Kvk.VII.39.180/2024/12. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.180/2024/12.

A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
                           Dr. Remes Gábor előadó bíró
                           Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: Takács Csilla
                       …

A kérelmező képviselője: Dr. Vékony Miklós ügyvéd
                                          …

Az I. rendű érintett: Cselenyák Dóra
                                   …

A II. rendű érintett:  …
                                   …

Az I-II. rendű érintettek képviselője: Dr. Teschmayer Gábor ügyvéd
                                                              …

Az ügy tárgya: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság választási ügyben hozott 82/2024. (VI. 18.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 82/2024. (VI. 18.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részét helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező – aki Nyírkáta településen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-i választásán polgármester-jelöltként indult – 2024. június 12-én kifogást nyújtott be a Nyírkátai Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjainak, valamint a 143/A. § (2) és (3) bekezdéseinek sérelmére hivatkozott. A jogszabálysértés helyeként Nyírkáta község közigazgatási területét, időpontjaként 2024. június 9-ét jelölte meg. Előadta, hogy „igazolhatóan a szavazás napján az arra jogosultakat választásukban anyagi juttatásokkal, 10.000 forint fizetésével, illetve anyagi juttatás ígéretével befolyásolni törekedtek. Az anyagi juttatások kifizetése folyamatos volt a szavazás napját megelőzően, a szavazás napján, és a szavazás napját követően is megtörtént.” Emellett azt is kifejtette, hogy „a választás napján sor került a választók szavazóurnákhoz történő szervezett szállítására is.” Kifogásához … és … írásbeli nyilatkozatát és egy hangfelvételt csatolt.
  2. A Nyírkátai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2024. június 13-án kelt 46/2024. (VI. 13.) számú határozatával a kérelmező kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy ismeretlen személy azzal, hogy a szavazásért egy esetben pénzt adott, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjait. Egyebekben a kifogást elutasította.
  3. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a … nyilatkozatában említett személy nem beazonosítható; ez az ismeretlen személy azzal, hogy a szavazásért egy esetben pénzt adott a nyilatkozónak, megsértette a választási eljárás alapelveit. A nyilatkozó és élettársa szállítására vonatkozóan jogszabálysértést nem tárt fel, mert arra jutott, hogy a nyilatkozat alapján szervezett szállítás kétséget kizáróan nem állapítható meg. A választók szállítására vonatkozó általános tényállítására vonatkozó bizonyítékot a kérelmező nem bocsátott rendelkezésre. … nyilatkozata és a hangfelvétel kapcsán megállapította, hogy azok készítésének időpontja 2024. június 8-a, így a kérelmező kifogása e részében elkésett. Megjegyezte, hogy valamennyi bizonyíték (a … nyilatkozatában megjelölt 2 és a … nyilatkozatában megjelölt 7 érintett választópolgár) elfogadása sem befolyásolta volna a választás végeredményét, miután a polgármester-jelöltek esetében az első és második helyen végzett jelölt – azaz az I. rendű érintett és a kérelmező – között a szavazatkülönbség 68, az egyéni listás képviselőjelöltek esetében az utolsóként mandátumot szerzett és az azt követő jelölt között a szavazatkülönbség 62 szavazat, a települési nemzetiségi önkormányzati választáson pedig mindegyik jelölt mandátumot szerzett.
  4. A kérelmező 2024. június 16-án fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen, kérve annak megsemmisítését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjai, a 143/A. § (2) és (3) bekezdései, valamint a 173. § (2) és (3) bekezdései megsértésének megállapítása mellett a polgármester-választás megismétlését.
  5. Álláspontja szerint valamennyi becsatolt bizonyíték együttes és összességében történő értékelése lett volna szükséges a helyes tényállás megállapításához. A hangfelvételt is értékelni kellett volna, mert azzal igazolható a jogsértés mértéke, azaz, hogy folyamatos jogsértésről, nem pedig egyedi esetről van szó. Fellebbezéséhez csatolta … helyesbített, kiegészített nyilatkozatát, … nyilatkozatát, …, … és … nyilatkozatát, valamint … és … nyilatkozatát annak igazolására, hogy a jogszabálysértés a választás napján is jelentős mértékű volt, és alkalmas volt az eredmény érdemi befolyásolására. Kifejtette, hogy a HVB tévesen értékelte a szavazatkülönbség mértékét: a különbség az első és a második helyezett polgármester-jelölt között 68 szavazat volt, ebből következően 34 választópolgár befolyásolása már elegendő volt a választás határozatban megállapított eredményéhez. A rendelkezésre bocsátott dokumentumokból megállapítható, hogy jóval több választópolgár befolyásolása történt meg, az ugyanakkor nem várható el, hogy valamennyi választópolgártól nyilatkozatot szerezzen be.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. június 18-án kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, egyúttal a HVB határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban írt alapelvek sérültek, a II. rendű érintettet pedig eltiltotta a további jogsértéstől.
  2. Határozatának indokolásában … helyesbített, kiegészített nyilatkozata alapján megállapította, hogy a II. rendű érintett … és … részére 10.000 forintot fizetett a szavazatukért. Megállapította továbbá, hogy a kérelmező által csatolt nyilatkozatokból és hangfelvételből nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy a cselekmények érdemi befolyással voltak a polgármester-választás eredményére.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatásával a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjai, a 46. §-a, a 143/A. § (2) és (3) bekezdései, valamint a 173. § (2) és (3) bekezdései megsértésének megállapítása mellett a HVB 42/2024. (VI. 10.) számú, a polgármester-választás eredményét megállapító határozat megsemmisítését és a polgármester-választás megismétlését kérte.
  2. Sérelmezte, hogy a TVB határozatának indokolása az általa csatolt bizonyítékok tényleges értékelését nem tartalmazza. Hangoztatta, hogy három nap nem elegendő valamennyi bizonyíték teljes körű felkutatására; a TVB határozatában írt, minden kétséget kizáró bizonyítás követelményével szemben szerinte elegendő annak valószínűsítése, hogy a jogszabálysértések a választás eredményét érdemben befolyásolhatták. Fenntartotta a fellebbezésében kifejtett álláspontját, amely szerint valamennyi becsatolt bizonyítékot értékelni kellett volna, hiszen azokkal éppen azt kívánta igazolni, hogy a jogszabálysértés a választás napján is jelentős mértékű volt, és alkalmas volt az eredmény érdemi befolyásolására. A TVB egyáltalán nem értékelte a szavazatkülönbség mértékét. Kifejtette, hogy a választópolgárok anyagi juttatással történő befolyásolásának csak abban az esetben van észszerű indoka, ha az a választás eredményét érdemben befolyásolja. Tudomása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több helyen sor került ilyen befolyásolásra, ennek visszaszorítása érdekében indokolt a Kúria útmutató, határozott állásfoglalása.

Az érintettek nyilatkozatai

  1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) által felterjesztett iratok alapján nem volt megállapítható, hogy a TVB határozatát kikkel közölték, ezért a Kúria rövid úton megkereste a TVI-t. A TVI tájékoztatása szerint a TVB határozatát megküldték a kérelmezőnek és a Nyírkátai Helyi Választási Irodának (a továbbiakban: HVI), az ügyben érintett feleket a HVI-n keresztül értesítették. A Kúria ismételt megkeresésére a TVI közölte az I. és a II. rendű érintettek elektronikus elérhetőségét, ezzel nyilatkozatuk beszerzésének akadálya elhárult.
  2. Az I. rendű érintett nyilatkozatában a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte, egyúttal a TVB határozatának részbeni megváltoztatásával a jogszabálysértést megállapító és a további jogsértéstől eltiltó rendelkezések megsemmisítése iránt terjesztett elő kérelmet. …, valamint … és … nyilatkozatait valótlannak tartotta. Ennek igazolására csatolta a II. rendű érdekelt, …, valamint … nyilatkozatait, illetve egy kamerafelvételt. Csatolta továbbá a Mátészalkai Rendőrkapitányságon 15040/11250/2024. számon rögzített büntetőfeljelentését. Álláspontja szerint nem megalapozott annak megállapítása, hogy a választási eljárás alapelvei sérültek. Nem valószínűsíthető olyan cselekmény, magatartás, amely érdemi befolyással volt a 2024. évi nyírkátai polgármester-választás eredményére.
  3. A II. rendű érintett nyilatkozatában a TVB határozatának a kérelmező fellebbezését elutasító rendelkezését nem vitatva, annak részbeni megváltoztatásával a jogszabálysértést megállapító és a további jogsértéstől eltiltó rendelkezések megsemmisítése iránt terjesztett elő kérelmet. Előadta, hogy a Ve. rendelkezéseit nem sértette meg, a TVB valótlan tartalmú nyilatkozat alapján, megalapozatlanul állapította meg ennek ellenkezőjét. Ez ügyben büntetőfeljelentés megtételét tervezi. Tudomása szerint nem történt olyan esemény Nyírkátán, amely a választási jogszabályok megsértését jelentette volna.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét 2024. június 19-én elektronikus dokumentumként nyújtotta be, de nem látta el a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírással, a kérelem külön előterjesztett mellékletét képező ügyvédi meghatalmazást pedig nem alakította elektronikus okirati formába. Azonban 2024. június 21-én – a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt – a bírósági felülvizsgálati kérelmet és az ügyvédi meghatalmazást is minősített elektronikus aláírással ellátva újra benyújtotta, így a kérelem érdemi elbírálásának nem volt akadálya.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem – az alábbiak szerint – nem alapos.
  3. A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy a választási eljárás alapelveinek [Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontok] megsértését az ügyben eljárt választási bizottságok megállapították, a TVB ezzel összefüggésben a további jogszabálysértéstől való eltiltás szankciót is alkalmazott [Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontok], amit a törvényi határidőben bírósági felülvizsgálati kérelemmel senki sem támadott. Az I. és a II. rendű érintettek a nyilatkozataikban ugyan kérték a jogszabálysértést megállapító és a további jogsértéstől eltiltó rendelkezések megsemmisítését, azonban nyilatkozataikkal a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának elmulasztását nem pótolhatták, így a TVB határozatának ezt a részét a Kúria nem érinthette.
  4. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a Kúria rendelkezésére álló iratok alapján nem állapítható meg, hogy a HVB és a TVB határozatát közölték-e az I. és a II. rendű érintettekkel. A Ve. 224. § (2) bekezdése szerint ugyanis a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A határidő a Ve. 10. § (1) bekezdése szerint jogvesztő, ezért a határozat közlésének hiányában sem lehet az elkésett kérelmet érdemben elbírálni, ami az I. és a II. rendű érintettek nyilatkozataiban előterjesztett kérelmekre is vonatkozik.
  5. A Kúria előre bocsátja azt is, hogy a TVB határozatának a kérelmező által kért irányú megváltoztatására – a HVB 42/2024. (VI. 10.) számú, a polgármester-választás eredményét megállapító határozat megsemmisítésére – elvben sem kerülhetett sor, mert a támadott határozatnak nem volt tárgya a HVB ezen határozata. A TVB a kérelmező által a HVB 46/2024. (VI. 13.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezését bírálta el; a HVB 42/2024. (VI. 10.) számú határozatát a fellebbezés nem támadta.
  6. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme lényegében azt célozta, hogy a Kúria a kifogásával összefüggésben a legsúlyosabb szankciót: a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és megismételtetését [Ve. 218. § (2) bekezdés c) pont] alkalmazza.
  7. A bírósági felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel a Kúria kiemeli: kétségtelen, hogy a TVB a határozatát, a bizonyítékok mikénti értékelését meglehetősen szűkszavúan indokolta, azonban ez az indokolásbeli hiányosság [Ve. 46. § d) pont] a kérelmező kérelmének teljesítését önmagában nem alapozhatta meg. A Kúriának a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján nincs lehetősége arra, hogy a választási bizottságot valamely eljárási szabályszegés kiküszöbölése érdekében új eljárásra kötelezze, a támadott határozatot helybenhagyva vagy megváltoztatva a jogvitát le kell zárnia. A TVB indokolási kötelezettségének megsértéséből a jelen ügyben nem következett a fellebbezés, illetve a kifogás érdemi alapossága, ezért ezen az alapon a támadott határozatot a Kúria nem változtathatta meg. Annak ellenére sem tehette ezt meg, hogy az I. és a II. rendű érintettek nyilatkozatai a fellebbezés, illetve a kifogás érdemi alaposságával kapcsolatban további aggályokat támasztottak.
  8. A Kúria hangsúlyozza: a szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított, és annak a választás eredményére érdemi befolyása volt vagy lehetett. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében a bizonyítás mércéjével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy legalább valószínűsítenie kellett, hogy a jogszabálysértések a választás eredményét érdemben befolyásolhatták. Ezt a körülményt azonban a Kúria megítélése szerint a kérelmező az eljárás során nem valószínűsítette.
  9. Helytállóan vizsgálta a HVB a határozatában a választás eredménye érdemi befolyásolása körében a választás eredménye és a jogszabálysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok (lehetséges) száma közötti összefüggést. E tekintetben lényeges, hogy a HVB a kérelmező által csatolt egyes bizonyítékokkal kapcsolatban a kifogás – bírósági felülvizsgálati kérelemben sem vitatott – elkésettségét állapította meg (… nyilatkozata és a hangfelvétel), és ezt meg is indokolta. … 2024. június 5-i pénzátadásra, …, … és … 2024. június 8-i pénzátadásra vonatkozó nyilatkozata ugyanezen indok miatt nem volt érdemben értékelhető, míg a fennmaradó nyilatkozatokban említett pénzátadások (…, valamint … és … nyilatkozatai) összesen 3 választópolgárt érintettek. A nyilatkozatok egyébként is mindössze 14 főre vonatkoztak. A polgármester-jelöltek versenyében az első helyen végzett jelölt: az I. rendű érintett 529, a második helyen végzett jelölt: a kérelmező 461 szavazatot kapott, közöttük tehát 68 szavazat különbség volt. Megközelítőleg sem áll tehát rendelkezésre a választás eredménye érdemi befolyásolásának eshetőségét alátámasztandó, legalább 35 választópolgárt érintő jogszabálysértésre vonatkozó nyilatkozat. Hozzáteszi a Kúria, semmilyen arra vonatkozó adat nincs, hogy bármely, a nyilatkozatok szerint pénzátadással érintett választópolgár ténylegesen az I. rendű érintettre szavazott. A kérelmező feltételezése – miszerint a választópolgárok anyagi juttatással történő befolyásolásának csak abban az esetben van észszerű indoka, ha az a választás eredményét érdemben befolyásolja – a hiányzó konkrét bizonyítékok pótlására nyilvánvalóan nem fogadható el.
  10. A Kúria hangsúlyozza: a választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. Mindazonáltal a jelen esetben a szavazás megismétlésének elrendeléséhez a jogszabálysértés tényét alátámasztó bizonyítékok nem voltak elegendőek, mert azokból a jogszabálysértés mértékére, a szavazás eredményét befolyásoló jellegére megalapozott következtetést levonni nem lehetett, másrészt önmagában az alapelvek sérelme – főszabály szerint – nem lehet alapja a szavazás megismétlésének {Kvk.III.37.502/2018/2., indokolás [22]}.
  11. A kérelmező a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás közzétételével, a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás végzésével [Ve. 143/A. § (2) és (3) bekezdések] kapcsolatos tényállítást nem tett, bizonyítékot nem csatolt. A választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni, ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt {Kvk.VI.37.467/2018/2., indokolás [17]}.
  12. A Ve. 225. §-a a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben csak új tények, új bizonyítékok hivatkozását teszi lehetővé, új jogszabálysértésekre való hivatkozást azonban nem {Kvk.VII.39.428/2022/3., indokolás [20]}. A szavazóhelyiségben tartózkodók személyére vonatkozó előírások [Ve. 173. § (2) és (3) bekezdései] megsértése nem volt a kérelmező kifogásának tárgya, arra először a fellebbezésében hivatkozott, így annak érdemi vizsgálata a Kúria eljárásában nem volt lehetséges.
  13. Minderre tekintettel a Kúria a TVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, támadott részét az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. A szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított, és annak a választás eredményére érdemi befolyása volt vagy lehetett.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, valamint 229. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 24.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró