Kvk.III.39.171/2024/11. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.171/2024/11.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: Kovács Eszter (...)

A kérelmező képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (…)

Az érintett: Horváth Gyula (...)

Az érintett képviselője: Dr. Vas Imre Ügyvédi Iroda (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 248/2024. (VI. 16.) FVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 248/2024. (VI. 16.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás           

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 195/2024. (VI. 10.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán Budapest Főváros XX. kerület 03. számú egyéni választókerületi képviselő választása eredményét a határozata mellékletét képező jegyzőkönyv szerint megállapította. A határozat értelmében a megválasztott képviselő Horváth Gyula, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezet közös jelöltje. A jegyzőkönyv értelmében az első helyen álló Horváth Gyula 682, míg a második helyen álló kérelmező 680 érvényes szavazatot szerzett. Az érvénytelen szavazólapok száma 42, míg az érvényes szavazólapok száma 1799 volt.
  2. A határozattal szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést kérve a HVB határozatának megváltoztatását akként, hogy az első és második helyen álló jelöltekre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, valamint a támadott határozat alapjául szolgáló döntéseket felülvizsgálva a választási bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (3) bekezdése szerint a szavazatok újraszámolásával hozzon döntést.
  3. A jogsértés valószínűsítése körében fellebbezéséhez mellékelt két szavazóköri delegálti nyilatkozatot (Budapest XX. kerület 03. számú egyéni választókerület 010. és 018. számú szavazóköre szavazatszámláló bizottságának egy-egy tagja részéről).

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 248/2024. (VI. 16.) FVB határozatában a támadott határozatot helybenhagyta azzal, hogy a Budapest XX. kerület 03. egyéni választókerület 010. számú szavazókör szavazatainak újraszámolását követően annak eredményét az alábbi eltéréssel állapította meg:
  • érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 41,
  • érvényes szavazólapok száma 1800,
  • a kérelmező jelöltre leadott érvényes szavazatok száma 681.
  1. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező csak korlátozott bizonyítási helyzetben volt, mivel az általa elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit. Ezzel együtt azonban a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. Bár minden kétséget kizáró bizonyítást a kérelmező nem folytathatott, a jogsértés valószínűsítésére csak olyan bizonyítékok alkalmasak, amelyek valamely konkrétan megjelölt tény alapján, konkrét jogsértésre utalnak, vagy észszerűen konkrét jogsértésre engednek következtetni. Ugyanakkor a konkrét jogsérelem vagy az azt megalapozó tény megjelölése nélküli, a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozatok nem érik el a valószínűsítés olyan fokát, amely alapulvételével az FVB kétségbe vonhatná a szavazóköri jegyzőkönyvek tartalmát.
  2. A szavazatok újraszámlálása eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező érvényes szavazatainak a száma 139-re nőtt a 010. számú szavazókörben, az egyéni választókerületi választás eredménye ekként módosult, azonban ez a módosulás Horváth Gyula mandátumszerzését nem érinti.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti újraszámlálás útján elsődlegesen Budapest XX. kerület 03. számú egyéni választókerületének – a 010. számú szavazókör kivételével – az egyéni képviselőjelöltekre leadott valamennyi, míg másodlagosan a 09., 012. és a 016. számú szavazókörökben leadott szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntéseinek megvizsgálását és így a támadott határozatnak a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását kérte. Harmadlagosan indítványozta, hogy az elsődleges és másodlagos kérelemnek a Kúria oly módon adjon helyt, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az FVB újraszámlálási eljárását mint a választási eljárás érintett részét semmisítse meg és az FVB-t annak megismétlésére kötelezze.
  2. Állította, az FVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjait, 172. § (2) bekezdését, 186. § (1) és (2) bekezdését, 193. § (1), (2), (3) bekezdését, 194. §-át, 195. §-át, 196. §-át és 222. § (3) bekezdését.
  3. Alapvetően vitatta az általa indítványozott újraszámlálás mellőzését. Az, hogy az FVB a delegált tagok nyilatkozatát a bizonyítási szinthez nem találta elégségesnek, önmagában is hibás álláspont és ellentmond az Alkotmánybíróság 917/B/1998. AB határozatában lefektetett gyakorlatnak.
  4. Az FVB által hivatkozott körülmények, így a jegyzőkönyvi bejegyzés elmaradásának hiánya önmagában nem ronthatja le a tanúnyilatkozat bizonyító erejét, elzárva ezzel a jogorvoslat lehetőségét. A Ve. ugyanis nem ad garanciális lehetőséget arra, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai jegyzőkönyvi bejegyzésben rögzíthessék észrevételeiket és kifogásaikat, a jogorvoslat igénybevételének feltételéül sem szabja azt. Az FVB álláspontja ellentétes a Ve. 43. § (2) bekezdése szerinti szabad bizonyítás elvével is.
  5. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) főpolgármester-választás körében elrendelt szavazatok újraszámlálására vonatkozó döntésére is, ahol az indítványozó jelölt mintegy 1400 szavazókörből mindösszesen 202 szavazókör esetében tudta szavazatszámláló bizottsági tagok – többségében általános jogsértésre alapozott – nyilatkozatát beszerezni. Ezen bizonyítékokat azonban az NVB elégségesnek találta és a szavazatok újraszámlálását teljes körben elrendelte. Ebből következik, hogy az FVB támadott határozatában szigorúbb szabályozást állított fel, mint felettes szerve, az NVB. E körben pedig felhívta az Alkotmánybíróság 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában, továbbá 3206/2014. (VII. 21.) AB határozatában és 42/2012. (XII. 20.) AB határozatában foglaltakat.
  6. Kifejtette, a szavazatok újraszámlálásához elvárt bizonyítási szint elérésénél nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a jelölt mögött milyen jelölő szervezet vagy egyéb szervezet áll. Azzal, hogy az FVB az NVB jogerős döntéséhez képest szigorúbb feltételeken nyugvó vizsgálatot folytatott le, megsértette Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (2) bekezdésében, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esélyegyenlőség és a választás tisztaságának követelményét.
  7. Egyidejűleg a kérelmező a Ve. 225. §-ában biztosított jogával élve további három szavazókörre vonatkozó négy szavazóköri delegált nyilatkozatát csatolta, amelyek álláspontja szerint alkalmasak a jogsértés valószínűsítésére. A nyilatkozatok egy része a választás lebonyolítására, egy része az eredmények megállapítására vonatkozott.
  8. Hangsúlyozta, hogy az első és a második helyen álló jelölt közötti szavazatkülönbség 1-re csökkent, ami igazolja, hogy a fellebbezéséhez csatolt nyilatkozatok tartalma megalapozott volt. A további 41 érvénytelennek minősített szavazat esetén azonban elmaradt a felülvizsgálat, amely az eredményt érdemben befolyásolhatja.
  9. A nyilatkozatok igazolják, hogy a szavazatszámláló bizottsági döntések a Ve. 186. § (1)-(2) és a Ve. 193. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakba ütközően minősítettek szavazólapokat, illetve szavazatokat érvénytelennek.
  10. A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésben foglaltak ismeretében a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatait a hivatkozások valószínűsítéséhez elegendőnek kell ítélni. A valószínűsítés fokát meghaladó további bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt nem terhelheti.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett nyilatkozatában az FVB határozatában helybenhagyását és az újraszámlálás iránti kérelem elutasítását kérte. Kifejtette, az FVB helyesen mérlegelt, az általános, nem kellően konkrét jogsértésekre vonatkozó állítások nem érték el a valószínűsítés szintjét.
  2. A főpolgármester-választás körében született NVB határozat konkrét jogsértést, a Ve. 193. § (3) bekezdése sérelmét állította. Jelen ügyben azonban nem rendszerszintű, de még egyedi jogsértést sem igazoltak a csatolt nyilatkozatok, ezért mindhárom új szavazókör körében kifejtette az elutasítás indokát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alaptalan.
  2. A kérelmező mint egyéni választókerületi jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
  3. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A (2) bekezdése kimondja, a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. A (3) bekezdés értelmében ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni.
  4. A kérelmező jogszabálysértésre és téves mérlegelésre alapítottan kérte a szavazóköri eredmény, ezáltal a választási eredmény és az erre alapított választási bizottság határozatának megváltoztatását, a szavazatok újraszámolását.
  5. Bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB főpolgármester-választás körében a szavazatok újraszámlálása tárgyában született döntésének érveit hozta fel. Ezen hivatkozására a Kúria utal a Kvk.III.39.147/2024/3. számú döntésében elvi éllel lefektetett azon megállapításokra, hogy a választási eredménnyel szemben igénybe vehető jogorvoslat azt nem teszi lehetővé, hogy az azt támadó az eredményt bármely általános jogsértésre alapítsa, azt kizárólag a Ve. 241. § (2) bekezdése megsértésére vonatkozó konkrét tényállítással teheti. A választási eredményt csak olyan jogsértés befolyásolhatja, amely az eredmény megállapításához közvetlenül, direkt módon kapcsolódik. Azt, hogy a bizonyíték a valószínűsítés szintjét eléri-e, esetről esetre vizsgálandó.
  6. Önmagában a főpolgármester-választás kapcsán elrendelt újraszámolás – különös figyelemmel annak köztudomású, a korábbi jelölt visszalépése miatti, a kieső jelölt nevének áthúzására vonatkozó indokára – nem vonja kétségbe jelen választókerületi egyéni képviselőjelölti eredményt megállapító döntés jogszerűségét. Jelen ügyben képviselőjelölt visszalépéséről, kieső jelölt nevének kihúzásáról szó nem volt. Mindemellett az azon ügyben benyújtott szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatait a Kúria jelen ügyben nem tehette vizsgálat tárgyává.
  7. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási eredmény elleni jogorvoslat előterjesztése során a törvénysértés pontos megjelölésén túl – valamennyi esetben – annak bizonyítékait is elő kell adni olyan módon, hogy az legalább a valószínűsítés szintjén alátámassza az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Önmagában a szavazatok közötti csekély különbség, vagy az érvénytelen szavazatok nagy száma, egyéb jogsértést valószínűsítő bizonyítás nélkül nem elegendő a szavazatok újraszámlálásához.
  8. A választás eredménye elleni jogorvoslat sajátosságából fakadóan a kérelmező korlátozott bizonyítási helyzetben van, miután csak közvetett ismerete lehetett a szavazólapok eredményes vagy eredménytelen minősítésének okairól, körülményeiről, a szavazatszámlálás lefolytatásáról. A bírói gyakorlat ezért nem követel meg bizonyítást, elegendő a választás eredményét befolyásoló jogsértés valószínűsítése (Kfv.II.37.500/2014/6., Kfv.I.37.495/2018/2.).
  9. A kérelmező az állított jogszabálysértések alátámasztásául szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatát csatolta. A nyilatkozatok közül egy nyilatkozat konkrétan megjelölt érvénytelenségi okra hivatkozott, mérlegelése során pedig arra a megállapításra jutott az FVB, hogy az tartalma szerint alkalmas a jogsértés valószínűsítésére. Ellenben a 018. számú szavazóköri delegált nyilatkozatát olyan, a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozatként értékelte helyesen, amely nem cáfolta meg a szavazatszámlálás jogszerűségét.
  10. A kérelmező ezen túlmenően felülvizsgálati kérelméhez további 4 tanúnyilatkozatot csatolt a jogsértés valószínűsítése körében.
  11. A Ve. 225. §-a értelmében mind a fellebbezésben, mind a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria hangsúlyozza, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás vagy fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (Kvk.37.194/2014/3.). A Kúria Kvk.I.37.494/2014/2. számú döntésében elvi éllel kimondta azt is, hogy az új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni a bírósági felülvizsgálati kérelemben, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az „új bizonyíték” ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot és ez az „új bizonyíték” egy korábbit kíván megerősíteni.
  12. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező fellebbezésében a 03. számú egyéni választókerület egészére nézve állította a szavazás és a szavazatszámlálás során bekövetkezett jogsértéseket, kérve valamennyi szavazókörben a szavazatok újraszámlálását. Ennek bizonyítékául két szavazóköri (010. és 018. számú szavazókörök) bizottsági tag nyilatkozatát csatolta. Következésképpen a fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel oksági kapcsolatban áll a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt további 4 tanúnyilatkozat mint bizonyíték. Az is megállapítható, hogy e körben a választási bizottság előtti eljárásban a kérelmező már csatolt bizonyítékot.
  13. Így a Kúria vizsgálta a 4 új nyilatkozat tartalmát és arra a megállapításra jutott, hogy azok – a kifogásra tartozó vélelmezett jogsértéseken túl – együttesen értékelve a választókerület 010. számú szavazókörében elrendelt újraszámlálás során kapott azon eredménnyel, hogy további 1 érvénytelennek nyilvánított szavazat érvényes lett, továbbá az így kialakult mindösszesen 1 szavazatnyi különbségre is, összességében elegendőek a hivatkozások valószínűsítéséhez.
  14. A kérelmezőnek és a szavazatszámláló bizottsági tagoknak az érvénytelenség jogsértő megállapítása körében tett állításait és a valószínűsítés szintjét figyelembe véve a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelen ügyben adottak a Ve. 241. § (3) bekezdésének feltételei és szükséges az igazolt 09., 012. és 016. számú szavazókörökben az érvénytelen szavazatok teljeskörű vizsgálata és azok jogi minősítésének ellenőrzése. E kérelemnek az FVB részben eleget tett, ugyanakkor a Kúria a Ve. 241. § (3) bekezdésének értelmezése alapján szélesebb körű vizsgálatot tartott szükségesnek az eredménnyel kapcsolatos jogvita végleges lezárásához.
  15. A Kúria a választókerület fent megjelölt három szavazókörének érvénytelen szavazatait tételesen átvizsgálta, és jogilag ellenőrizte az érvénytelennek nyilvánított szavazatok minősítését. Ennek alapján azt állapította meg, hogy a választási szervek valamennyi érvénytelen szavazat esetében a jogszabályoknak megfelelően jártak el, a minősítés megfelelt a Ve. 186. § és 193. § előírásainak. Miután vizsgálata nem tárt fel jogsértést a nyilatkozatokkal valószínűsített három szavazókör egyikében sem, a Kúria valamennyi szavazókör szavazatainak vizsgálatát nem találta indokoltnak.
  16. A Kúria megállapította, hogy az újraszámlálás során az egyéni választókerület számszerű eredménye nem változott meg, az eredmény megállapítása az FVB részéről megalapozott és törvényes volt.
  17. Figyelemmel arra, hogy az FVB határozata nem sértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a Kúria azt helybenhagyta.

A határozat elvi tartalma

  1.  Új bizonyíték akkor hozható fel a bírósági felülvizsgálati eljárásban, ha oksági kapcsolatban áll a kifogás vagy fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal és ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot.
  2. Ha a kérelmezőnek a szavazatok érvénytelensége jogsértő megállapítása körében tett állításait és a valószínűsítés szintjét figyelembe véve adottak a Ve. 241. § (3) bekezdésének feltételei, indokolt az érvénytelen szavazatok vizsgálata és azok jogi minősítésének ellenőrzése újraszámlálással.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
  4.  A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  5. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 26.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró