Kvk.III.39.108/2024/6. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma:  Kvk. III.39.108/2024/6.

A tanács tagjai:  Dr. Farkas Katalin
                           a tanács elnöke
                           Dr. Bérces Nóra
                           előadó bíró
                           Dr. Sperka Kálmán
                           bíró

A kérelmező:  …
                        (...)

A kérelmező képviselője: … 
                                         (...)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 38/2024. (V. 28.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 38/2024. (V. 28.) számú határozatát – az indokolás módosításával – helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

         A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. … polgármesterjelölt (a továbbiakban: érdekelt) 2024. május 23-án az Eger Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) benyújtott kifogásban előadta, hogy 2024. május 22-én megjelent az interneten, illetve a közösségi médiában az Egri Magazin kiadvány két különszáma – elérhető a https://www.eger.hu/hu/hirek/vezeto-hirek/c/tenyszeruen-az-elmult-ot-ev… elektronikus linken –, amelynek impresszuma szerint a kiadványokat kiadta, szerkesztette: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), felelős kiadója: … polgármester (a továbbiakban: kérelmező). Az érdekelt kifogásolta, hogy a kiadványban a városban történt eseményekről történik tájékoztatás, azonban kizárólag a Civil Közéleti Egyesületet (a továbbiakban: CKE) nevesítették benne, amelynek a helyi önkormányzati választásokon induló, jelenlegi polgármester a jelöltje. Az egyesületen kívül más jelölő szervezetről nem esik szó, holott önkormányzati lapként teret kellett volna adni a többi szervezetnek is.
  2. A HVB a 113/2024. (V. 24.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adva megállapította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütköző jogsértést azzal, hogy a felelős kiadóként megjelölt kérelmező haladéktalanul távolítsa el a honlapról a kiadványt; továbbá eltiltotta kiadóként és szerkesztőként a Polgármesteri Hivatalt, felelős kiadóként a kérelmezőt a további jogszabálysértéstől, ideértve, de nem kizárólagosan a nyomtatott formában való terjesztését is a kiadványnak.
  3. A HVB határozatával szemben a kérelmező fellebbezést terjesztett elő. Álláspontja szerint a HVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban foglaltakat, ezért a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a határozat jogszabálysértő, az több ponton is a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5. § (1) bekezdésében szabályozott joggal való visszaélés tilalmába is ütközik. Erre figyelemmel elsődlegesen a HVB határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig annak megváltoztatását kérte akként, hogy a TVB ne állapítsa meg az abban meghatározott jogszabálysértést és ne írja elő a kiadvány honlapról történő eltávolítását, valamint ne szerepeljen benne a további jogszabálysértéstől való eltiltás a határozatban megjelölt módon.

A területi választási bizottság határozata

  1. A Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 38/2024. (V. 28.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában megjelölt adatot, azaz a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját. A TVB megállapította, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésének c) pontja a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként nevesíti ezt az adatot, ekként az a fellebbezés érdemi elbírálásának egyik feltétele. A fellebbezésben a kérelmező nem a személyi azonosító jelét, hanem az adóazonosító jelét adta meg, amely adat viszont nem pótolhatja vagy helyettesítheti a Ve. által nevesített kötelező adatot. Erre figyelemmel a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról kellett dönteni. A TVB a Nemzeti Választási Bizottság e tárgyban kialakított egységes joggyakorlatára is hivatkozott.
  2. A TVB a fellebbezés érdemi vizsgálhatóságának hiányában sem tekintett el attól, hogy értékelje a kérelmező fellebbezésében megjelölt, a HVB vonatkozásában előterjesztett elfogultsági kifogást. Megállapította, hogy a HVB megbízott tagjai tekintetében a Ve. 18. § (1) bekezdésében részletezett szigorú összeférhetetlenségi szabályokra történő hivatkozás a fellebbezésben nem volt, az „elfogultság” intézményét pedig a Ve. nem nevesíti a bizottsági tagok tekintetében, a választások természetéből fakadóan a független jelöltek és a jelölő szervezetek által állított jelöltek és listák versenyében. A Ve. 14. § (1) bekezdése a választási bizottságok felállítása és működése kapcsán fogalmazza meg azon jogszabályi elvárásokat, amelyek a demokratikus választások egyik fontos szereplőjévé emeli ezen, a választópolgárokból létrehozott választási szerveket.
  3. A TVB utalt arra is, hogy hivatalos rendelkezésére áll a kifogásolt kiadványoknak a 2024. május 23-án lementett elektronikus tartalma, ami alapján megállapítható, hogy a HVB határozata meghozatalának idején a kiadmányok tényszerűen tartalmazták a kifogásolt szöveget, azonban a TVB határozatának meghozatalakor elérhető online kiadványokban már nem található a HVB határozatban kifogásolt szöveg, azok módosítására 2024. május 24-én 13 óra 5 perc 37 másodperckor, illetve 13 óra 6 perc 39 másodperckor került sor. A kérelmezőnek az elektronikus tartalmak ilyen változtatásáról tudomással kellett bírnia, ezért az arra vonatkozó állítása, amely szerint a linken található kiadványok nem tartalmaznak semmiféle utalást, nevesítést a CKE jelölő szervezetre vonatkozóan, már csak a HVB támadott határozatának meghozatalát követő digitális tartalom-módosítást követően tekinthető helytállónak.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Álláspontja szerint a TVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjait, a Ve. 18. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, valamint a Ve. 231. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, továbbá a Ptk. 1:5. § (1) bekezdésébe ütközően járt el, ezért határozata a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő. A TVB határozatát akként kérte megváltoztatni, hogy a Kúria ne állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütköző jogszabálysértést, és a felelős kiadóként megjelölt kérelmezőnek ne kelljen eltávolítania a honlapról a 2024. május 23-án beterjesztett kifogásban hivatkozott kiadványt, valamint ne tiltsa el kiadóként és szerkesztőként a Polgármesteri Hivatalt, felelős kiadóként pedig a kérelmezőt a kiadvány nyomtatott formában való terjesztésétől.
  2. Álláspontja szerint a bizottságnak a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása során nem lett volna lehetősége arra, hogy a fellebbezésben foglaltakat érdemben is elbírálja, ráadásul hiányosan.
  3. A kérelmező hivatkozása szerint arra tekintettel, hogy a Ve. alapján a másodfokú eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a Kúria tudja a bírósági felülvizsgálat során érdemben vizsgálni a fellebbezést, és tudja a jogsértő határozatokat orvosolni.
  4. A kérelmező sérelmezte, hogy a TVB határozatának [21] bekezdésében a másodfokú bizottság csak a Ve. 18. § (1) bekezdésére hivatkozott, és figyelmen kívül hagyta a Ve. 18. § (2) bekezdésében foglaltakat, holott ez tartalmazza azt, hogy a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, illetve a választókerületben induló jelölt hozzátartozója nem lehet. Ezért kérte annak vizsgálatát, a nevezett személyek szerepelnek-e az egyes pártok tagjai vagy aktivistái nyilvántartási adatbázisában. Az, hogy a TVB az érdemi vizsgálat nélkül elutasított fellebbezés ellenére mégis érdemben folytatott le vizsgálatot, egyfajta beismerése volt annak, hogy a nevezett személyek elfogultsága fennáll. Ezek alapján érthetetlen, hogy a TVB miért hivatkozott a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltakra is, mivel pont az abban foglaltakba ütköznek az első- és másodfokú bizottság határozatai.
  5. A kérelmező álláspontja szerint a HVB összetétele sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét, mivel kizárólag a jelenlegi városvezetés – és személy szerint a polgármester – ellen irányult a döntésük, amellyel jogosulatlanul kívántak beavatkozni és befolyást gyakorolni a választások végkimenetelébe.
  6. A kérelmező a Ve. 225. §-a alapján – a Kúria BH 2014.12.377. számú döntésére is hivatkozva – a felülvizsgálati kérelemben új tényállításként adta elő, hogy a HVB elnökhelyettese, … és a TVB póttagja, … egymással egyeneságú rokoni kapcsolatban állnak, így felvetődik az összeférhetetlenség a választási bizottságok között is, ezért a másodfokú bizottság határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket sérti.
  7. A TVB határozatának [22] bekezdésében - annak ellenére, hogy érdemi vizsgálatot nem folytathatott volna le -, a fellebbezés tartalmát bírálta el, de ezt is hiányosan.
  8. Mindezek alapján új tényállításként szerepelt a fellebbezésben az is, miszerint egyik bizottság határozata sem tartalmazta az eltiltás körében azt, hogy mit ért pontosan a kiadvány nyomtatott formában történő terjesztése alatt, pontosan milyen cselekménytől is kívánják eltiltani a polgármesteri hivatalt és a kérelmezőt, és mikortól. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező nem terjesztője a kifogásolt kiadványoknak, így a terjesztéstől való eltiltás vele szemben nem is értelmezhető. Figyelmen kívül maradt ezen felül az a tény is, hogy a nyomtatott kiadványokat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az alapfeladatai közé tartozó tájékoztatás körében juttatta el a lakossághoz, így a kiadványok visszavételére már nincs lehetőség. A Ve. 209. § (3) bekezdésével szemben sem az elsőfokú, sem a másodfokú határozat nem jelölt meg konkrét dátumot arra vonatkozóan, hogy jogsértés történt volna a nyomtatott kiadvánnyal kapcsolatban, ennek hiányában viszont az eltiltás sem értelmezhető. Ezen felül nem áll fenn a Ve. 152. § (4) bekezdésében rögzített feltétel sem, mivel a másodfokú bizottság maga állapította meg, hogy a jelenleg elérhető linken található kiadványok már nem tartalmazzák a kifogásban meghatározott szövegrészeket. De sérült a Ve. 43. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott bizonyítékokra és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabály is.
  9. A kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt kiadványok tekintetében nem állapítható meg jogsértés. E tekintetben a BH 2014.11.348. számú döntésre hivatkozott.
  10. Mindezek alapján a kérelmező kérte, hogy a Kúria az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezést érdemben bírálja el. E körben kérte értékelni a HVB határozata ellen benyújtott fellebbezésben előterjesztett érveit is, amelyeket fenntartott a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében.
  11. A kérelmező 2024. június 3-án a Kúriához érkezett beadványában a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét kiegészítette, amelyben a TVB határozatának megváltoztatását a HVB egyik delegált tagjának utóbb, egy internetes kiadványban megjelent cikkével kívánta az összeférhetetlenséggel kapcsolatos előadását alátámasztani.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem megalapozott.
  2. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül, a felülvizsgálati kérelem kiegészítését határidőn túl terjesztette elő. A felülvizsgálati kérelem tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatával szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el, azonban a határidőn túl benyújtott felülvizsgálati kérelem kiegészítésében foglaltakat – annak elkésettsége miatt – érdemben nem vizsgálta.
  3. A TVB nem mérlegelési jogkörben hozta meg a határozatát, ezért a Kúria a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján azt vizsgálta, hogy a határozat jogszabálysértő volt-e. Ennek során megállapította, hogy a TVB a bírósági felülvizsgálattal támadott határozatában a fellebbezés érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításáról rendelkezett, amely döntést a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában megkövetelt személyi azonosító hiányára tekintettel a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapított. A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  4. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit és azok hiányának jogkövetkezményeit azonosan tartalmazzák a Ve. fentebb idézett rendelkezései, a TVB a kialakult bírói gyakorlattal – és az Alkotmánybíróság álláspontjával – is egyezően, a jogszabályoknak megfelelően értékelte a személyi azonosító hiányát. A Kúria a Kvk.III.39.056/2024/3. számú végzésében kimondta, hogy a fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tennie. A Kúria a Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésében rámutatott arra is, hogy a személyazonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az Alkotmánybíróság a 3317/2019. (XI. 21.) AB végzésében pedig úgy foglalt állást, hogy nem alaptörvény-ellenes a fellebbezésnek a Ve. kógens rendelkezést előíró 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása, ha az nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a fellebbezésben nem jelölte meg a személyi azonosítóját, nem a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghozott döntést vitatta, hanem azt sérelmezte, hogy a másodfokú választási bizottság az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás ellenére vizsgálta a HVB elfogultsága, illetve – részben – a HVB elsőfokú határozatának érdeme körében előterjesztett fellebbezési érvelést is, és a határozat [21] és [22] bekezdéseiben mindezekről állást is foglalt. Ennek következtében látott lehetőséget arra, hogy a Kúria bírálja el érdemben az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezést.
  6. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a másodfokú választási bizottság túllépte az eljárásjog által biztosított kereteket akkor, amikor a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatának indokolásában mind az összeférhetetlenség, mind a fellebbezés érdeme vonatkozásában kifejtette álláspontját. A Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásakor ugyanis formai okokból, eljárási akadály miatt kerül sor a fellebbezés elutasítására, ebből következően a fellebbezéssel támadott határozat jogszerűsége semmilyen összefüggésben nem vizsgálható, így sem az elsőfokú választási bizottság összeférhetetlensége, sem a döntésének jogszerűsége nem értékelhető.
  7. A Kúria ezért mellőzi a TVB határozatától a [21] és [22] bekezdést és nem foglalkozik az abban felvetettekkel, tekintettel arra, hogy az a kérdés, amely nem lehet a fellebbezési eljárás tárgya, nem képezheti a Kúria vizsgálódásának tárgyát sem a bírósági felülvizsgálat során. A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli jogszerű elutasítása esetén nem nyílik meg a bírósági felülvizsgálat során az érdemi elbírálás lehetősége akkor sem, ha a felülvizsgált másodfokú végzés indokolásában – jogszerűtlenül – állást foglalt a fellebbezésben megjelölt egyes jogsértések körében.
  8. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a Ve. 225. §-ára hivatkozással a HVB és TVB tagjai közötti összeférhetetlenséget állító érvelést is előterjesztett, amely a TVB döntésének jogszerűsége körében vizsgálandó volt a Kúria eljárása során. A Ve. 18. §-a, továbbá 45/A. §-a szigorú és kógens összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg a választási bizottságok összetételére vonatkozóan, biztosítva ezáltal a független és pártatlan működésüket. Ugyanakkor a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben a TVB összetételére vonatkozóan megjelölt ok egyrészt nem tartozik a Ve. 18. §-ában és 45/A. §-ában felsorolt összeférhetetlenségi okok közé, másrészt a kérelmező által hivatkozott TVB póttagként érintett személy a 240/91-2/2024. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint a TVB döntésének meghozatalakor nem volt jelen, következésképpen a TVB határozata ezen okból sem lehetett jogszabálysértő.
  9. A Kúria mindezek ismeretében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a TVB határozatát – az indokolás módosításával, a [21] és [22] bekezdések mellőzésével – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. I. A személyi azonosítót nem tartalmazó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
  2. II. Amennyiben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül jogszerűen utasította el a másodfokú választási bizottság, úgy nem nyílik meg a bírósági felülvizsgálat során az érdemi elbírálás lehetősége akkor sem, ha a felülvizsgált másodfokú végzés indokolásában – jogszerűtlenül – állást foglalt a fellebbezésben megjelölt egyes jogsértések körében.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 3.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, 
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró