Kvk.III.39.147/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.147/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: Czigler László József (Cím1)

A kérelmező képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd dr. Litresits András, Cím2)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 243/2024. (VI.14.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 243/2024. (VI.14.) számú határozatát helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. Budapest Főváros IV. kerület Újpest Helyi Választási Bizottsága 218/2024. (VI. 10.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán Budapest Főváros IV. kerület 06. számú egyéni választókerületi képviselő választás eredményét a határozata mellékletét képező jegyzőkönyv szerint megállapította. A jegyzőkönyv szerint az első helyen álló Wintermantel Zsolt 1350, míg a második helyen álló kérelmező 1348 szavazatot szerzett. Az érvénytelen szavazólapok száma 79 db, míg az érvényes szavazólapok száma 3585 db volt.
2. A határozattal szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a jelöltekre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntések felülvizsgálatát akként, hogy a választás eredményét a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (3) bekezdése szerint a szavazatok újraszámolásával határozzák meg. A jogsértés valószínűsítése körében fellebbezéséhez mellékelt négy szavazóköri delegálti nyilatkozatot (Budapest IV. kerület 06. számú egyéni választókerület 026., 028., 029. és 030. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának egy-egy tagja részéről).
3. A 026. számú szavazókör delegáltja nyilatkozatában előadta, hogy az érvénytelen szavazatok számával nem ért egyet, mivel azok rendkívül magasak, és úgy emlékszik, hogy olyan szavazatot is érvénytelennek számoltak, amikor a jelölt melletti körben szabályosan elhelyezett két egymást metsző vonal mellé a körön kívül obszcén rajz került.
4. A 028. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának delegált tagja nyilatkozatában előadta, hogy emlékezete szerint volt olyan szavazat, amelynél nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy érvénytelen-e, ezért az érvénytelennek számolták.
5. A 029. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának delegáltja jelezte nyilatkozatában, hogy a szavazatok számlálásánál olyan szavazat is érvényessé lett nyilvánítva, amely szavazólapon a jelölt melletti körben csak egy vonal volt.
6. Míg a 030. számú szavazókör delegáltja akként nyilatkozott, hogy több olyan szavazólapot nyilvánítottak érvénytelennek, amelyek véleménye szerint érvényesek voltak.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

7. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 243/2024. (VI. 14.) FVB határozatában a támadott határozatot helybenhagyta.
8. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező csak korlátozott bizonyítási helyzetben volt, mivel az általa elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit. Ezzel együtt azonban a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. Bár minden kétséget kizáró bizonyítást a kérelmező nem folytathatott, a jogsértés valószínűsítésére csak olyan bizonyítékok alkalmasak, amelyek valamely konkrétan megjelölt tény alapján konkrét jogsértésre utalnak, vagy észszerűen konkrét jogsértésre engednek következtetni. Ugyanakkor a konkrét jogsérelem vagy az azt megalapozó tény megjelölése nélküli, a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozatok nem érik el a valószínűsítés olyan fokát, amely alapján az FVB kétségbe vonhatná a szavazóköri jegyzőkönyvek tartalmát.
9. Mérlegelte azt is, hogy az érvényes szavazatok száma közötti különbség ismeretében az újraszámolás eredménye bármilyen befolyással lehet-e a határozat érdemi tartalmára.
10. A szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatai értékelése során arra is figyelemmel volt, hogy a szavazás napján a jogsértéseket jegyzőkönyvben nem rögzítették. És habár a szavazatszámláló bizottság tagjainak nyilatkozatát a jogsértés valószínűsítésekor bizonyítékként értékelte, de csak abban a körben látta elégségesnek, ahol a nyilatkozatok konkrét jogsértést vélelmeztek, azaz amely szavazókörre nézve az konkrét, a jogsértést megalapozó tényállást fogalmazott meg.
11. Egyidejűleg kimondta azt is, hogy a bizonyítékok rendszerszintű problémára nem utaltak. Ugyanakkor az érvénytelen szavazatok száma (79 db), tovább a két jelölt közötti szavazatkülönbség (2 db) és a 026. és 029. szavazókör tekintetében tett delegálti nyilatkozatok együttes értékelése alapján úgy ítélte meg, hogy a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta kellő alappal valószínűsíthető.
12. Erre tekintettel az FVB azon két szavazókörben (026. és 029.), ahol a nyilatkozatok Ve. 193. § (2) bekezdés a) pontja szerinti konkrétan megjelölt érvénytelenségre hivatkoztak – mert nem volt a szavazólapon két egymást metsző vonal a jelölt neve mellett, továbbá obszcén rajz került a szavazólapra – a szavazatok újraszámlálását rendelte el. 
13. A szavazatok újraszámlálása eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy sem a 026., sem a 029. számú szavazókörben meghatározott eredmény nem változott.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

14. Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint az FVB határozatának akkénti megváltoztatását kérte, hogy elsődlegesen a Kúria a kérelmező és Wintermantel Zsolt jelöltekre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a határozatok alapjául szolgáló döntéseit vizsgálja meg és az érvényes, illetve érvénytelen szavazatok számát a szavazatok újraszámlálásával határozza meg. Másodlagosan kérte a Kúriától, hogy legalább a 79 db érvénytelen szavazatot és valamennyi érvényes szavazatot, harmadlagosan a 028. és 030. számú szavazókörök szavazatait számolja újra, azzal, hogy a Ve. 198. §-a alapján az általa csatolt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) táblázat adata szerint a 026. ,027., 028, 029. és 030. számú szavazókörökben a bontott, kötegelt szavazatokat hagyja figyelmen kívül.
15. Elsődleges érve szerint azzal, hogy őt előzetesen az újraszámlálás elvégzéséről nem értesítette az FVB és így a nyilvános eseményen nem tudott részt venni, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, továbbá a választási eljárás nyilvánossága alapelve.
16. Az FVB megsértette a Ve. 46. § d) pontját azzal, hogy nem adta érdemi magyarázatát annak, hogy az általa csatolt négy tanúnyilatkozat esetében miért csak kettő esetben végezte el az újraszámlálást.
17. Hangsúlyozta, hogy a 79 db érvénytelen szavazat mellett az első és második helyen végzett jelölt között mindösszesen 2 szavazatkülönbség van, aminél negyvenszer több az érvénytelenné nyilvánított szavazatok száma. Az FVB határozata indokolása hiányos, mert nem derül ki, hogy miért csak a 026. és 029. számú szavazókörök tekintetében tett nyilatkozatok együttes értékelése történt meg és miért nem vette figyelembe a 028. és 030. számú szavazókörök tekintetében benyújtott tanúnyilatkozatokat.
18. A Kúria Kvk.III.37.327/2014/5. számú döntésére utalással hangsúlyozta, nem követelhető meg bizonyíték a kérelmezőtől akkor, ha a határozat tartalmazza, hogy a rögzített ajánlásokból mennyi volt érvénytelen, de az indokolásból nem állapíthatóak meg az érvénytelenség okai.
19. Köztudomású tény, hogy az NVB egy korábbi főpolgármester-jelölt visszalépése miatt kialakult helyzetből eredő anomália kezelése okán 2024. június 14-én újraszámolta valamennyi érvénytelen főpolgármesteri szavazatot. A Ve. 225. §-ára hivatkozással új tényként és bizonyítékként csatolta e körben az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által elvégzett újraszámlálás során készített táblázatot, amiből megállapítható, hogy 19 db érvénytelen szavazat végül érvényes lett. Ebből levezette, hogy matematikailag valószínűsíthető, hogy az ügyben fennálló mindösszesen 2 db szavazatkülönbség megszűnne, ha a 06. számú egyéni választókerületben a szavazatok teljeskörű újraszámlálása megtörténne.
20. További érvként előadta a Ve. 198. §-ára hivatkozással, hogy nincs nyoma annak, hogy vizsgálták-e a szavazólapok megfelelő lezárását. Előadása szerint a csatolt NVB kimutatás igazolja, hogy a szavazatok többsége szabálytalan volt, a táblázatban KB, azaz a köteg bontható, vagy áthúzott nulla jelzés található. A csatolt NVB táblázat harmadik oldalának adataira utalással kiemelte, hogy abból megállapítható, hogy a 026., 027. és 028. szavazókörökben a szavazólapok csomagolása nem felelt meg a Ve. 198. §-ának, így az abban lévő valamennyi szavazat ab ovo érvénytelen.

A Kúria döntése és jogi indokai

21. A bírósági felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alaptalan.
22. A kérelmező, mint választással érintett egyéni választókerületi jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
23. A kérelmező elsődleges érve szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt alapelvek sérültek azáltal, hogy az újraszámlálás elvégzéséről őt az FVB nem értesítette, így azon nem tudott részt venni.
24. A Kúria e körben rámutat, hogy önmagában az újraszámlálás elrendeléséről való értesítés elmaradása amiatt, mert a kérelmező azon részt akar venni, nem sérti a választási eljárás nyilvánosságát, vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű eljárás elvét, mivel Ve. 187. §-a nem teszi lehetővé a kérelmező képviselőjelölt részvételét a számláláson. A kérelmező arra pedig nem tett utalást, hogy ez bármilyen módon akadályozta volna az arra jogosultak (szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő) részvételét a szavazatszámlálásban. 
25. A Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
26. A (3) bekezdés értelmében, ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni.
27. A kérelmező jogszabálysértésre és téves mérlegelésre alapítottan kérte a IV. kerület 06. számú egyéni választókerületi képviselő választás eredménye, illetve az erre alapított választási bizottsági határozat megváltoztatását, a szavazatok újraszámlálását.
28. Ennek alátámasztásaként az érvénytelen szavazatok nagy számára, az első és a második helyezett jelöltre leadott szavazatok száma közötti csekély különbségre, a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatára és a rendszerszintű anomáliákra hivatkozott.
29. A Kúria kiforrott gyakorlata szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat előterjesztése során a törvénysértés pontos megjelölésén túl annak bizonyítékait is elő kell adni olyan módon, hogy az legalább a valószínűsítés szintjén alátámassza az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Önmagában a szavazatok közti csekély különbség, vagy az érvénytelen szavazatok nagy száma, egyéb jogsértést valószínűsítő bizonyítás nélkül nem elegendő a szavazatok újraszámlálásához.
30. A választás eredménye elleni jogorvoslat sajátosságából fakadóan a kérelmező korlátozott bizonyítási helyzetben van, miután csak közvetett ismerete lehetett a szavazólapok eredményes vagy eredménytelen minősítésének okairól, körülményeiről, a szavazatszámlálás lefolytatásáról. A bírói gyakorlat ezért nem követel meg bizonyítást, elegendő a választás eredményét befolyásoló jogsértés valószínűsítése (Kfv.II.37.500/2014/6., Kfv.I.37.495/2018/2.).
31. A kérelmező az állított jogszabálysértés alátámasztásául szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatát csatolta. A nyilatkozatok közül kettő nyilatkozat a Ve. 193. § szerinti konkrétan megjelölt érvénytelenségi okot jelölt meg, miszerint nem volt a szavazólapon két egymást metsző vonal a jelölt neve mellett, továbbá obszcén rajz került a szavazólapra. További kettő azonban a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozat volt, amelyek szerint volt olyan szavazat, amit a delegált érvényesnek minősített volna, illetve volt, amelyről nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy érvényes vagy érvénytelen.
32. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási eredménnyel szemben igénybe vehető jogorvoslat azt nem teszi lehetővé, hogy az azt támadó az eredményt bármely általános jogsértésre alapítsa, azt kizárólag a Ve. 241. § (2) bekezdése megsértésére vonatkozó konkrét tényállítással teheti. A választási eredményt csak olyan jogsértés befolyásolhatja, amely az eredmény megállapításához közvetlenül, direkt módon kapcsolódik. Azt, hogy a bizonyíték a valószínűsítés szintjét eléri-e, az esetről esetre vizsgálandó.
33. Az újraszámlálást nem eredményező két nyilatkozat tartalmából nem volt olyan következtetés levonható, amely azt valószínűsítené, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a vonatkozó jogszabályok szerint járt el. A két nyilatkozat elsősorban azért nem volt alkalmas az eredményt megállapító döntés jogszerűségének kétségbe vonására, mert általános hivatkozásokat tartalmazott, miközben még abban a két szavazókörben, ahol konkrét jogsértésre vonatkozó tényállítást tettek a szavazatszámláló bizottság tagjai és ezért a szavazatok újraszámlálását elvégezték, az eredmény nem változott, tehát még e konkrétabb nyilatkozatok sem voltak tartalmilag helytállóak. Mindezért a rendszerszintű hibára sem lehetett következtetni, sőt inkább annak hiánya volt megállapítható.
34. A Kúria értékelte azt is, hogy az általános, tételes és konkretizált jogsértésre nem utaló nyilatkozatok főszabály szerint egyébként sem vezethetnek a szavazatok újraszámlálásához, valamint a csatolt iratokból az sem állapítható meg, hogy a delegált tagok a szavazás napján a vélelmezett jogsértést jegyzőkönyveztetni szerették volna, vagy egyáltalán azt jelezték volna.
35. A felülvizsgálati kérelemnek a Ve. 198. § megsértésére alapított érvelésével szemben a Kúria rámutat, e körben a kérelmező bizonyítékként a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjainak ellenőrzése körében született iratokat csatolta. A főpolgármester-választásra leadott érvénytelen szavazólapok közül 19 érvényessé nyilvánítása, azok kötegelésének megfelelősége szintén nem vonja kétségbe az egyéni képviselőjelölti eredményt megállapító döntés jogszerűségét.
36. Az FVB határozat is mindösszesen azt rögzítette, hogy a 026. szavazókörben a csomagok nem úgy voltak kötegelve, hogy a – csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen azokból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A kötegek mindegyike tekintetében egy, hossztengelye mentén elhelyezett kötegelőcsík került elhelyezésre. Ugyanakkor az FVB azt is megállapította, hogy a csomagok kötegelésének hiányossága nem akadályozta a szavazatok újraszámlálását, mert az urnák úgy voltak lezárva, hogy azokba az urna lezárását követően szavazólapot kivenni, vagy abba szavazólapot betenni nem volt lehetséges. A 029. számú szavazókör körében rögzítette a határozat, hogy az urnák sértetlenek voltak, a kötegelés úgy történt, hogy ahhoz hozzáadni vagy kivenni szavazólapot annak megsértése nélkül nem lehetett.
37. Ezen megállapításokból pedig nem következik az, hogy az egyéni választókerületi jelöltek esetében a kötegelés, avagy az urnák lezárása szabálytalan lett volna. Rendszerszintű problémát így sem ez, sem pedig az elvégzett újraszámlálás változatlan eredménye nem támasztott alá.
38. A Kúria mindezek ismeretében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva az FVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

39. Esetről esetre kell vizsgálni, hogy a szavazatok újraszámolásának szükségességét alátámasztó bizonyíték a valószínűsítés szintjét eléri-e. Ugyanakkor a választás eredményének ismeretében, utóbb született szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatok általános hivatkozásai, tételes és konkretizált jogsértésre vonatkozó tényállítás hiányában, a szavazatok újraszámlálásához főszabály szerint – egyéb jogsértést valószínűsítő tény, körülmény hiányában – nem vezethet.

Záró rész

40. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
41. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
    A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 
42. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
43. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 22.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró