Kvk.I.39.182/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.182/2024/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                          Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
                          Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület
                      (cím 1.)

A kérelmező jogi képviselője: ifj. Dr. Balázs István ügyvéd
                                                  (cím 2.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság 77/2024. (06. 18.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság 77/2024. (06.18.) számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. Egy választópolgár 2024. június 11. napján elektronikus levélben kifogást terjesztett elő, melyben előadta, hogy jogsértést tapasztalt a békéscsabai 3. számú választókerület 8., 9., 10., 60., és 62. számú szavazóköreinél. A jogsértést az egyik képviselőjelölt választási plakátjának szavazókörök bejáratától számított 150 m-es távolságon belüli elhelyezésében jelölte meg. Állítását fényképfelvétellel és a szavazókörökhöz delegált szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatával igazolta.
  2. A Békéscsabai Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) a 152/2024. (VI.14.) számú határozatával megállapította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 143. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogsértést, és a jelölő szervezettel (kérelmező) szemben 800.000, - Ft összegű pénzbírságot szabott ki.

A fellebbezés

  1. A kérelmező fellebbezésében előadta, hogy a kiszabott büntetés alapját képező tényállás kétséget kizáróan nem bizonyított, nem állapítható meg, hogy a jogsértő magatartást a jelölőszervezet követte el. Egyértelműen és kétséget kizáróan csak a plakátok kihelyezését tudta a HVB megállapítani, a kihelyező személyét nem. Emiatt a határozat aggályos, nem bizonyított, azt hatályon kívül kell helyezni.
  2. Abból, hogy a kérelmező tulajdonát képezik a 2024-es választás idejére kihelyezett plakátok még nem következik automatikusan, hogy a visszaéléseket és a jogszabálysértő kihelyezéseket a kérelmező követte el, az a kérelmező terhére esik. Azzal érvelt, hogy a kampány időszak alatt folyamatosan ellenőrizte plakátjait, de az már nem elvárható, hogy a választás napján, az általuk delegált jelölteken és a további önkénteseken túl további személyek tevékenységét vagy épp a városban elhelyezett összes kampányplakátot és valamennyi választókörzet 150 méteres hatósugarát figyeljék, ellenőrizzék.
  3. Utalt arra is, hogy a plakátok az időjárás viszontagságai és garázda cselekmények miatt megrongálódtak, azokat javítani és pótolni kellett, de az sem kizárt, hogy azokat ismeretlen személyek tulajdonították el, ami miatt feljelentést is tettek. Így az is megtörténhetett, hogy az eltűnt plakátokkal a jelölőszervezet érdekkörén kívül álló harmadik személyek visszaéltek. A kérelmező az egész kampányidőszak alatt a jogszabályokat betartva járt el a plakátok kihelyezése, pótlása során. Teljesen kizárt, hogy képviselőjelöltjük helyezte volna el a plakátokat a választás napján, az ezzel kapcsolatos állítok jóhírnevét sértik. A HVB határozatában felsorolt bizonyítékok és azok minősége nem alkalmas arra, hogy megalapozzák a kérelmező által állított jogsértést.
  4. Kifogásolta a határozatban kiszabott bírság mértékét is, szerinte az rendkívüli módon eltúlzott, semmilyen módon nem áll arányban a határozatban feltüntetett cselekmények és szabálysértések súlyával.

A TVB határozata

  1. A Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024.június 18. napján meghozott 77/2024. (06.18.) határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti alapját, amely feltétele lenne a kérelem érdemi elbírálásának.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a Ve. 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231.  § (5) bekezdés b) pontja alapján elsődlegesen kérte az TVB határozatának a megváltoztatását és a HVB határozatának hatályon kívül helyezését. Másodlagosan a kiszabott bírság mértékének a törvényi minimum értékre történő csökkentését indítványozta.
  2. Változatlanul állította a tényállás feltáratlanságát és bizonyítatlanságát. Megismételte fellebbezésében a választási plakátok elhelyezésével és felelősségével kapcsolatosan előadott érveit. Szerinte a TVB mérlegelési jogkörében hozott határozata téves és aggályos. A bizonyítottság hiányán túl, nem teljeskörűen tárta fel a tényállást, abból téves következtetéseket vont le. Kifogásolta a kiszabott bírság összeget, mellyel kapcsolatban annak rendkívüli aránytalanságára hivatkozott. A bírság összeg csökkentése érdekében csatolta a kérelmező számlakivonatát, tagjegyzékét és előadta, hogy rendkívül szerény jövedelmi viszonyok között működik, ezért a megállapított bírság megfizetése a további tevékenysége ellehetetlenülését eredményezi.
  3. Hivatkozott arra is, hogy jogszabálysértően járt el a TVB akkor, amikor fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a fellebbezés megfelel a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában előírtaknak. Az kielégíti az előbb felhívott jogszabályhelyeket azáltal, hogy azt rögzítette: „A Békéscsabai Helyi Választási Bizottság téves és hibás döntést hozott.” és  „ […]a határozat aggályos, nem bizonyított, azt hatályon kívül kell helyezni.”

 A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának indokait azonos módon szabályozza, azokat jogellenességre, vagy a határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelésére hivatkozással lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  4. A TVB határozat [6] bekezdésében azt rögzítette, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ezzel összefüggésben a [7] bekezdésben a jogszabálysértés megjelölésére utalt.
  5. A Kúriának a bírósági felülvizsgálat előterjesztése kapcsán kialakult egységes gyakorlata szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem jelöli meg a kérelmező kérelmet megalapozó jogszabálysértést. (Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.V.39.307/2022/2.) A Kúria a Kvk.I.39.411/2022/3. számú határozatában arra is rámutatott, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges. E döntés szerint „A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.” [22.pont] A Kvk.VI.39.424/2022/5. számú döntésében a Kúria azt is kifejtette, hogy a bírósági felülvizsgálat nem általános és teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését milyen okból sérti. [21. pont]. A Kúria Kvk.VI.38.257/2019/2. számú határozatában foglalt megállapítás szerint a jogszabálysértésre való hivatkozás a felülvizsgálati kérelem nélkülözhetetlen tartalmi eleme. „Meg kell jelölni azt a választásra irányadó jogszabályi rendelkezést, vagy a választás és választási eljárás azon alapelvi rendelkezését, amelybe a kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata ütközik.” [7. pont].
  6. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat tartalmi megfelelőségére vonatkozó azonos szabályozásból következően nem elégíti ki a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját az, ha a kérelmező csupán ismerteti, leírja az általa sérelmezett körülményeket, cselekményeket és nem jeleníti meg ezzel párhuzamosan azokat a jogszabályhelyeket, amit szerinte a kifogásolt cselekményével a HVB megsértett. Jelen ügyben a kérelmező fellebbezése semmilyen jogszabálysértésre való hivatkozást nem tartalmaz, így elmaradt a tényállás feltárására és bizonyítására, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó Ve. szabályozás megjelölése, amelyeket a Ve. 43. §-a ölel fel. Hasonlóképpen a bírság összeg túlzott mértékű kiszabását vitató fellebbezési érvelés is hiányos, mert annak jogszabályi alapját képező Ve. 219. § előírásainak felhívásával a kérelmező adós maradt.
  7. Mindezekre tekintettel nem elegendő a HVB határozatának jogszerűtlensége megállapításához az a kérelmezői hivatkozás, hogy „A Békéscsabai Helyi Választási Bizottság téves és hibás döntést hozott.”, „ […]a határozat aggályos, nem bizonyított, azt hatályon kívül kell helyezni.” Ezekhez a megállapításokhoz kapcsolódnia kellett volna a jogsértés pontos jogszabályi megjelölésének. Helyesen ismerte fel a TVB a fellebbezés ezen hiányosságát, és utasította el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés elbírálását a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára utalással. Megjegyzi a Kúria, hogy annyiban pontatlan, homályos volt a TVB határozata, hogy kizárólag jogszabályi előírásokat idézett, és nem fejtette ki érthetően, hogy mit hiányolt pontosan a fellebbezéssel kapcsolatban.
  8. Hangsúlyozza a Kúria azt is, hogy mérlegelési jogkörben hozott határozatnak az a határozat minősül, amelyben a jogalkalmazó a döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki. Ilyenkor a jogalkalmazó szerv mérlegeléssel választhat több jogszerű döntés közül. Ez az anyagi jogi mérlegelés nem azonos a bizonyítékok értékelésével, mint eljárásjogi természetű mérlegeléssel. Tévesen hivatkozott a kérelmező arra, hogy a HVB a bizonyítékok mérlegelése során mérlegelési jogkörét hibásan gyakorolta, mert a bizonyítékok mérlegelése kapcsán a Ve. 43. § (5) bekezdése az irányadó, és ez nem esik a Ve. 223. § (1) bekezdés b) pontja körébe. Mérlegelés körébe tartozik viszont a bírság összeg megállapítása, de a fellebbezés érdemi elbírálásához szükség lett volna a Ve. 219. § (1) bekezdésére történő hivatkozásra.
  9. A kérelmező felülvizsgálati kérelme ugyan tartalmaz jogszabálysértést, de azok érdemben nem kapcsolódnak a HVB kérelmező által kifogásolt cselekményeihez, így, ha a Kúria érdemben vizsgálta volna kérelmét jogszabálysértést megállapítani ezen hiányosság miatt nem tudott volna. A Ve. már felhívott rendelkezései értelmében a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmező helyett megjelölje a jogszabálysértést. Ezzel megsértené a tisztességes eljárás - fair trial – követelményét is, hiszen olyan jogszabálysértésre való hivatkozás alapossága kérdésében foglalna állást, amelyet a kérelem előterjesztője meg sem jelölt a felülvizsgálati kérelmében.
  10. A fentiekben kifejtettek alapján a Kúria TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat tartalmi megfelelőségére vonatkozó azonos szabályozásból következően nem elégíti ki a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját az, ha a kérelmező csupán ismerteti, leírja az általa sérelmezett körülményeket, cselekményeket és nem jeleníti meg ezzel párhuzamosan azokat a jogszabályhelyeket, amit szerinte a kifogásolt cselekményével a HVB megsértett.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot tett, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) d) pontja alapján az őt megillető teljes személyes illetékmentességére figyelemmel az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték a Pp. 102. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 24.

Dr. Tóth Kincső  s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla  s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter  s.k. bíró