A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.169/2024/2.
A tanács tagjai:
Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: Palcsó Patrik (………………..)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Orosz László ügyvéd (……………………………….)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 135/2024. (VI.16.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 135/2024. (VI.16.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.
A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Borsod-Abaúj- Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
- Sárazsadány Helyi Választási Bizottsága a 22/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a polgármester-választás eredményét.
A fellebbezés
- A kérelmező fellebbezésében részletezett tényállás alapján a választás eredményének megsemmisítését és új választás kiírását kérte. Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjába és Ve. 45. § (2) bekezdésébe ütközik.
A TVB határozata
- A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024.június 16. napján meghozott 135/2024. (VI. 16.) határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában felsorolt kötelező adatok közül személyi azonosítóját nem közölte. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésben írtakat. Hangsúlyozta azt is, hogy a fellebbező érintettségét sem igazolta, miután önmagában annak megjelölése, hogy a fellebbező polgármester-jelölt nem elegendő az érintettség fennállásának igazolására. Megítélése szerint a Ve. 221. § (1) bekezdésével összefüggésben az „érintettség” akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező a 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérte a TVB határozatának a hatályon kívül helyezését, a TVB új eljárás lefolytatására és új határozathozatalára történő utasítását. Indítványozta felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. § (1) bekezdésére figyelemmel.
- Előadta, hogy a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában és e) pontjában szabályozott, a választás tisztaságának megóvása és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ezeket az alapelvi rendelkezéseket hagyta figyelmen kívül a TVB mikor fellebbezését egy tartalmi kellék elmaradása miatt érdemben nem vizsgálta. A választás tisztaságának érvényesülése fontosabb elérendő cél, ezért szükséges lett volna a fellebbezésében foglaltak érdemi vizsgálata. A törvény szövegének ilyen merev és mechanikus alkalmazása a törvény értelmét és alapelveit rontja le. Hivatkozott Cicero által megfogalmazott „a summum ius summa iniura” elvére. E szerint a jog fogyatékos, és ennek okán, ha minden esetben szigorúan jog szerinti, jogszerű megoldást erőltetünk, végső soron helytelen, s mint helytelen egyben jogszerűtlen eredményre jutunk. A jog funkciója nem önmagában, mint jog keresendő. A támadott közigazgatási döntés a társadalom számára fontos választási alapelvek érvényesülését akadályozza azzal, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontját mereven alkalmazza. A Kúria a Ve. jogelveit szem előtt tartva helyezkedhet arra az álláspontra, mely szerint a jogelv és annak érvényesülése fontosabb érdek, mint a fellebbezési szabályok merev alkalmazása. Állította, hogy a helyi választási bizottság eljárásával megsértette a Ve. 45. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, illetve elkövette a Btk. 343. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző bűncselekményt.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
- A Kúria a felülvizsgálati kérelmet annak keretei között vizsgálta felül, a TVB érintettség hiányát megállapító részét nem vizsgálhatta, mert a kérelmező a határozat ezen megállapítását nem kifogásolta.
- A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A kérelmező az érintettségéről ugyan nem nyilatkozott, de a csatolt iratokból az egyértelműen megállapítható, hiszen jogorvoslati jogának gyakorlása okán fennáll.
- A Ve. 228. § (2) bekezdésének előírása értelmében a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A Ve. keretein belül szabályozott bírósági felülvizsgálat, mint választási jogorvoslat anyagi jogi és eljárásjogi értelemben is zárt szabályozási rendszer, amely vonatkozásában csak korlátozottan érvényesülnek a közigazgatási perrendtartás előírásai. Nem alkalmazandók a felülvizsgálati kérelem befogadását szabályozó előírások, ekként választási ügyben befogadási kérelmet nem kell előterjeszteni, illetve a Kp. 121. §-ban szabályozott a felülvizsgálati eljárásban hozható döntési formák sem, mert azt a Ve. 231. § (5) bekezdése eltérően szabályozza.
- A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja tételezi, hogy a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek mit kell tartalmaznia. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja írja elő személyi azonosító közlésének szükségességét. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- A felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a fellebbezésében nem került megjelölésre személyi azonosítója, amely a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjából következően a fellebbezés kötelező tartalmi eleme. Ezen kógens rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, a személyi azonosító jelet a fellebbezésnek tartalmaznia kell.
- A fenti jogi álláspont megfelel a Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.39.056/2024/3. számú és Kvk. I. 39.107/2024./3. számú végzésben is megtestesülő egységes kúriai gyakorlatnak. A korábbi végzéseiben a Kúria megállapította, hogy – egyebek mellett – a személyi azonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Mindezekre figyelemmel jogszerűen utasította el a TVB a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan.
- A Kúria rámutat, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai nem vizsgálati sorrendet rögzítenek. A fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tenni, vagyis azt, hogy a fellebbezés tartalmazza-e az a), b) és c) pontban megjelölt adatokat.
- Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás azt jelenti, hogy a fellebbezési indokokra tekintet nélkül – formai okokból, tartalmi hiány miatt - utasítják el a fellebbezést, azt érdemben semmilyen összefüggésben nem vizsgálják, nem vizsgálhatják.
- A kérelmezőnek a Cicerói maxima megfogalmazására történő utalása, a Ve. alapelveinek érvényesülésével összefüggő azon előadása, hogy a tiszta és jogszerű választások biztosításához, a törvénysértések feltárásához nagyobb érdek fűződik, mint a Ve.-ben a fellebbezés kötelező tartalmi elemei megvalósulásának számonkérése közérdekű keresetként esetleg értékelhető lehetne, azonban ennek a választási jogorvoslat során nincs helye. A TVB helytállóan járt el akkor, mikor vizsgálta a fellebbezés Ve. 224. § (3) bekezdése megfelelőségét és ennek hiányában az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról döntött.
- Az Alkotmánybíróság 3212/2024. (VI. 13.) AB végzésében a személyi azonosító hiánya miatt érdemi vizsgálat nélküli elutasítással összefüggésben kifejtette: „Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy hasonló ügyben – a személyi azonosító fellebbezésben való feltüntetésének elmulasztásával kapcsolatban – már megállapította: „Tekintettel arra, hogy a Ve. kógens rendelkezést előíró 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az nem tartalmazza – egyebek mellett – a kérelmező személyi azonosítóját, az indítványozó tulajdonképpen azért tartja alaptörvény-ellenesnek a bírói döntést, mert az a jogszabályt megfelelően, nem contra legem módon értelmezte és alkalmazta. Az alaptörvény-ellenesség ilyen indokolása egyértelműen nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) és e) pontja szerinti feltételnek.” {3317/2019. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]}” [21].
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében érdemben is vitatta a polgármesteri választás eredményét, azonban az ezzel kapcsolatos előadása – a fenti okokra visszavezethetően – szintén nem volt vizsgálható, mivel a TVB érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata sem foglalt állást ebben a kérdésben, Ez okból a Kúria a kérelmező Ve. 2. § (1) bekezdés a), e) pontjához és 45. § (2) bekezdéséhez kötődő érdemi érvelésével nem foglalkozott.
- A Kúria – a fentiek alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a TVB határozatát helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
- A fellebbezésnek tartalmaznia kell a benyújtó személyi azonosítóját. Ennek hiányában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
- A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kizárja a fellebbezés, vagy annak egy része érdemi elbírálását.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
- A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
- A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. június 21.
Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró