A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.143/2024/2.
A tanács tagjai:
Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró
A kérelmező: Takács Csilla (cím1)
A kérelmező képviselője: Dr. Vékony Miklós egyéni ügyvéd (cím2)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 71/2024. (VI. 14.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúriaa kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A Nyírkátai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 43/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a nyírkátai egyéni listás önkormányzati képviselőválasztás eredményét.
- A kérelmező, mint polgármesterjelölt fellebbezésére eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 71/2024. (VI. 14.) számú határozatával a fellebbezést – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésére és 222. § (1) bekezdésére hivatkozással – érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert megállapította, hogy a kérelmező nem minősül az ügyben érintettnek.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés a-c) és e) pontjainak, a 143/A. § (2)-(3) bekezdéseinek, a 173. § (2)-(3) bekezdéseinek, valamint a 221. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozással a TVB határozatának megváltoztatását és a HVB határozatának megsemmisítését kérte úgy, hogy a Kúria rendelje el Nyírkáta község egyéni listás önkormányzati képviselőválasztásának megismétlését.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A minősített elektronikus aláírás fogalmát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 38. pontja az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerinti aláírásként határozza meg. E szerint minősített elektronikus aláírás: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul. Ennek a követelménynek nem felel meg az olyan elektronikus okirat, amelyet az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, mivel az E-ügyintézési tv. 1. § 5. pontja értelmében „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” (a továbbiakban: AVDH): olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja.
- Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 112. § (1) bekezdése értelmében az AVDH központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (KEÜSZ) keretében a szolgáltató a személyéhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt – a hitelesítendő nyilatkozattal együtt – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel, valamint minősített időbélyegzővel hitelesíti. Az AVDH tehát nem minősített aláírást létrehozó eszköz útján jön létre (Kvk.III.39.123/2024/9., Kvk.IV.39.125/2024/5.).
- A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is eltérően kezeli a kétféle hitelesítési módot. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat akkor, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, míg a g) pont értelmében akkor, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
- A Kúria korábban több határozatában is rögzítette – és ez következik a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontjából is – hogy az AVDH szolgáltatással előterjesztett dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő (Kpkf.III.40.288/2021., Kpkf.V.35.415/2021/3., Kpkf.V.39.700/2021/2.). A Ve. 223. § (1) bekezdése azonban többletkövetelményt támaszt azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumként történő benyújtását írja elő.
- Jelen eljárásban a kérelmező a TVB határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, aki azonban sem a kérelmet, sem a meghatalmazást nem látta el a Ve. 223. § (1) bekezdésében megkövetelt minősített elektronikus aláírással, a meghatalmazáson AVDH hitelesítés sem található, amely nem felel meg a Ve. 223. § (1) bekezdésében előírt követelménynek.
- A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtójának minősített elektronikus aláírása hiányában a kérelmező jogi képviselete nem tekinthető igazoltnak, így a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.V.39.117/2024/3.).
- Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Amennyiben az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírást, úgy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 20.
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró