Kvk.VI.39.103/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.103/2024/5.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Bús Balázs
                     (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Tóth Levente Tibor egyéni ügyvéd
                                       (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 170/2024. (V.24.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező, mint a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek polgármesterjelöltje 2024. május 17. napján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésére hivatkozással választási kifogást terjesztett elő a Budapest Főváros 03. kerületi Helyi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: HVB) a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott http://obuda.hu weboldalon 2024. május 15. napján 17 óra 22 perckor közzétett „Választási csalás alapos gyanúja miatt tettünk feljelentést – törvénytelenség a FIDESZ háza táján” megjelent cikk miatt. Álláspontja szerint a weboldalt az Önkormányzat a helyi választási kampányban polgármesterjelöltként nyilvántartott dr. Kiss László kampánytevékenységének hirdetésére használja. Kérte a jogsértés megállapítását, az elkövető jogsértéstől való eltiltását, bírság kiszabását, valamint a kifogásolt cikk eltávolítását és helyette a kifogást elbíráló határozat rendelkező részének közzétételét.

A Helyi Választási Bizottság határozata

  1. A HVB a 250/2024. (V.19.) BP03 HVB számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) a kifogást elutasította. Az indokolás szerint – a Kúria Kvk.IV.39.364/2022/6. számú határozatára is figyelemmel – a cikk megjelenítése a Ve. 142. §-ban foglaltak alapján nem minősül választási kampánynak, így választási jogsértés nem volt megállapítható.
  2. A kérelmező a HVB határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte a HVB határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adást. Álláspontja szerint a HVB határozat sérti a Ve. 2. § e) pontjában foglalt alapelvet, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdésébe ütközik.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 170/2024. (V.24.) FVB határozatával (a továbbiakban: FVB határozat) a HVB határozatot helybenhagyta.
  2. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság a 3257/2019. (X.30.) AB határozatának [26] bekezdésében, valamint a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú határozatának [38] bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ügyben az volt megállapítható, hogy a sérelmezett tartalom nem hozható közvetlen összefüggésbe a választási kampánnyal, a polgármester tevékenysége nem hív fel valamely oldal támogatására a kampányban. A cikk tartalma alapján az állapítható meg, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 376. § (2) bekezdése és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti kötelezettségét teljesítette a polgármester, a helyi önkormányzatnak az erről való kommunikációja a Ve. 142. §-a szerinti kampánytevékenységnek nem minősülő kommunikáció körébe eső tevékenység. A polgármesteri feladatellátásról való tájékoztatás – mivel az a közfeladatot ellátó szerv tevékenysége körében még választási eljárás alatt sem korlátozható teljes mértékben – önmagában nem valósítja meg a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező – a jogi képviselője útján – benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria az FVB határozat megváltoztatásával a kifogásnak adjon helyt. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében bár több jogszabályi rendelkezést is megjelölt, de az FVB határozattal összefüggésben jogszabálysértésre nem hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem IV. pontja Jogi érvelés alcím alatt kettő mondatot tartalmaz. Az elsőben rögzítette, hogy a határozatokban említett 2018-as cikk nem a helyi önkormányzat, hanem a helyi választási iroda tájékoztatását továbbította, melynek alátámasztására egy linket jelölt meg. A másodikban előadta, hogy a fellebbezésben foglaltakat a továbbiakban is fenntartja, kérte, hogy a Kúria vizsgálja felül az FVB határozatot.

A Kúria felhívására tett nyilatkozat

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az Önkormányzatnak, amely nyilatkozatában az FVB határozat helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem a jelen választási ügy szempontjából irreleváns 2018-as cikkre hivatkozáson és a HVB határozat elleni fellebbezés fenntartásán túl jogi érvelést nem tartalmaz.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn.
  2. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
  3. A jogorvoslat körében az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában leszögezte, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
  4. Választási ügyekben a jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog fontos garanciát nyújt a Ve.-ben meghatározott jogosultak számára az őket ért sérelmek orvoslására, illetve a téves vagy a jogszabálysértő döntések megváltoztathatóságára. A jogorvoslathoz való jog alapjog azonban nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. Választási ügyekben ez a törvény a Ve., amely meghatározza a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának részletszabályait.
  5. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
  6. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani. Az FVB a támadott határozatot nem mérlegelési jogkörben hozta.
  7. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  8. A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  9. A bírósági felülvizsgálat nem általános és teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését, milyen okból sérti [Kúria Kvk.VI.39.424/2022/5.]. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő volta tehát csak az erre irányuló kifejezett kérelem keretei között, így az abban megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálható.
  10. A Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályaiból kitűnően a választási bizottság másodfokú határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelem alapját képező jogszabálysértés megjelölése, amely követelmény nyilvánvalóan abból is ered, hogy a bírósági jogorvoslat során a jogi képviselet kötelező. Ennek hiányában érdemi bírósági felülvizsgálatra nem kerül sor. Amint arra a Kúria a Kvk.VI.39.424/2022/5. számú végzésében is rámutatott, a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmező helyett megjelölje a jogszabálysértést. Ezzel megsértené a tisztességes eljárás (fair trail) követelményét is, hiszen olyan jogszabálysértésről foglalna állást, amelyet a kérelem előterjesztője meg sem jelölt a bírósági felülvizsgálati kérelmében.
  11. A Kúria következetes joggyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi [Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.V.39.307/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2., Kvk.VII.39.409/2022/2.].
  12. A Kúria a Kvk.I.39.411/2022/3. számú végzésében hangsúlyozta, hogy nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát. A Kúria a Kvk.I.37.220/2015/3. számú határozatában azt is kimondta, hogy a Ve. a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet egymástól elhatárolt intézményként kezeli: az egyik a másikkal nem helyettesíthető, eltérő események, aktusok jogsértéseit kell bennük megjeleníteni.
  13. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott tartalmi követelménynek a „fellebbezésben foglaltak fenntartása” nem felel meg, tekintettel arra, hogy választási ügyben a Kúria a felülvizsgálat során nem az elsőfokú választási bizottság által hozott határozat jogsértő voltát vizsgálja. A fellebbezés a másodfokú választási bizottság határozatát megelőzi, így az biztosan nem tartalmazhatja a később meghozott másodfokú határozatra vonatkozó jogszabálysértés megjelölését. A kérelmező 2018-as cikkre való hivatkozása szintén nem képezhette a bírósági jogorvoslati kérelem alapját, mivel a kérelmező ennek kapcsán sem jelölt meg jogszabálysértést.
  14. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem az annak alapját képező jogszabálysértést nem tartalmazza, így az nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt tartalmi követelménynek, ezért a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  15. A Kúria végezetül hangsúlyozza, hogy – az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. (V.23.) AB határozat [36] bekezdésében foglaltakra tekintettel – figyelemmel volt a jelen választási ügy alapjogi vetületére. A Ve. követelményeinek megfelelő felülvizsgálati kérelem hiányában azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvi sérelmének érdemi vizsgálatát nem végezhette el.

A döntés elvi tartalma

  1. A választási bizottság másodfokú határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással nyújtható be felülvizsgálati kérelem, a fellebbezésben foglaltak fenntartása ennek a követelménynek nem felel meg.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti eljárásban bírálta el.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 31.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró