Kvk.IV.39.186/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.186/2024/2. szám

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
                           Dr. Dobó Viola előadó bíró
                           Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: a személyesen eljáró Ambrusné Salap Szilvia
                      (Cím1)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 145/2024. (VI. 19.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Kérelmező június 12. napján elektronikus úton kifogást terjesztett elő Mezőcsát Város Helyi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: HVB) a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselő és polgármester választással kapcsolatosan, a helyi választási iroda tevékenységét érintően és a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt. A HVB a kifogást a 70/2024 (VI.14.) számú határozatával elutasította.
  2. A kérelmező fellebbezésére eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 145/2024. (VI. 19.) számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatnak indokolása szerint a fellebbezés nem felel meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmező ugyanis a fellebbezésében az érintettségre semmilyen módon nem hivatkozott, azt nem igazolta.
  3. Az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlatára hivatkozva megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettséget a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolni. A Kúria Kvk.I.237.439/2014/2. számú döntése felhívásával hangsúlyozta, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg. Kifogás előterjesztésére ugyanis lényegében bárki jogosult, fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához valamilyen „többletre” van szükség, vagyis szükséges annak bizonyítása, hogy a jogsértés a kérelmező jogaira és kötelezettségeire kihat.
  4. Megállapította továbbá, hogy a kérelmező által a június 9-i eseményeket sérelmező 2024. június 12. napján 21.07 perckor előterjesztett kifogás elkésett – azt a Ve. 10. § (2) bekezdés bekezdése szerint 16. óráig kellett volna benyújtani – tehát azt a HVB-nek a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani.
  5. Határozatának bírósági felülvizsgálatra vonatkozó jogorvoslati tájékoztatója – többek között – tartalmazza, hogy a Kúria előtti eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A TVB 145/2024. (VI. 19.) számú határozatával szemben a kérelmező személyesen eljárva felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben jogorvoslati jogának sérelmére hivatkozott és kérte az ügyben pátfogó ügyvéd kirendelését.
  2. Állította, hogy a HVB és szavazatszámláló bizottság nem biztosította a Ve. 14. §-ában számukra előírtakat, ezáltal megsértették a tisztességes, törvényes, pártatlan választás rendjét és a kérelmezőt megfosztottak attól, hogy tisztességes, törvényes, pártatlan választási eljárásban legyen része.
  3. A TVB határozatával összefüggésben előadta, hogy Ve. 221. § (1) bekezdése az elsőfokú döntés elleni fellebbezés benyújtásának nem teszi feltételévé az érintettséget. Hivtakozott arra is, hogy az általa előterjesztett kifogás tartalmazza, miként jelenti jogainak megsértését a választás napján történt „kétes cselekmények”, illetve azok ellenőrzéséhez kapcsolódó – az üres szavazólapok megismerésre és megszámlálására vonatkozó – kérelmének HVB általi megtagadása.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 224. § (5) bekezdése alapján, a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  3. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja az ügyvédi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. (Kvk.II.37.341/2014/2.)
  4. A bíróság a felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
  5. A pártfogó ügyvéd engedélyezésének lehetőségéről, valamint az ezzel összefüggő költségkedvezményekről – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 26. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján irányadó – Pp. 73. és 94. §-a tartalmaz rendelkezéseket. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (1) bekezdése szerint, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.
  6. A Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti – legfeljebb háromnapos – eljárás a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem elbírálásának bevárását nem teszi lehetővé, a Ve.-beli határidők túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg. (Kvk.IV.39.281/2022/5.)
  7. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét a támadott határozat jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, ezért azt a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, tárgyaláson kívül határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró