Kvk.III.39.109/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.109/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: Minczér Gábor (Cím1)

A kérelmező képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd, Cím2)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 39/2024. (V. 28.) határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 39/2024. (V. 28.) számú határozatát – az indokolás módosításával – helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás                                                                                

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy egri polgármester-jelölt 2024. május 21-én kifogást nyújtott be Eger Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB), sérelmezve, hogy 2024. május 18-án Eger-Felnémet területén, az Egri utca és Kovács Jakab utca kereszteződésében a személy és a kérelmező a Civil Közéleti Egyesület logóját és polgármester-jelöltjét ábrázoló plakátot úgy helyezték ki, hogy az ő plakátját eredeti helyéről elmozdították és azt megrongálták.
  2. Állította, hogy a plakátolás tényével sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített választási alapelv, amely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
  3. Mindezek ismeretében kérte a választási bizottságot, hogy a Ve. 218. §-a alapján a rendelkezésre álló adatok ismeretében adjon helyt kifogásának, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőket tiltsa el további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot.
  4. A HVB 111/2024. (V. 24.) határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző jogsértést, ezért a kérelmezőt, valamint a személyt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
  5. A kérelmező a döntéssel szemben fellebbezést terjesztett elő kérve elsődlegesen a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának megállapítását, annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását akként, hogy az elsőfokú eljárásban elbírált kifogás alapján ne állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és „e)” pontjába ütköző jogszabálysértést.

A Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező fellebbezése nem tartalmazta a személyi azonosító jelét, abban kizárólag az adóazonosító jelét tüntette fel, amely adat nem pótolja, vagy helyettesíti a Ve. által nevesített kötelező adatot, ezért a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 39/2024. (V. 28.) számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Határozata [18] bekezdésében kifejtette, hogy az érdemi vizsgálhatóság hiányában sem tekintett el attól a körülménytől, hogy a HVB-nek a kérelmező fellebbezésében megjelölt megbízott tagjai tekintetében a választási bizottságok választott és megbízott tagjai vonatkozásában alkalmazandó Ve. 18. § (1) bekezdése szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz. Ilyen konkrét összeférhetetlenséget megalapozó vagy valószínűsítő hivatkozás nem történt. A kérelmező fellebbezésében megjelölt „elfogultság” intézményét a Ve. nem nevesíti a bizottsági tagok tekintetében, a választások természetéből fakadóan a független jelöltek és jelölő szervezetek által állított jelöltek és listák versenyében. Utalt a Ve. 14. § (1) bekezdésére is, amely szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütköző jogszabálysértést a kifogással kapcsolatban ne állapítsa meg a Kúria. Egyúttal kifejtette, a TVB másodfokú határozata a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 1:5 § (1) bekezdésébe, azaz a joggal való visszaélés tilalmába is ütközik.
  2. A felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapítottan terjesztette elő.
  3. A kérelmét megalapozó jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 18. § (2) bekezdés a)-c) pontjait, valamint 231. § (1) bekezdés a)-d) pontjait jelölte meg.
  4. Kifejtette, annak ellenére, hogy a határozat érdemi vizsgálat nélkül utasította el a fellebbezését, annak indokolása III. része [18] bekezdésében a fellebbezést tartalma szerint részben elbírálta. Ahhoz jogellenesen jogi indokolást fűzött.
  5. Érvelt azzal is, hogy az elbírálás hiányos, mert a fellebbezésben rögzített valamennyi tényállást nem vizsgálta a TVB, abból önkényesen kiragadott részeket.
  6. A Ve. 225. §-ára utalással a felülvizsgálati kérelmében új tényeket és új bizonyítékokat is fel kívánt hozni a másodfokú bizottság által jogszabálysértő módon az indokolás [18] bekezdésében állított tényekkel szemben. E körben előadta, hogy az elsőfokon eljárt HVB összetételében elfogult volt a polgármesterrel, valamint a jelenlegi városvezetéssel szemben. Az általa megnevezett személyek ugyanis több szálon köthetőek a választáson induló pártokhoz, valamint közvetlenül a pártok és jelölő szervezetek jelöltjeihez is. Kérte ezért a Kúriát, hogy vizsgálja meg azt, hogy az általa megnevezett személyek az egyes pártok tagjai, vagy aktivistái nyilvántartási adatbázisában szerepelnek-e. Összességében előadta, hogy az elsőfokú bizottság összetétele továbbra is sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét, mivel kizárólag a jelenlegi városvezetés ellen irányul a döntésük, amellyel jogosulatlanul kívánnak beavatkozni és befolyást gyakorolni a választások végkimenetelében.
  7. Új tényállításként előadta, hogy a HVB elnökhelyettese és a TVB bizottságának póttagja rokoni kapcsolatban állnak, ezért felvetette az összeférhetetlenség kérdését a két választási bizottság között is. Mindemellett ezen személyek a bizottságukban betöltött tagsági jogviszonyukon túlmenően azonosan ügyvédi tevékenységet is folytatnak Egerben. Emiatt pedig sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek, azaz a választás tisztaságának a megóvása, az esélyegyenlőség elve, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
  8. Ezt követően a fellebbezésben már előadott, az ügy érdemére vonatkozó érdemi érveit részletezte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 222.  § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése rögzíti, hogy fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
  4. A Ve. 224. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja felsorolja, hogy a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek mit kell tartalmaznia. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja írja elő személyi azonosító megjelölésének szükségességét.
  5. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésben foglaltakat.
  6. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a fellebbezésében nem jelölte meg a személyi azonosítóját, amely a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjából következően a fellebbezés kötelező tartalmi eleme. Ezen rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, a személyi azonosítót a fellebbezésnek tartalmaznia kell.
  7. Ezt a jogi érvelést támasztja alá a Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésben megtestesülő egységes kúriai gyakorlat is, amelyben a legfőbb bírói szerv megállapította – egyebek mellett – hogy a személyazonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Erre figyelemmel a TVB a személyi azonosító fellebbezésben történő megjelölésének hiánya miatt jogszerűen utasította el a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan.
  8. A Kúria Kvk.III.39.056/2024/3. számú végzésében rámutatott arra is, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai nem vizsgálati sorrendet rögzítenek. A fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tennie, vagyis azt, hogy a fellebbezés tartalmazza-e az a) b) és c) pontban megjelölt adatokat. Ez az elv vonatkozik a fellebbezés elbírálásának eredményeként hozott másodfokú határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására is.
  9. Az Alkotmánybíróság a személyi azonosító fellebbezésben való feltüntetésének elmulasztásával kapcsolatosan szintén állást foglalt, amikor megállapította, hogy a Ve. kógens rendelkezést előíró 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az nem tartalmazza – egyebek mellett – a kérelmező személyi azonosítóját [3317/2019. (XI. 21.) AB végzés].
  10. A Kúria hangsúlyozza, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás azt jelenti, hogy a fellebbezés indokaira tekintet nélkül – formai okokból, eljárási akadály miatt – utasítják el a fellebbezést, azt érdemben semmilyen összefüggésben nem vizsgálják, nem vizsgálhatják, miután az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Ebben az esetben a fellebbezés összeférhetetlenségi érvei szintén nem vehetőek figyelembe, nem értékelhetőek. Következésképpen a TVB-nek nem kellett volna kitérnie döntésében a felperes fellebbezésének a HVB összeférhetetlenségével, elfogultságával kapcsolatos érvelésére. A Kúria ezért a támadott határozat [18] bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenség kapcsán kifejtett TVB álláspontot mellőzi a határozatból.
  11. A Ve. 225. §-a értelmében azonban a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben először megjelenő, a HVB és TVB tagjai összeférhetetlenségét állító érvelést vizsgálta.
  12. A Ve. 18. §-a, továbbá 45/A. §-a szigorú és kógens összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg a választási bizottságok összetételére vonatkozóan, biztosítva ezáltal a független és pártatlan működésüket. Ha a választási bizottság működésében olyan személy vesz részt, akivel szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok valamelyike fennáll, a jogsértés megvalósul. Az Alkotmánybíróság a rokoni kapcsolat miatti összeférhetetlenséggel foglalkozott 917/B/1998. AB határozatában hangsúlyozva, hogy a választási bizottság választott tagjainál a függetlenség garanciáját jelenti az, hogy nem állhatnak rokoni kapcsolatban a jelölttel, míg a delegált tag esetében a rokoni kapcsolat nem kizáró ok.
  13. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben a TVB összetételére vonatkozóan megjelölt összeférhetetlenségi ok nem tartozik a Ve. 18. §-a és 45/A. §-a felsorolásába. Mindemellett kiemeli, a kérelmező által hivatkozott TVB póttagjaként érintett személy a 240/91-2/2024. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint nem volt jelen, nem vett részt a döntéshozatalban, következésképpen a felülvizsgálati kérelem ezen okból kifolyólag sem lehet alapos.
  14. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében érdemben is vitatta a terhére rótt cselekmény elkövetését. Ez az előadása a már korábban kifejtett érvek szerint szintén nem volt vizsgálható, mivel a TVB érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata sem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a HVB jogszerűen állapította-e meg, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és jogszerűen tiltotta-e el a további jogsértéstől. Mivel ezek a kérdések a TVB döntésének nem voltak részei, azok bírósági felülvizsgálattal sem támadhatóak.
  15. A Kúria mindezek ismeretében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a TVB határozatát – annak indokolásának [18] bekezdése mellőzésével – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a benyújtó személyi azonosítóját. Ennek hiányában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
  2. A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kizárja a fellebbezés, vagy annak egy része érdemi elbírálását.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 3.

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k. bíró