Kvk.V.39.176/2024/3. számú határozat

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.176/2024/3.

A tanács tagjai: 

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Becz Tamás Ádám
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Kátai Dénes Károly ügyvéd
                                             (dr. Kátai Ügyvédi Iroda;
                                              cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat:      Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 233/2024. (06. 17.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 233/2024. (06. 17.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező Pest vármegye Szigetszentmiklós településén az európai parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös választási eljárásban tartott 2024. évi választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán Szigetszentmiklós 8. számú választókerületében önkormányzati képviselőjelöltként vett részt további öt képviselőjelölt mellett.  Szigetszentmiklós Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) – az egyéni listás képviselőválasztás eredményének megállapítása során – a szavazóköri jegyzőkönyvekben megállapított és rögzített szavazóköri eredmények figyelembe vételével összesítette a szavazóköri egyéni listás képviselőválasztás eredményét. A 166/2024. (VI. 10.) számú határozatában a határozat mellékletét képező „Jegyzőkönyv az egyéni választókerületi képviselők választásának eredményéről, Szigetszentmiklós 8. számú választókerület” szerint állapította meg az egyéni választókerület eredményét Szigetszentmiklós 8. számú választókerületében. A hivatkozott jegyzőkönyv szerint a választás eredményes volt, a megválasztott képviselő Ladányi Sándor (Egységben a Városért Egyesület) 482 szavazattal. A jegyzőkönyv szerint a kérelmező (FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt) 481 szavazatot ért el. A jegyzőkönyv szerint az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 35 volt.
  2. A HVB által 2024. június hó 9-én a képviselő-testület tagjainak eredményéről felvett Szigetszentmiklós 8. számú egyéni választókerület 23. számú szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyv (EL SZK) [a továbbiakban: szavazóköri jegyzőkönyv] „A” rovata szerint a szavazóként megjelent választópolgárok száma 467 fő volt, a „B„ rovat szerint az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 465, az eltérés a szavazóként megjelentek számától -1, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 13, az érvényes szavazólapok száma 453. A képviselőjelöltekre leadott, szavazatok számát rögzítő „C” rovat adatai szerint a kérelmező 146 szavazatot, Ladányi Sándor jelölt (Egységben a Városért Egyesület) 154 szavazatot ért el; a „D” rovat adatai szerint a HVB a szavazatokat három alkalommal számolta meg. A jegyzőkönyvet javították, a javítás szerint az urnában levő, lebélyegzett szavazólapok száma 465-ről 466-ra változott.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozatával szemben törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a HVB határozatának a megváltoztatását, továbbá a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján - figyelemmel a (2) bekezdés a)-b) pontjaira - a Szigetszentmiklós 8. számú választókerület 22. számú, 23. számú, valamint 24. számú szavazókörében leadott szavazatok újraszámlálását és a szavazatok újraszámlálása alapján a módosított eredmény megállapítását.
  2. Fellebbezésében kifejtett álláspontja szerint a HVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a Ve. szavazatszámlálásról szóló 188-198. §-ait, a szavazóköri eredmény megállapítására vonatkozó 199. § rendelkezéseit, a Ve. 193. §-át és 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjait.
  3. Előadta, hogy a Szigetszentmiklós város 8. számú választókerületében lévő 22., 23. és 24. számú szavazókörökben olyan jogszabálysértések fordultak elő, amelyek alapján megállapítható, hogy sérültek a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek. Fellebbezésében foglalt állítására az egyes szavazóköröket érintően az alábbi bizonyítékok mellett fogalmazta meg a konkrét jogsértéseket:
  4. A 22. számú és a 24. számú szavazókörbe a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet által a szavazatszámláló bizottságba delegált tag nyilatkozata (előbbi M/2, utóbbi M/4 alatt csatolva) szerint a szavazatszámlálás során a szavazatok érvénytelenségének megállapítása során nem minden esetben a Ve. 193. §-ában foglaltak szerint jártak el. A nyilatkozattevő szerint több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva olyan szavazólap, amely a 193. § rendelkezéseire figyelemmel érvényes volt.
  5. A 23. számú szavazókörbe a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet által delegált tag nyilatkozata (M/3 alatt csatolva) szerint az M/4 számú jegyzőkönyv aláírása utólagosan, és nem a bizottsági tagok jelenlétében történt. Az eredeti jegyzőkönyvön nem szerepelt javítás, miközben az internetre már egy javított jegyzőkönyv (M/5) lett feltöltve. A javításon sem szerepel minden bizottsági tag aláírása. Volt továbbá olyan választó, aki két szavazólapot kapott.
  6. A delegált tagok nyilatkozatainak bizonyítékként történő elfogadásával kapcsolatban a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére hivatkozott. A szavazókörökben történt jogsértések – álláspontja szerint – egyértelműen kihatottak a választás eredményére, hiszen több olyan cselekmény történt, amely alapján észszerű kétség merül fel a szavazok számával, így a szavazás végeredményével kapcsolatban. Közte és Ladányi Sándor jelölt között a szavazatkülönbség 1 szavazat, míg a 8. számú választókerületben az érvénytelen szavazatok száma 35 db. Az érvénytelen szavazatok magas száma egyértelműen alátámasztja a delegált tagok által tapasztalt jogsértések megtörténtét. Hivatkozott e körben a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.016/2019/5. számú végzésére, amely egyetlen szavazatkülönbség és az érvénytelen szavazatok száma alapján indokoltnak tartotta az érvénytelen szavazatok vizsgálatát.

A TVB határozata

  1. A fellebbezést elbírálva a TVB kifejtette, hogy a kérelmező a 22. és 24. számú szavazókörre vonatkozó csatolt nyilatkozatokkal valószínűsítette, hogy érvényes szavazólap több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva. Ezért a TVB a 2024. június 15-i ülésén egyhangúlag azt a jegyzőkönyvbe foglalt döntést hozta, hogy a szigetszentmiklósi 22. és 24. szavazókörben leadott képviselői érvénytelen szavazatokat újraszámolja. A 22. számú szavazókör szavazóköri dobozainak felbontása megtörtént, abban 8 darab érvénytelen szavazat volt, melynek érvénytelenségét a TVB megerősítette. A szavazólapokon a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem tüntette fel az érvénytelenség okát és nem írták alá a tagjai. Ezt a hiányosságot a TVB pótolta. A 24. számú szavazókör műanyag szavazóköri urnájának felbontása megtörtént, abban 14 darab érvénytelen szavazat volt. A TVB azokat megvizsgálva 13 darab szavazólap érvénytelenségét megállapította. 1 szavazólapot – melyen Dorogi Gyula melletti körben elhelyezett „X” jól látható, valamint az összes többi kört párhuzamosan metsző vonal látható, valamint a „Köszönöm” felirat – a TVB egyenlő arányú szavazással, az elnök döntésével érvényesnek nyilvánította. A szavazólapokon az SZSZB nem tüntette fel az érvénytelenség okát és nem írták alá a tagjai. Ezt a hiányosságot a TVB pótolta. A 24. számú szavazókör jegyzőkönyv adataiban a TVB az alábbi módosításokat állapította meg: Érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 13, érvényes szavazólapok száma: 484, Dorogi Gyulára leadott szavazatok száma 21, összes szavazatszám: 484. A számlálás eredményeként a TVB megállapította, hogy a 24. számú szavazókörben történt javítás a választás eredményét nem érinti.
  2. A 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban leszögezte, hogy a fellebbező azzal kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. A 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv szerint a szavazókörben szavazóként megjelent választópolgárok száma 467 fő, eltérés a szavazóként megjelentek számától -1, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 13, érvényes szavazólapok száma 453. Az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma javítás előtt 465, javítás után 466. A jegyzőkönyvben szereplő számadatok és számszaki összefüggések alapján megállapítható, hogy abban először elírás volt, melyet a bizottság arra jogosult tagja javított és pecséttel látott el.
  3. Mindezekre tekintettel a TVB megállapította, hogy a választás eredménye nem változott, ezért a 233/2024. (06. 17.) számú határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselője útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatának felülvizsgálata iránt, melyben kérte a TVB határozatának és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Szigetszentmiklós város 8. számú egyéni választókerületben található 23. számú szavazókör vonatkozásában a választás eredményének megsemmisítését, valamint a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a (2) bekezdés a)-b) pontjaira –, a Szigetszentmiklós 23. számú szavazókörben leadott szavazatok újraszámolásának elrendelését és a módosított eredmény megállapítását. Érintettsége kapcsán előadta, hogy őt a HVB a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek egyéni képviselő-jelöltjeként nyilvántartásba vette. A Ve. 221. § (1) bekezdése és 222. § (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy mint nyilvántartásba vett képviselő-jelöltnek a jogaira és kötelezettségeire az általa állított jogsérelem közvetlenül kihat. A szavazás végeredménye szerint közte és Ladányi Sándor között egy szavazatkülönbség van. A 8. számú választókerületben az érvénytelen szavazatok száma 35 darab. Az érvénytelen szavazatok magas száma egyértelműen alátámasztja a delegált tagok által tapasztalt jogsértések megtörténtét. E körben hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.016/2019/5. számú és Pk.III.20.015/2014/3. számú végzésére, amelyek ezeket a tényeket elegendőnek ítélték az érvénytelen szavazatok újraszámlálására.
  2. Jogszabálysértésként előadta, hogy a HVB határozata megalapozatlan és jogszabálysértő, az annak elbírálásáról szóló TVB határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a 188-198. §-okat, a 199. §-t, továbbá a Ve. 193. §-ában és 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat.
  3. Előadta – a fellebbezésében foglaltakkal azonosan –, hogy Szigetszentmiklós város 8. számú választókerületében lévő 22. számú, 23. számú és 24. számú szavazókörökben olyan jogszabálysértések fordultak elő, amelyek alapján megállapítható, hogy sérültek a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek. A 22. és 24. számú szavazókörökben, továbbá – a fellebbezéstől eltérően – a 23. szavazókörben is, a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet által a szavazatszámláló bizottságba delegált tagok nyilatkozatai alapján a szavazatszámlálás során a szavazatok érvénytelenségének megállapításakor nem minden esetben a Ve. 193. §-ában foglaltak szerint jártak el, mivel több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva olyan szavazólap, amely a 193. § rendelkezéseire figyelemmel érvényes volt.
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelem petitumában foglalt 23. választóköri eredmény megsemmisítésével összefüggésben kifejtette, hogy a 23. számú szavazókörben az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem az SZSZB jelenlétében történt. A szavazatok átadását követően az SZSZB tagjainak adott, fénymásolt jegyzőkönyv példányon nem szerepelt javítás, de később, a honlapra már egy javított jegyzőkönyv került feltöltésre. Állítása szerint számszaki eltérés is volt, mivel a választópolgárok száma 467 fő volt és az urnában pedig 465 szavazólap volt, e két adat között 2 az eltérés, nem pedig 1. A szavazóköri jegyzőkönyvben tapasztalt elírások kijavításának módja nem felel meg a Nemzeti Választási Iroda 2024. június 9. napján megtartott választásokkal kapcsolatban kiadott 219/5. számú kézikönyvében foglaltaknak (a jegyzőkönyvben rögzített adat javítását annak áthúzásával, a helyes valós adat beírásával a HVB elnöke és a jegyzőkönyvvezető kézjegyének feltüntetésével és lebélyegzésével lehet elvégezni úgy, hogy a javítást követően a helyes adat jól olvasható legyen). Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a HVB honlapján szereplő példányon is látszik, hogy a bélyegzőlenyomat alatt csak egy aláírás látható kettő helyett. Álláspontja szerint az adatok átszámolás nélküli, pusztán matematikai javítása sérti a Ve. 188-198. §-ait, 199. §-át, 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját.
  5. Előadta továbbá, hogy a 23. számú szavazókörben a választás napján egy esetben egyszerre két nő volt a szavazófülkében, állításuk szerint az egyikük rosszul látott. Mind a ketten kértek és kaptak szavazólapot, de egy kis idő múlva az egyik nő reklamált, hogy ő nem kapott szavazólapot, ezért részére új szavazólapokat adtak át. A Ve. 181. § (1) bekezdése lehetővé teszi a szavazásnál segítő igénybevételét, azonban e jog gyakorlása nem ütközhet a Ve. alapelveibe, nem sértheti a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága és az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A szavazófülkében egyszerre csak egy személy voksolhat, a másik csak segítséget nyújthat részére. Az, hogy a segítő személy is akkor töltötte ki a szavazólapot és adta le szavazatát, továbbá az a tény, hogy plusz szavazólapok kerültek részére átadásra, ugyancsak jogszabálysértő, mert sérti a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
  6. Sérelmezte, hogy a TVB azt állapította meg, hogy a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. Ezzel szemben a fellebbezése jogsértés meghatározását lezáró összefoglaló részében mind a három érintett szavazókört tekintve – nevesítve – megjelölte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, mint alapelveknek a sérelmét, továbbá a Ve. 188-198. §-ait, 199. §-át, 193. §-át és 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjainak megsértését, így a jogsértés megjelölése nem maradt el. A fellebbezésében megjelölte továbbá azt, hogy az „M/4 számú jegyzőkönyv aláírása utólagosan és nem a bizottsági tagok jelenlétében történt. A delegált tag nyilatkozata alapján az eredeti jegyzőkönyvön nem szerepel javítás, miközben az internetre már egy javított jegyzőkönyv (M/5) lett feltöltve. A javításon sem szerepel minden bizottsági tag aláírása”. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH2006. 1527. szám alatt közzétett eseti döntésére, mely szerint jogsértés megjelölése esetén a kérelem nem utasítható el. Kiemelte, hogy a fellebbezéshez csatolásra kerültek bizonyítékként az egyes szavazókörbe delegált személyek nyilatkozatai, valamint a jegyzőkönyvek, amelyek a jogsértés megtörténtét alátámasztják. A delegált tagok nyilatkozatainak bizonyítékként történő elfogadásával kapcsolatban hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére. Mindezek alapján – álláspontja szerint – a TVB a rendelkezésre álló adatokkal ellentétesen döntött a határozatában arról, hogy a 23. számú szavazókörben érvénytelennek minősített szavazatok újraszámolásáról nem rendelkezik. Érvelése szerint a 23. számú szavazókörben az érvénytelennek minősített szavazatok jogi minősítésének ellenőrzése, az érvénytelen szavazatok valós jogi minősítésének megállapítása, majd az alapján a szavazatok újraszámolása szükségszerű és indokolt, hiszen a szavazóurnában olyan szavazatok találhatóak, melyek érvényességük dacára érvénytelennek lettek nyilvánítva.
  7. A 23. számú szavazókörben működő SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntése jogszabálysértő, a jogsértések egyértelműen kihatnak a választás eredményére, hiszen több olyan cselekmény is történt, amely alapján észszerű kétség merül fel a szavazatok számával, így a szavazás végeredményével kapcsolatban.
  8. A Kúria érintettként nyilatkozattételre hívta fel a választás eredményeként megválasztott képviselőt, Ladányi Sándort, aki nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria a TVB határozatát a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt jogsértés körében vizsgálta felül.
  4. A Ve. 228. § (2) bekezdésének második mondata szerint a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében foglaltakhoz kötve van a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontja, 43. § (1) bekezdése, 85. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazására tekintettel (amely a kereseti kérelemhez, nemperes eljárás iránti kérelemhez kötöttségről rendelkezik) [Kvk.V.39.187/2124/2., Kvk.V.39.163/2024/4.].
  5. Ezért a Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmező ugyan a fellebbezésével azonosan a 22., 23. és 24. számú szavazókörökben előfordult jogszabálysértések kapcsán is előadást tett, azonban a felülvizsgálati kérelmében kizárólag a 23. számú szavazókör vonatkozásában terjesztett elő kérelmet a 23. számú szavazóköri eredmény megsemmisítése, a szavazatok újraszámolásának elrendelése és a módosított eredmény megállapítása iránt. Ezért a Kúria - a felülvizsgálati kérelem kereteire figyelemmel - kizárólag a 23. számú szavazókörrel kapcsolatban hivatkozott jogsértéseket vizsgálta.
  6. A kérelmező kifogásolta, hogy a 23. számú szavazókörben az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem a szavazatszámláló bizottság jelenlétében történt, a szavazóköri jegyzőkönyvben tapasztalt elírások kijavításának módja nem felel meg a Nemzeti Választási Iroda 2024. június 9. napján megtartott választásokkal kapcsolatban kiadott 219/5. számú Kézikönyvében foglaltaknak.
  7. A Kúria szerint azonban nem jogsértő a TVB-nek az a megállapítása, hogy a kérelmező a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, mivel az, hogy fellebbezésében a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvek sérelmét, illetve a Ve. 188-198. §-ok, 199. §, 193. §, 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjainak megsértését hivatkozta, nem jelent konkrét jogszabálysértés megjelölést. A Ve. alapelveinek, továbbá a szavazólapokat tartalmazó csomagok lezárására, a szavazóköri eredmény megállapítására, az érvénytelen szavazólapra vonatkozó rendelkezések, illetve a választás eredménye elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok általánosságban történő megjelölése nem pótolja a konkrét jogszabálysértés kérelmező által történő megjelölésének kötelezettségét.
  8. A kérelmező állítása szerint ugyanis a jogszabálysértés az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása körében az volt, hogy nem a szavazószámláló bizottság jelenlétében történt, illetve – a fellebbezéshez képest – új hivatkozásként került állításra, hogy a kijavításra nem a 219/5. számú kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, mert az nem tartalmazza a HVB elnöke és a jegyzőkönyvvezető kézjegyének a feltüntetését. Ezzel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmezőnek nem csupán a jogszabálysértést megvalósító tevékenységet kell megjelölnie, előadnia, hanem meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet is, amelyet e tevékenységével a választási szerv megsértett. A kérelmező azonban a fellebbezésében, illetve a felülvizsgálati kérelmében sem jelölte meg, hogy az általa állított jogszabálysértést mely konkrét jogszabályhely megsértésére alapítja. Nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amely előírásainak megszegésével jogszabálysértés valósult meg azáltal, hogy az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem a szavazatszámláló bizottság jelenlétében történt. Azt is leszögezi a Kúria, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott kézikönyv nem minősül jogszabálynak, ezért e körben sem elégséges csupán a jogszabálynak nem minősülő kézikönyvre utalni a megsértett jogszabályhely megjelölése helyett. Mindez azt jelenti, hogy jogszerűen állapította meg a TVB, hogy a kérelmező a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg.
  9. Alaptalanul állította a bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmező, hogy számszaki eltérés is volt az eredménymegállapító jegyzőkönyvben, mivel a választópolgárok száma 467 fő volt, azonban az urnában nem 465, hanem a javítás szerint 466 lebélyegzett szavazólap szerepelt, így a megjelentek számától valóban -1 az eltérés, így a javításra ténylegesen számszaki hiba miatt került sor.
  10. Azzal a hivatkozással összefüggésben, hogy a 23. számú szavazókörben a választás napján egy esetben egyszerre két nő volt a szavazófülkében, a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 181. § (1) bekezdése lehetővé teszi a szavazásnál segítő igénybevételét és a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg az, hogy jelen esetben e jog gyakorlása a Ve. alapelveinek, így a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelmével járt.
  11. Önmagában az, hogy egyszerre két személy volt a szavazófülkében, a kérelmező előadása szerint is indokolt volt, mivel állításuk szerint az egyikük rosszul látott, a Ve. 181. § (1) bekezdése alapján pedig a szavazásnál segítő igénybevétele lehetséges. Az a kérelmezői állítás, hogy mind a ketten kértek és kaptak szavazólapot, de egy kis idő múlva az egyik nő reklamált, hogy ő nem kapott szavazólapot, ezért részére új szavazólapokat adtak át, nem igazolja, hogy az egyik személy két szavazólapot be is dobott az urnába, erre vonatkozóan bizonyíték nem áll rendelkezésre. Ellentmond ennek az állításnak az a tény is, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv szerint a szavazókörben megjelent választópolgárok száma 467 fő volt, javítás után 466 volt az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma, eggyel kevesebb mint a megjelentek száma, amelyből nem lehet arra következtetni, hogy a leadott szavazólapok száma meghaladta volna a szavazóként megjelent választópolgárok számát. Azonban ezzel az állítással összefüggésben egyéb bizonyíték - amely a jogszabálysértést alátámasztotta volna -, nem állt rendelkezésre. Ezért a Kúria azt állapította meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem e körben is alaptalan.
  12. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az SZSZB-be delegált tag nyilatkozata alapján a 23. számú szavazókörben a szavazatszámláláskor a Ve. 193. §-t megsértve jártak el, több alkalommal érvénytelennek lettek nyilvánítva olyan szavazólapok, amelyek érvényesek voltak. A kérelmezőnek ez az állítása iratellenes és meg nem engedett új jogsértésre hivatkozást tartalmaz. A Ve. 225. §-a a bírósági felülvizsgálati kérelemben csak új tény vagy bizonyíték hivatkozását teszi lehetővé, új jogsértés megjelölését nem. Bírósági felülvizsgálati kérelemben csak olyan jogsértés hivatkozható, amely tárgya volt a felülvizsgálni kért választási határozatnak és ezért arról a választási szervnek döntenie kellett. A kérelmező állításával szemben a 23. számú szavazókörben történtekkel kapcsolatban olyan delegálti nyilatkozat nem áll rendelkezésre, amely a szavazólapok érvényességével, érvénytelenségével kapcsolatban állítást tartalmazna. A 23. számú szavazókörbe delegált tag nyilatkozatát az M/2. alatt csatolt irat tartalmazza (nem pedig a fellebbezésben M/3-ként említett nyilatkozat, amely a 22. számú szavazókörbe delegált nyilatkozata) és ez a nyilatkozat nem tartalmaz olyan állítást, mint amelyet a bírósági felülvizsgálati kérelem annak tulajdonít. Mindebből következően nem volt a választási szerv előtti eljárásnak tárgya a 23. számú szavazókörben a szavazatok érvénytelenségének kérdése és ez már a bírósági felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozható és nem vizsgálható.
  13. Mindebből pedig az következik, hogy a HVB-nek a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezést a TVB – azt a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett körben vizsgálva – jogszerűen bírálta el és hagyta helyben e körben a HVB határozatát.
  14. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett körben – annak jogszerűségére tekintettel – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A kérelmezőnek nem csupán a jogszabálysértést megvalósító tevékenységet kell megjelölnie, hanem meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet is, amelyet e tevékenységével a választási szerv megsértett.
  2. Nincs lehetőség arra, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében olyan, új jogszabálysértést jelöljön meg, amely nem volt a támadott határozat tárgya, ezért arról a választási szervnek döntést sem kellett hoznia.
  3. A Ve. 181. § (1) bekezdése alapján a szavazásnál segítő igénybevehető.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 26.

dr. Márton Gizella sk a tanács elnöke
dr. Demjén Péter sk előadó bíró
dr. Darák Péter sk bíró