Kpk.39.201/2024/4. számú határozat

Dátum

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.201/2024/4.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Tánczos Rita bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 3224/2024. (VI.25.) számú AB határozat (belső ügyszám: IV/2726-6/2023.)

Az ügy tárgya: Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3224/2024. (VI.25.) AB határozata alapján a Budapest Környéki Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alapügy alperese birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az illetékes jegyző előtt, aki határozatában megállapította, hogy a felperes birtokháborítást követett el azáltal, hogy a perbeli ingatlanra építési és bontási törmeléket halmozott fel talajfeltöltés céljából, amely törmelék az alperes telkére átfolyt. A felperes a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránt indított pert, mely keresetet az elsőfokú bíróság elutasított. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes fellebbezése során eljáró harmadfokú bíróság a másodfokú végzést helybenhagyta. A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság a jegyző határozatát megváltoztatta, és az alperes birtokvédelmi kérelmét elutasította. A megismételt eljárásban eljáró Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítéletével az első fok ítéletét helybenhagyta.
  2. A törvényszék döntésében a tényállást akként pontosította, hogy a perbeli ingatlan magasabban helyezkedik el az alpereséhez képest, valamint felé lejt. Az eredeti terepviszonyok szemrevételezéssel és helyszíni szemlével sem állapíthatók meg. A két ingatlan között nincs kerítés, a jogi és a tényleges telekhatár pedig vitás az alperes és a perbeli ingatlan tulajdonosa között. A törvényszék indokolásában kifejtette, hogy az eljárásjogi szabályok alapján számos olyan szabálysértés lenne megállapítható, amely az eljárás megszüntetésére vezetne, azonban figyelemmel kellett lenni a Covid-járvány fennállására. Kiemelete, hogy az alperes által előadott körülmények nagyrészt nem birtokvédelmi, hanem szomszédjogi sérelmek, azonban a felperes nem a perbeli ingatlan tulajdonosa, ezért a vita nem alkalmas az elbírálásra.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az alperes (a továbbiakban: indítványozó) ezt követően az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére történő hivatkozással kérte a Budapest Környéki Törvényszék megismételt eljárásban hozott, 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítéletének, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.066/2021/2. számú végzésének megsemmisítését. Kérelmét kiterjesztette a Budaörsi Járásbíróság megismételt eljárásban hozott 12.P.20.448/2021/37. számú ítéletére, a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.108/2021/12. számú – az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasító – végzésére, a Budapest Környéki Törvényszék – az indítványozó kiegészítés iránti kérelmét visszautasító – 3.Pf.20.108/2021/12. számú végzésére, valamint a Budaörsi Járásbíróság 12.P.21.696/2018/25. számú ítéletére is.
  2. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok több szempontból is megsértették – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti – tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, többek között azzal, hogy az általa becsatolt bizonyítékokat nem vették figyelembe, a bírósági döntések kellő indokolást nem tartalmaztak, illetve nem érvényesült a bírói pártatlanság követelménye az eljárások során.
  3. Az Alkotmánybíróság 3224/2024. (VI.25.) AB határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítéletét.
  4. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az indokolt bírói döntéshez való jog a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványa. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok az eljárási szabályokat kötelesek az Alaptörvénynek megfelelően alkalmazni, továbbá az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálni, és értékelésükről számot adni. A perfelvételi tárgyalás elmulasztása tárgyában meghozott döntés szükségszerűen kihatással van az ügy érdemére, a per eldöntésére, a felek jogaira és kötelezettségeire. A bíróság feladata az, hogy a jogszabályi keretek között biztosítsa a felek számára a perfelvételi nyilatkozatok, indítványok megtételének lehetőségét. Az Alkotmánybíróság e követelmény alkotmányjogi aspektusát úgy fogalmazta meg eddigi gyakorlatában, hogy a bíróságnak az eljárási törvényeknek megfelelően szükséges számot adnia döntése indokairól.
  5. Az Alkotmánybíróság szerint e fenti követelményből az is következik, hogy a bíróság köteles számot adni arról, milyen jogi oka lehetett az egyébként eltérést nem engedő, kógens jogszabályi rendelkezés („az eljárást hivatalból megszünteti”) figyelmen kívül hagyásának. A Budapest Környéki Törvényszék e kötelezettségnek nem tett eleget a felperes mulasztásával kapcsolatos állásfoglalásában.
  6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.788/2022/19. számú ítélete az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó indokolási kötelezettség követelményének megsértése miatt alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  2. A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
  3. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét megsemmisítette, így az alperes kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy az alperes kérelmében a Budapest Környéki Törvényszék hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a bíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó indokolási kötelezettségének az alkotmánybírósági határozatban – különös tekintettel annak [53]-[54]-[55] bekezdéseiben– foglaltaknak   megfelelően tegyen eleget és döntsön az alperes perköltség igényéről is.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. augusztus 28.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró