okból álláspontja szerint a kifogásokkal érintett kampányfilm tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, továbbá nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt tényállást, amely alapján az a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva megtagadhatta volna annak közlését.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a 628/2010. számú határozat megváltoztatását és a kifogások elutasítását kérte. Vitatta a terhére rótt jogsértés elkövetését. Állította, hogy az Országos Választási Bizottságnak nem volt hatásköre a kifogások elbírálására, mert azok - épp a közzététel hiányában - nem a politikai hirdetés közzétételével voltak kapcsolatosak; a határozat indokolása hiányos volt, mert nem tartalmazta az alkalmazott jogszabályokat; továbbá a döntés téves volt, mert az Országos Választási Bizottság nem vette figyelembe, hogy mint közszolgálati műsorszolgáltatónak a Ve. 3.§ (2) és (3) bekezdésével összhangban álló közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatát (KMSZ) be kell tartani, mely nem teszi lehetővé a személyiségi jogokat sértő politikai hirdetés közzétételét. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatait nem tekintette az ügyben relevánsnak, mivel azok nem jogalkalmazási, hanem jogalkotási normakontroll keretében kerültek meghozatalra. A kérelmező a Ve. 84.§ (6) bekezdésében biztosított szóbeli nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, erre irányuló kérelmet nem terjesztett elő.

A és az egyik kifogást tevő magánszemély is kérte a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását a Ve. 84.§ (6) bekezdése alapján.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.

A Ve. 44/A.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a sajtó választási kampányban történő részvételével (így különösen a választási eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések közzétételével) kapcsolatos kifogást országos műsorszolgáltatás esetében az Országos Választási Bizottság bírálja el. A választási kampányfilmje közzétételének a kérelmező, mint országos közszolgálati műsorszolgáltató általi megtagadása a közzététellel - annak elmaradásával - kapcsolatos beadvány volt, melynek kifogásként történő elbírálására a fenti jogszabályi rendelkezés alapján az Országos Választási Bizottság hatáskörrel rendelkezett.

Az Országos Választási Bizottság határozata a döntés indokát és azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeken a határozat alapul kellő mértékben tartalmazza, az Országos Választási Bizottság eljárása ezért nem sértette a Ve. 29.§-ában foglaltakat.

A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételét, feladatát, kötelezettségét a Ve. és a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) előírásai szabályozzák, a választási kampányban résztvevő közszolgálati műsorszolgáltató törvényi kötelezettségét a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatának rendelkezései nem írhatják felül, ilyen szabályzat rendelkezéseire a politikai hirdetés közzétételének megtagadása nem alapítható.

A választási kampányban a műsorszolgáltatóra vonatkozó szabályokat a Ve. 44.§-a tartalmazza, előírva, hogy a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A Ve. 44.§ (2) bekezdése rögzíti, hogy a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Rttv. 12.§ (2) bekezdése - a Rttv. 3.§ (2) és (3) bekezdéséhez képest speciális szabályként rögzíti és - egyértelműen kimondja, hogy a politikai hirdetés - így a kampányfilm - tartalmáért a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. E rendelkezés alapján - és olyan törvényi előírás hiányában, amely felhatalmazza a műsorszolgáltatót a közzététel előtt a politikai hirdetés tartalmának vizsgálatára, ezáltal szűrésére -, a kérelmező nem tagadhatta volna meg a kampányfilm közzétételét, ezért az Országos Választási Bizottság határozatában helyesen állapította meg a törvénysértést.

A Ve. 84.§ (6) bekezdése értelmében a kérelmező részére, annak kérésére a bíróság biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét, és az erre irányuló kérelmezői kérelem esetén kell az ellenérdekű fél számára is lehetővé tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségével nem kívánt élni, annak biztosítását nem kérte, az ellenérdekű fél (felek) számára - kizárólag saját kérésére - a szóbeli nyilatkozattétel a fenti törvényi feltétel hiányában nem volt biztosítható.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatát a Ve. 84.§-ának (7) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta.

A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84.§-ának (10) bekezdése zárja ki.

A kérelmező a Rttv. 141.§ (5) bekezdése alapján személyes illetékmentes, ezért az eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli.

Budapest, 2010. szeptember 30.