Kvk.VI.39.128/2024/9. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.128/2024/9.

A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
                           Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
                           Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: Vargáné Csengeri Mónika
                       (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Horváth Csilla egyéni ügyvéd
                                           (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtója: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 53/2024. (VI. 13.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 53/2024. (VI. 13.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érinti, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az egy szavazókörrel rendelkező Ludas településen az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. június 9. napján megtartott általános választásán a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölőszervezetek által közösen állított polgármesterjelöltjeként indult, másik két polgármesterjelölt: Szalai Éva és Németh László mellett.
  2. Ludas Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) megállapította a 18/2024. (06. 09.) számú határozatával (a továbbiakban: 18/2024. HVB határozat) a polgármester-választás, a 19/2024. (06. 09.) számú határozatával (a továbbiakban: 19/2024. HVB határozat) az egyéni listás képviselő választás eredményét, a határozatok mellékletét képező jegyzőkönyvek szerint.
  3. A kérelmező fellebbezésében (1., 6. oldalak) kérte a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottságot (a továbbiakban: TVB), hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (3) bekezdésében foglaltak és a csatolt bizonyítékok alapján a szavazatok újraszámlálását rendelje el, annak eredményeként  a 18/2024. HVB és a 19/2024. HVB határozatokat módosítsa, vagy helyezze hatályon kívül és hozzon új határozatokat, szükség esetén azokat semmisítse meg és rendeljen el új választást.
  4. A fellebbezésében előadta, hogy a HVB a polgármester-választás eredményét jogsértően állapította meg, a helyi választási bizottság nevesített tagjaitól információi vannak arról, hogy a polgármester-választáson leadott szavazatok számlálása során a bizottság vélelmezhetően érvényes szavazólapokat tévesen érvénytelennek, míg érvénytelen szavazólapokat tévesen érvényesnek nyilvánított, amely a választás eredményét befolyásolta.
  5. A jogsértés legfőbb bizonyítéka szerinte az a 4 darab szavazólap eltérés, amely a Heves vármegyei önkormányzati képviselők választása során a szavazóként megjelent választópolgárok száma: 443 fő, és az urnában lévő szavazólapok száma: 439 darab között fennállt. Az eltérés miatt súlyosan sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített: a választás tisztaságának megóvása, és az e) pont szerinti: a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek, a szavazólapok zárt rendszerének elve. Az eltérés választási csalás, láncszavazás megtörténtére enged következtetni, amelynek kivizsgálását kérte.
  6. A választás tisztaságát sértő, a választási csalás gyanúját felvető cselekményeket 3 pontban foglalta össze:
    1.) A választási bizottságra vonatkozó tilalmak be nem tartása: a másik polgármesterjelölt, Szalai Éva részéről a bizottságba delegált tag a szavazókörben folyamatosan használta mobiltelefonját és tette közzé a Ludasi Betyár facebook internetes oldalon választási közleményeit, amely cselekményével vélelmezhetően megsértette a Ve. 172. § (2) bekezdését. 
    2.) Urnabontás és szavazatszámlálás: az urnanyitást követően a borítékokat összetolt asztalokra borították ki, a polgármesteri, képviselői, megyei és európai parlamenti szavazólapokat a borítékokból való kibontás után ömlesztve tárolták, az összes boríték bontását követően kezdték meg a szavazólapok szerinti szortírozást. A borítékok kapcsán nem jelenthető ki bizonyosan, hogy egyes borítékok nem rendelkeztek-e valamilyen megkülönböztető jelzéssel, vagy nem tartalmaztak-e egy adott szavazólap fajtából több példányt, mert minden boríték bontását nem látta minden bizottsági tag. Nem zárható ki, hogy a hiányzó 4 darab szavazólap felhasználásra, vagy több szavazólap kicserélésre kerülhetett.
    3.) A település lakóinak beszámolói: a fellebbezéshez mellékelt hangfelvételeken hallható, hogy települési lakosok elmondása, nyilatkozata szerint a képviselői, polgármesteri szavazatokért egyes választópolgárok pénzt kaptak. Mindezek alapján alapos oka van azt feltételezni, hogy a szavazólapok választókörön kívülre juttatása, kitöltése és annak igazolása, majd később visszajuttatása is a jogsértő cselekmény részét képezhették.
  7. Fellebbezéséhez mellékelte két választópolgár írásbeli nyilatkozatát, 6 darab mp3 hangfelvételt. Rögzítette, hogy fellebbezésében nevesített bizottsági tagok az általuk észlelt cselekményekről akár személyesen, akár írásban is hajlandók nyilatkozatot tenni, azonban az iratokban nevük zártan történő kezelését kérték.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A TVB a 2024. június 13. napján kelt 53/2024. (VI. 13.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a 18/2024. HVB határozatot helybenhagyta, a fellebbezést a 19/2024. HVB határozatot támadó részében érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokolása szerint az egyéni listás képviselő választás eredményét megállapító 19/2024. HVB határozat elleni fellebbezés tekintetében a kérelmező, mint polgármesterjelölt érintettsége nem állapítható meg; a településen egyéni listás képviselőjelöltként nem indult, a képviselőjelöltek versenyében nem vett részt, a képviselő-testület tagjainak választása kapcsán állított jogsérelmek a jogaira és kötelezettségeire közvetlenül nem hatnak ki. A 18/2024. HVB határozat elleni fellebbezés vonatkozásában elfogadta a kérelmező érintettségét, a fellebbezést érdemben vizsgálta, megállapítva, hogy az a HVB polgármester-választás eredményét megállapító döntése ellen irányul.
  3. A polgármester-választás szavazóköri jegyzőkönyve, a rendelkezésre álló okiratok alapján a TVB rögzítette, hogy a szavazatok négyszeri megszámlálása után 443 fő a polgármester-választáson szavazóként megjelent választópolgárok száma, és az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma is 443 darab. Az urnában lévő lebélyegzett szavazólapokból 4 darab szavazólap tartalmazott érvénytelen szavazatot, az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólap 493 darab, amely megegyezik az egyes polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok összesített számával. Mindezek alapján megállapította, hogy az urnában elhelyezett, lebélyegzett szavazólapok száma és a szavazókörben megjelent választópolgárok száma azonos, számszaki eltérés nem mutatható ki, azaz a polgármester-választásban nincs szavazólap hiány.
  4. A fellebbezésben hivatkozott 4 darab szavazólap eltérés a vármegyei önkormányzati képviselők választásáról felvett jegyzőkönyvben (VML SZK) megállapított, e választás eredményét a TVB a 2024. június 11. napján kelt 45/2024. (VI. 11.) számú határozatával jóváhagyta, azt a kérelmező fellebbezéssel nem támadta, vármegyei listás képviselőjelöltként nem is indult.  
  5. A bizonyítás körében (a Kúria Kvk.37.500/2014/6., Kvk.37.501/2014/2., Kvk.37.513/2018/2. számú határozataira hivatkozással) kifejtette, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemben a jogszabálysértések meghatározása mellett meg kell jelölni azok bizonyítékait is, amelyeknek legalább a valószínűsítés szintjén alá kell támasztaniuk az állított jogsértéseket. 
    A fellebbezéshez csatolt bizonyítékokat határozata [23] bekezdésében ismertette, amelyeket megvizsgálva és értékelve ([27] bekezdés) megállapította, egyikük sem bizonyítja azt, hogy az urnabontás, a szavazatok megszámlálása és összesítése eljárásban szabálytalanság történt volna, azok a választási esemény során történt jogsértéseket vélelmeznek. Egy szavazatszámláló bizottsági tag vonatkozásában pedig oly módon állított a Ve. 172. § (2) bekezdésére alapítottan a tiltott adatrögzítő eszköz használata, hogy annak a választás eredményére való kihatása kétséget kizáróan nem bizonyított. A szavazóhelyiségen kívül, vagy a szavazást követően az eszközök használata jogszabály által nem tilalmazott, jogszabályba ütköző tevékenység megvalósítása (pl.: szavazóhelyiségből névjegyzéki részvételi adatok kijuttatása) büntetőjogi pönalizálás alatt áll. 
  6. Kifejtette, a választópolgárok szavazófülkében végzett szavazási tevékenységére – a szavazás titkosságának alapelvét is figyelembe véve – a szavazatszámláló bizottságnak korlátozott ráhatása van. Ha a választópolgár a szavazólapot nem helyezi bele a borítékba, és nem dobja be az urnába, ez a tevékenység önmagában a szavazatszámláló bizottság munkájában, vagy a választás eredményét megállapító határozatban jogsértést nem alapozhat meg. A HVB-nek a polgármester-választás szavazólapjainak megszámlálása során tanúsított alaposságát igazolja az a – szavazóköri jegyzőkönyven is rögzítésre került – körülmény, hogy a szavazatokat négy alkalommal számlálták meg. Mindezek alapján nem tudta értelmezni a kérelmező által hivatkozott „szavazólapok zárt rendszerének elvét”. A szavazólapok ugyanis a választójog titkossága - Alaptörvényben is rögzített - követelményének biztosíthatósága miatt a választópolgárnak történő átadástól a szavazás zárását követő megszámlálásukig kikerülnek a választási bizottság közvetlen rendelkezése alól. 
  7. Bizonyítási kötelezettsége ellenére a kérelmező a fellebbezésében foglalt tényállítások és vélelmezett jogsértések igazolására, vagy legalább valószínűsítésére nem nyújtott be olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a tények kétséget kizáróan megállapíthatóak, a jogsértések valószínűsíthetőek lettek volna. A kérelmező fellebbezésében vélelmezett jogszabálysértésre hivatkozik, a szavazatok újraszámlálását annak érdekében kéri elrendelni, hogy az általa vélelmezett jogszabálysértések elkövetésre kerültek-e, azonban nem csatolt annak alátámasztására bizonyítékot, hogy a választási eljárás részeként az eredmény megállapításának folyamata - ekként a támadott 18/2024. HVB határozat - konkrétan mely elemében, hogyan és melyik jogszabály megsértésére visszavezethetően jogszabálysértő. A gyanúra, felvetésekre alapozott jogsértés nem elegendő indok a szavazóköri összes szavazólap „ellenőrző” újraszámlálásának elrendelésére.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatának a 18/2024. HVB határozatot helybenhagyó részének megváltoztatása iránt.
  2. A felülvizsgálati kérelem I. pontjában elsődlegesen a polgármesterválasztás eredményének megsemmisítését, a választás megismétlésének elrendelését, a megismételt választás napjának kitűzését; másodlagosan a szavazatok újraszámlálását és a polgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítását kérte.
  3. A II. pont a kérelem jogalapját, a III. pont a tényállást (I., II., III. alpontokba csoportosítottan), a IV. pont a tényálláshoz tartozó jogi érvelést tartalmazza, idézve az irányadó jogszabályokat: a Ve. 2. § (1) bekezdés, 186. § (1) és (2) bekezdések, 193. § (1) bekezdés a)-c) pontok, (2) bekezdés a), b) pontok, (3) bekezdés, 195. §, 199. § rendelkezéseit.
  4. Előadta, hogy fellebbezését a TVB ismertette, azonban a benyújtott bizonyítékait nem megfelelő súllyal értékelte, ezzel nem tett eleget a Ve. 43. § (5) bekezdésben foglaltaknak, és a határozatát nem a Ve. 241. § (3) bekezdésére figyelemmel hozta meg.  
  5. Az, hogy a hiányzó szavazólapok holléte jelenleg is ismeretlen, önmagában okot adhat választási csalás megvalósulására. A szavazatok számlálásakor hibásan kerültek megállapításra a darabszámok a szavazóköri jegyzőkönyvekben, a delegáltak jelzései alapján több érvénytelen szavazat érvényesként került elszámolásra, míg érvényes szavazatokat érvénytelenített a szavazatszámláló bizottság. A borítékok bontásánál és szortírozásánál keletkezett káosz téves választási eredményt idézhetett elő. Álláspontja szerint a TVB határozat sérti a Ve. 2. (1) bekezdés a) pontját, mivel az újraszámlálás elrendelése hiányában nem tisztázott, hogy a jegyzőkönyvben összesített szavazatok a valós eredményt tükrözik-e.
  6. A helyi választási bizottsági tag tiltott mobiltelefonhasználatának igazolására - a Ve. 172. § (1), (2) bekezdésekben foglaltak megsértése miatt - a felülvizsgálati kéreleméhez új bizonyítékként mellékelte (a fellebbezésben nevesített) delegált tagok nyilatkozatát, akik kérték adataik zártan kezelését. A csatolt új bizonyíték alapján megállapítható, hogy a választás lebonyolítása során sérült a választás titkosságának alkotmányos alapelve, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), e) pontjai. További hangfelvételeket csatolt, és a fellebbezéshez már mellékelt, két választópolgár nyilatkozatát.
  7. A Ve. 224. § (2) bekezdés megsértésére hivatkozással kérte a jogorvoslathoz való joga megsértésének megállapítását. A jogsérelmet abban jelölte meg, hogy TVB határozat a döntéshozatalt követő napon: 2024. 06. 14-én 12:58 perckor érkezett meg az email címére, a felülvizsgálati kérelem benyújtására biztosított, a Ve. 224. § (2) bekezdése szerinti határidő rendkívül rövid, és a kézbesítés késedelme miatt még kevesebb idő maradt a felülvizsgálati kérelem benyújtására.
  8. A Kúria nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a polgármesterjelöltként induló személyeknek. Szalai Éva nyilatkozatában előadta, hogy a választással kapcsolatos jogszabályokat megtartotta, és azok betartását az általa delegált tagoktól is megkövetelte. Nyilatkozat kiegészítéséhez a delegált tagokkal folytatott beszélgetését tartalmazó hangfelvételt csatolt. Németh László nyilatkozatot nem tett.
  9. A Kúria eljáró tanácsa az iratok között lévő hangfelvételeket meghallgatta. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. Bírósági felülvizsgálati kérelmével a kérelmező a TVB határozatnak a 18/2024. HVB határozatot helybenhagyó rendelkezését támadta, nem érintette a TVB határozatnak a 19/2024. HVB határozat elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító részét, ezért azt a Kúria nem vizsgálhatta felül.
  4. A TVB-nek az volt az álláspontja, hogy a fellebbezés tartalma szerint a HVB-nek a polgármesterválasztás eredményét megállapító döntése ellen irányul, és ezzel a tartalommal bírálta el. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében ezt elfogadva nem sérelmezte, hogy a fellebbezés nem az általa előterjesztettek szerint, avagy téves tartalommal megállapított lenne, ezért a Kúria azt vizsgálhatta, hogy a polgármesterválasztás eredményének vitatása folytán a TVB határozata jogszerű-e.
  5. A kérelmező a polgármesterválasztás eredményét támadó jogorvoslati kérelmeiben visszatérően hivatkozik a 4 darab szavazólap hiányra. A Kúriának ezért rögzítenie kell - ahogyan azt a TVB is megállapította határozata [32] bekezdésében -, hogy a 4 darab szavazólap hiányát a vármegyei önkormányzati képviselőválasztás (VML SZ) szavazóköri jegyzőkönyv tartalmazza, e képviselőválasztás eredményét a TVB 45/2024. (VI.11.) számú határozatával helybenhagyta, amelyet jogorvoslati kérelemmel a kérelmező nem támadott, az nem képezte az eljárás tárgyát, így a benne foglalt megállapításokat jelen eljárásban nem lehet vitatni. A kérelmező felülvizsgálati kérelmével az 53/2024. (VI. 13.) számú TVB határozatnak a 18/2024. HVB határozatot helybenhagyó rendelkezése jogszerűségét vitatta, a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya a vármegyei önkormányzati választás jogszerűségének, az ahhoz tartozó 4 darab szavazólaphiány eshetőleges jogkövetkezményének megítélése.
  6. Rögzíti a Kúria, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, az Európai Parlament (a továbbiakban: EP) tagjai, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása egy napon: 2024. június 9-én, és Ludas településen egy szavazókörben zajlott, a képviselő, a polgármester, az EP tag választásának eredménye a választáson leadott szavazatok összesítése alapján külön-külön, jogorvoslattal támadható határozatokban került megállapításra. A Kúria - a végzésének megelőző bekezdésében foglaltaktól függetlenül - megvizsgálta, hogy a vármegyei önkormányzati képviselők választása kapcsán feltárt 4 darab hiányzó szavazólapnak, bármilyen összefüggésben, lehetett-e kihatása a polgármester-választás eredményére: ilyen összefüggést még közvetetten sem állapított meg, ahogyan ezt a kérelmező sem tette felülvizsgálati kérelmében. Önmagában a vármegyei önkormányzati képviselő-választás során keletkezett 4 darab szavazólap hiányból következtetés nem vonható le a polgármester-választás eredményének jogszerűségére.
  7. Az az eshetőség, hogy a választópolgár a részére választás típusonként/fajtánként átadott szavazólapok közül egy vagy akár több szavazólapot nem helyez bele a borítékba, és azt nem dobja be az urnába, önmagában nem alapozhatja meg a választás eredményét megállapító határozat jogszabálysértését. Mindez a választópolgár magatartása, amely a választási szerveken – mivel a választás titkossága folytán szavazáskor a szavazófülkében nincsenek jelen - nem kérhető számon.
  8. Amiatt, hogy egy napon zajlott a helyi, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, az EP tagok választása, a választópolgár több, a különböző választás típusra/fajtára vonatkozó szavazólapot kapott, majd gyakorolta a szavazójogát, az urnabontást követően a választás során típusonként/fajtánként leadott szavazatokat ki kellett válogatni. A borítékokban és urnákban lévő szavazólaptömeg szétválogatása időigényes, alaposságot követelt, és a szavazólapok szortírozása során a bizottsági tagok közül, vélhetően nem minden egyes bizottsági tag válogatott és kísért figyelemmel minden egyes szavazólapot, mivel mindannyian végezték e feladatukat, azonban a munka bizottságban végzett jellegéből a választási eredmény téves voltára nem lehet következtetni.
  9. A polgármester-választás eredménymegállapításának törvényessége szempontjából a szavazás, az eredmény megállapítás során keletkezett okiratoknak, a polgármester-választás szavazóköri jegyzőkönyve (PM SZK) adatainak van jelentősége, amely szerint a legtöbb szavazatot a 139 azonosítószámú jelölt: Szalai Éva kapta, őt követi a kérelmezőre leadott szavazatok száma: 198; a polgármesterválasztáson szavazóként megjelent szavazópolgárok száma: 443, az urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma 443, amelyből 4 darab szavazólap tartalmazott érvénytelen szavazatot és 439 az érvényes szavazatok száma. Nincsen tehát számszaki eltérés a szavazóként megjelentek száma és az urnában talált szavazólapok száma között.A szavazatszámláló bizottság tagjai egymás után négyszer megszámolták a szavazatokat és mindig azonos eredményt kaptak. Az okiratok tartalmából nem vonható le olyan következtetés, hogy a szavazatok összesítése során jogellenes magatartás történt volna, hanem éppen az ellenkezője állapítható meg, a jelöltekre leadott szavazatok száma gondos és pontos szavazatszámlálás eredményeként lett meghatározva.
  10. A választás eredményét megállapító okiratokban foglaltakkal szemben a kérelmezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem valószínűsítése terhelte, feltételezéseken, vélelmezéseken a jogorvoslati kérelem nem alapulhat. A Kúria a Kvk.37.513/2018/2., Kvk.37.501/2014/2., Kvk.37.500/2014/6. számú döntéseire is alapítottan hangsúlyozza, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemben a jogszabálysértés megjelölése mellett annak olyan bizonyítási súllyal rendelkező bizonyítékait kell megjelölni, amelyek legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztják az eredmény megállapítása körében bekövetkezett jogsértést. A Ve. 43. § (5) bekezdése értelmében a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  11. Választási határozat a Ve. 43. § (5) bekezdés alapján akkor minősül jogszerűnek, ha a választási bizottság a tényállást feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, az értékelésének szempontjai megállapíthatóak, és az indokolásból a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A Kúria megállapította, a TVB határozatának a bizonyítékok értékelésére vonatkozó része megfelel e törvényi követelményeknek, részletesen tartalmazza a bizonyítékok egyenként és összeségükben történt értékelését, amely okszerű és logikus. A TVB minden bizonyítékot értékelt, megindokolta, hogy azok miért nem alkalmasak a fellebbezésben vélelmezett jogsértés igazolására, a bizonyíték értékelés a teljes körűsége, megalapozottsága okán ismétlésre, kiegészítésre nem szorul.
  12. A kérelmezőnek a bizottsági tagok elmondásán alapuló azon nyilatkozata, hogy azt vélelmezi: volt téves szavazatminősítés, egyes borítékok meg voltak hajtva, nem éri el a joggyakorlat által megkövetelt, a jogsértés valószínűsítésének szintjét.
  13. A Ve. 172. § (2) bekezdés értelmében a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. E törvényhely tiltja – a meghatározott helyen és időben - a mobiltelefon használatát, a kérelmező azonban nem közölte, nem tárta elő, hogy a delegált tag a mobileszközzel konkrétan mit közvetített, és az hogyan befolyásolta a választás eredményét. A fellebbezéshez mellékelt bizonyítékok nem alkalmasak a választási eredmény jogsértő voltának megállapítására.
  14. Az összes benyújtott hangfelvétel alapján nem állapítható meg, hogy a polgármester-választás napján a választással kapcsolatosan konkrétan beazonosíthatóan mi történt, a választópolgár pénzt kapott-e a szavazatáért cserébe, illetőleg, hogy melyik magatartás hatott ki és miként a választás eredményére.
  15. A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A bírósági felülvizsgálati eljárásban csatolt új bizonyítékra is érvényes, hogy a választás eredményét megállapító okiratokkal szemben a kérelmezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte.
  16. A felülvizsgálati kérelemhez e törvényhely alapján benyújtott új bizonyíték (nyilatkozat) az eddigi bizonyítékokhoz képest tartalmában új, Szalai Éva polgármester jelölt részéről delegáltak minden esetben hangos szóval megköszönték az egyes választópolgároknak, hogy eljöttek szavazni, valamint jelezték hangosan mindenki előtt számukra, hogy: Tudod mi a dolgod?!”. E bizonyíték bizonyítási súlya a valószínűsítés szintjét nem éri el, reá alapítottan következtetni sem lehet arra, hogy a választás eredményére kiható jogsértés történt.
  17. Az új bizonyítékban szereplő egyéb körülményekre a TVB határozat jogszerű indokolást tartalmaz, a támadott határozattal a 4 darab szavazólaphiány összefüggésbe nem hozható, a mobiltelefonhasználatnak a polgármesterválasztás eredményére való kihatását a kérelmező nem igazolta. Az pedig, hogy voltak-e félbehajtott borítékok vagy sem, vélelmezett jogszabálysértésre hivatkozás, és nem éri el a kellő valószínűsítés szintjét.
  18. A Ve. 48. § (1) bekezdése alapján a határozatot – ha jelen van, vagy ha elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A Ve. 49. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. A Ve. 224. § (2) bekezdés szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a választási bizottsághoz. A Kúria a Kvk.37.336/2014/4. számú határozatában kimondta, hogy a Ve. nem a határozat kézbesítésétől számítja a jogorvoslati határidőt, hanem annak meghozatalától. A határozat meghozatalának időpontja, a határozat teljes szövegével együtt nyomon követhető a www.hevesmegye.hu honlapon „2024. évi általános választások” fül alatt, TVB határozatok címen. A kérelmező pontosan beazonosíthatta a fellebbezése folytán hozott TVB határozatot, mivel annak fejrészében szerepel a fellebbező polgármesterjelölt neve, a Ve. idézett szabályát pedig a TVB határozat jogorvoslati tájékoztatása tartalmazza. A határozat jogszerű jogorvoslati tájékoztatása, közlése, kihirdetése folytán a jogorvoslathoz való jog sérelme nem állapítható meg.
  19. Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintette, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Alkalmatlan bizonyítási eszközökre hivatkozással választási eredmény megállapításának jogszerűsége eredményesen nem támadható.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró