Kvk.V.39.127/2024/3. számú határozat

A Kúria
 végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.127/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Szabóné Bukva Veronika (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Varga Antal Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1, cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 49/2024. (VI. 13.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 49/2024. (VI. 13.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező Pálosvörösmart településen az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös választási eljárásban tartott 2024. évi választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az egyetlen szavazókörben (001. számú szavazókör) önkormányzati képviselőjelöltként vett részt hét további képviselőjelölt mellett; a megválasztható képviselők száma négy fő. A Pálosvörösmarti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) – az egyéni listás képviselőválasztás eredményének megállapítása során – a szavazóköri jegyzőkönyvben megállapított és rögzített szavazóköri eredmények figyelembevételével összesítette a szavazóköri egyéni listás képviselőválasztás eredményét. A 18/2024. (V. 9.) számú határozatában megállapította, hogy a szavazóköri egyéni listás képviselőválasztás eredményes volt és Pálosvörösmart önkormányzati képviselői: Repa József (független) 252 érvényes szavazattal, Szedmák Andrea (független) 183 érvényes szavazattal, Palumbéli István (független) 175 érvényes szavazattal és Valekné Majorszki Katalin (független) 174 érvényes szavazattal.
  2. A HVB által 2024. június 9-én a képviselő-testület tagjainak választása eredményéről felvett szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyv (EL SZK, a továbbiakban: szavazóköri jegyzőkönyv) első és második oldalán a képviselőjelöltekre leadott szavazatok számát rögzítő „C” rovat adatai szerint a kérelmező és Valekné Majorszki Katalin egyaránt 174-174 szavazatot értek el; a „D” rovat adatai szerint a HVB a szavazatokat négy alkalommal számolta meg. A szavazóköri jegyzőkönyvben feltüntették – az erre szolgáló rubrikában –, hogy sorsolás történt. A szavazóköri jegyzőkönyvhöz csatolt, Pálosvörösmart 001. számú szavazókörében 2024. június 9-én 23 óra 45 perckor keltezett dokumentum szerint a kérelmező és Valekné Majorszki Katalin képviselőjelöltek azonos szavazatot értek el és közöttük a mandátumszerzést megalapozó sorrendet a HVB sorsolással döntötte el. A dokumentum szerint a delegált tagok a sorsolást követően elhagyták a szavazóhelyiséget.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozatával szemben törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a hibásan számolt egyéni listás képviselőjelölti szavazatok újraszámolását a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 196. §-a alapján azzal, hogy a TVB annak eredménye alapján állapítsa meg az egyéni listás képviselő választás eredményét. Sérelmezte a szavazatszámlálás módja miatt a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntését, mert az álláspontja szerint törvénysértő. Hivatkozott a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére (a szavazólapokat három csoportra osztva számolták meg a szavazatokat, egymást nem ellenőrizték, csak a háromféle számolás eredményét összesítették), amelynek alátámasztása érdekében csatolta a HVB delegált tagjától származó nyilatkozatot. Előadta, hogy egy-egy jelölt esetében volt azonos szavazatszám, azonban az ő esetében és Valekné Majorszki Katalin jelölt esetében külön-külön kétszer lett megállapítva egyező, 174-174 szavazatszám.
  2. A kérelmező álláspontja szerint a történtek nem támasztják alá a szavazatok pontos megszámolását, a bizottsági tagok rendkívül fáradtak voltak, így nem kívánja felróni nekik a szavazatszámlálás során a hiányosságot, de a pontos eredmény megállapításához az szükséges, hogy minden jelölt szavazatszáma két egymást követő számolás után egyenlő legyen. Kifejtette, hogy a pontos szavazatszámok megállapítása csak a szavazatoknak a már kipihent bizottsági tagok általi újraszámlálása útján lenne elérhető. Megjegyezte, hogy a szavazatszámlálási jegyzőkönyv és a HVB határozata nem 2024. június 9-én, hanem június 10-én keletkezett, mivel a HVB a választás napját követően éjfél után állapította meg az egyéni listás képviselőválasztás eredményét. Állította, mivel a nyolc jelölt vonatkozásában nem volt két azonos eredmény, így nem valósult meg a Ve. 196. §-a szerinti számlálási kötelezettség. Utalt a Kúria két eseti döntésére a választási eredményt befolyásoló jogsértés kapcsán (Kvk.III.37.515/2018/2., Kvk.II.37.513/2018/2.).   

A TVB határozata

  1. A fellebbezés alapján eljárt TVB a 49/2024. (VI. 13.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a HVB határozatát helybenhagyta. A kérelmező érintettségének fennállását és a fellebbezés érdemi elbírálásra való alkalmasságát megállapította a fellebbezés alaki és tartalmi követelményeknek való megfelelőségére tekintettel és arra figyelemmel, hogy a választás eredményét megállapító döntés ellen a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. Érdemben a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvet, az ahhoz csatolt 2024. június 9-én 23 óra 45 perckor keltezett dokumentumot összevetette, és rögzítette: 1. a kérelmező és a nevezett másik jelölt egyaránt 174-174 szavazatot kapott, köztük a sorrendet és ezáltal a mandátum megszerzését sorsolás döntötte el; 2. a HVB a szavazatokat négy alkalommal számolta meg; 3. a bizottsági tagok fáradtsága gyakori körülmény lehet a választási eljárás időbeli elhúzódása miatt, de az egyéni  listás önkormányzati képviselők választása szavazatainak megszámlálása a szavazatszámlálás folyamatának kezdetéhez viszonylag közeli időpontban történt és a leadott összes szavazat száma sem volt kirívónak mondható.
  2. Kiemelte, hogy a Ve. 196. §-a alapján – szemben a fellebbezésben foglaltakkal – nem két egymást követő számlálás során kell azonos eredményt kapni, hanem a számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely korábbi, megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
  3. Kifejtette, hogy nem volt megállapítható törvénysértés, mert a fellebbezésben állított, a HVB tagjai fáradtságára visszavezetett, a szavazatok összesítésére vonatkozó szabálytalanságra utaló jogsértés nem volt kellő mértékben bizonyított; más jelölttől sem érkezett jogorvoslati kérelem e körben a szoros eredmények ellenére, és a HVB tagok sem rögzítettek észrevételt, kisebbségi véleményt. Kitért arra is, hogy önmagában a választás eredményét megállapító HVB határozat esetleges helytelen keltezése nem érinti a választás számszaki eredményét, de a tárgyi ügyben kétséget kizáró olyan adat sem állt rendelkezésre, amely szerint két eltérő napra esett volna a döntés meghozatala és az annak alapjául szolgáló szavazatszámlálás adatait rögzítő jegyzőkönyv kiállítása.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselő útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatának felülvizsgálata iránt, melyben kérte annak megváltoztatását és az érintett egyéni listás önkormányzati képviselő választáson leadott szavazatok újraszámolását a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján. Csatolta Ferencz Domonkos és Tuba István HVB tagok külön-külön tett nyilatkozatát, melyek álláspontja szerint írásbeli tanúvallomásoknak tekinthetők. A fellebbezésével egyezően hivatkozott arra, hogy az azonos 174-174 szavazatszám nem tekinthető hitelesnek, mert az egyéni listás képviselőjelölti szavazólapokat három külön adagra bontva úgy számolták többször, hogy egy tag olvasta a szavazólapon szereplő eredményt, két tag külön-külön strigulázta a leadott szavazatok számát, és (ugyanazon) bizottsági tagok a főleg ugyanazon csoportra osztott lapokat számolták, így egymás ellenőrzésére nem volt lehetőség, a három külön csoport összeadott szavazatai között sem volt azonos a szavazatszám. Továbbá a HVB éjfél után állapította meg az eredményt, a HVB tagok rendkívül fáradtak voltak, ezért nem került sor a szavazatok pontos megszámolására.
  2. Kiemelte, hogy a választás eredményét kizárólag pontos és precíz szavazatszámlálási eljárás keretében lehet megállapítani az őt és minden további jelöltet érintően. Állította, hogy a Ve. 196. §-a szerinti számlálási kötelezettség nem valósult meg, nem volt két azonos eredmény mind a nyolc jelölt vonatkozásában és a mandátumszerzést befolyásolhatja a szavazatok újraszámolása, a fenti jogszabálysértés csak így orvosolható a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján. Hangsúlyozta, hogy a pontos eredményhez szükséges, hogy mind a nyolc jelölt szavazatszáma legalább két számolás után egyenlő legyen, de a jelen esetben ilyen nem volt. Hivatkozott választási ügyekben hozott, fellebbezésében is említett két kúriai eseti döntésre és egy fővárosi ítélőtáblai határozatra. Érintettségére külön nem tért ki.
  3. A Kúria az ügyben érintett Valekné Majorszki Katalint nyilatkozattételre felhívta. Az érintett nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria a TVB határozatát a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt jogsértés körében vizsgálta felül.
  4. A Kúria utal a Ve. 228. § (2) bekezdésének második mondatára, amely kimondja, hogy a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében foglaltakhoz kötve van a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazására tekintettel (amely a kereseti kérelemhez, nemperes eljárás iránti kérelemhez kötöttségről rendelkezik).
  5. A jelen esetben a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében csak a Ve. 196. §-ának a megsértését állította, magát a – végül a mandátum kiosztását eredményező – sorsolást, annak lebonyolítását nem támadta. A bírósági felülvizsgálat tárgyát és keretét mindezekre figyelemmel csak a Ve. 196. §-ának a kérelmező által állított megsértése képezte.
  6. A Ve. XI. Fejezete Az eredmény megállapítása cím alatt tartalmazza a szavazatszámlálásra vonatkozó szabályokat meghatározott sorrendben. A kérelmező által hivatkozott Ve. 196. §-a rögzíti, hogy a szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Ehhez az előíráshoz kapcsolódik a Ve. ezt megelőző szakasza, amely a szavazatszámlálás alapját jelenti. A Ve. 195. §-a rendelkezik ugyanis arról, hogy az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.
  7. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy a jelen esetben a pontos eredményhez az szükséges, hogy mind a nyolc jelölt szavazatszáma legalább két számolás után egyenlő legyen. Ezzel szemben a Kúria a Ve. 195. §-a alapján hangsúlyozza, hogy az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön kell megszámolni, az érvényes szavazatok jelöltenkénti száma a lényeges. A szavazatszámlálás során ezért a tárgyi ügyben nem kellett mind a nyolc jelöltre egyszerre teljesülnie az egyik számlálásnál, majd valamely későbbi számlálásnál az azonos eredménynek, hanem jelöltenként kellett érvényesülnie a Ve. 196. §-a szerinti előírásnak, tehát annak, hogy az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A vita a jelen ügyben is csak a kérelmezőre adott szavazatok száma körül forgott, és az ő esetében a korábbi számlálást követő ismételt számlálás 174 szavazatot, Valekné Majorszki Katalin képviselőjelölt esetében a két számlálás ugyancsak 174 szavazatot, mint eredményt mutatott, ezért a mandátumot sorsolás útján osztották ki. A sorsolásról a tárgyi ügyben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) rendelkezik, amelynek 13. § (1) bekezdése szerint az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
  8. A Kúria többek között a Kvk.I.37.495/2018/2. számú és Kvk.VI.37.494/2018/2. számú végzésében kimondta, a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható. Ezért a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas.
  9. A kérelmező a jogsértésre való hivatkozás mellett nem mutatta be, hogy az általa előadott, illetve a HVB tagok csatolt nyilatkozataiban felvázolt körülmények mennyiben relevánsak, milyen módon befolyásolták a szavazás eredményét, a kérelmező és Valekné Majorszki Katalin között a képviselői mandátum kiosztását, mert ehhez azt kellett volna alátámasztani a jogsértés megállapításához és a két jelöltre leadott szavazatok újraszámlálásának elrendeléséhez, hogy a számlálás során olyan konkrét hibát követtek el, amelynek következtében  nem volt két azonos eredményt hozó számlálás, és így sorsolás nem is lett volna tartható. 
  10. A kérelmezőnek a szavazatszámláló bizottság tagjainak fáradtsága kapcsán, illetve a szavazólapok három csoportra bontása, a szavazatszámlálás módszere vonatkozásában tett megállapításai nem bírnak jelentőséggel és nem adnak kellő alapot a jogsértés megállapításához. A kérelmező tehát csak hivatkozott a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére, de előadásával, a HVB tagok – a csak a nyilatkozók által aláírt, írásbeli tanúvallomásnak nem minősülő – nyilatkozataival ezt nem igazolta, a Ve. 196. §-ba ütköző eljárás nem volt megállapítható. Az a körülmény, hogy a HVB tagok egyike írásbeli nyilatkozatában kijelentette, miszerint nem tartotta „pontos számításnak az eredményt” önmagában nem bizonyít jogsértést, hozzátéve, hogy egyik HVB tag sem tett észrevételt a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvben.
  11. Mindebből pedig az következik, hogy a HVB-nek a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés nem volt megalapozott, a TVB indokoltan hagyta helyben a HVB határozatát.
  12. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát – annak jogszerűségére tekintettel –a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. I. A Ve. 195. §-a értelmében az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön kell megszámolni.
  2. II. Erre figyelemmel ezért nem a szavazókörben megválasztható összes jelöltre egyszerre, hanem jelöltenként kell érvényesülnie a Ve. 196. §-a szerinti előírásnak, tehát annak, hogy az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 20.

Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró