A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.155/2024/2.
A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
A kérelmező: Kerti Györgyi
…
A kérelmező képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda,
ügyintéző: Dr. Fodor Tímea ügyvéd
…
Az ügy tárgya: a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság választási ügyben hozott 48/2024. (VI. 15.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A Pápa városban működő Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2024. június 10-én kelt 87/2024. (VI. 10.) számú határozatával az annak mellékletét képező jegyzőkönyv alapján megállapította a Pápa város 2. számú egyéni választókerületében a 2024. július 9-én megtartott helyi önkormányzati képviselőválasztás eredményét.
- A kérelmező – arra hivatkozva, hogy képviselőjelöltként a HVB határozatának alanya – fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen, kérve a szavazólapok érvényességének megvizsgálását, a szavazatok újraszámlálását és ennek eredményeként a határozat megváltoztatását.
A Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
- A Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. június 15-én kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, mert álláspontja szerint az önmagában a kis szavazatkülönbség, továbbá a jogszabálysértő cselekmény konkrét megjelölése és a jogszabálysértésre vonatkozó bizonyíték hiányában nem megalapozott.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében továbbra is kérte a szavazólapok érvényességének megvizsgálását, a szavazatok újraszámlálását, ennek eredményeként pedig a TVB határozatának megváltoztatását.
- Bírósági felülvizsgálati kérelmét minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumként nyújtotta be, ugyanakkor az annak külön-külön előterjesztett mellékleteit képező, eredetileg papíralapú okiratokat – köztük az ügyvédi meghatalmazást – semmilyen módon nem hitelesített elektronikus dokumentumként csatolta.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 104/B. § (1) bekezdése meghatározza az elektronikus magánokirat fogalmát. Eszerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább az 1. § 22. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesít.
- A Kúria hangsúlyozza: választási ügyben, ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtják be, az annak külön előterjesztett mellékletét képező ügyvédi meghatalmazás csak akkor fogadható el joghatályosként, ha azt a kérelmező elektronikus okirati formába alakította. A jelen esetben a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét elektronikus dokumentumként nyújtotta be, azonban a jogi képviselője részére papír alapon adott ügyvédi meghatalmazást csupán beszkennelte, az elektronikus dokumentumot nem látta el legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel, de azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással sem hitelesítette, így az nem felel meg az elektronikus magánokirattal szemben támasztott törvényi követelményeknek [Ve. 223. § (1) bekezdés, E-ügyintézési tv. 104/B. § (1) bekezdés]; emiatt a csatolt meghatalmazás a jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolására nem alkalmas {Kvk.III.39.123/2024/9., indokolás [14]; Kvk.I.39.145/2024/4., indokolás [14]}. Márpedig szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye {Kvk.III.39.042/2024/6., indokolás [32]}.
- Minderre tekintettel a Kúriának a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
A döntés elvi tartalma
- Választási ügyben, ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtják be, az annak külön előterjesztett mellékletét képező ügyvédi meghatalmazás csak akkor fogadható el joghatályosként, ha azt a kérelmező elektronikus okirati formába alakította. Szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint 345. § (4) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. június 25.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró