Kvk.VI.39.102/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:                      Kvk.VI.39.102/2024/7.

A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
                          Dr. Horváth Tamás előadó bíró
                          Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: Bús Balázs
                        (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Tóth Levente Tibor egyéni ügyvéd
                                          (…)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 169/2024. (V. 24.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 169/2024. (V. 24.) FVB számú határozatát részben megváltoztatja, a Budapest Főváros 03. Kerületi Helyi Választási Bizottság 249/2024. (V. 19.) BP03 HVB számú határozatát részben megváltoztatja, megállapítja, hogy a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját azzal, hogy dr. Kiss László polgármester-jelöltet a választási kampányban használt fotójának önkormányzati plakáton való elhelyezésével előnyös helyzetbe hozta a többi jelölthöz képest, ezért a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatot a további jogsértéstől eltiltja, a Fővárosi Választási Bizottság 169/2024. (V. 24.) FVB számú határozatát egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 5.000 (azaz ötezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára, a további 5.000 (azaz ötezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A kérelmező kifogása

  1. Bús Balázs kérelmező az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők – közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött – 2024. évi általános választásán, mint a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek polgármester jelöltje a Budapest Főváros 03. Kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) 2024. május 17-én kifogást terjesztett elő, kérve annak megállapítását, hogy
    1. dr. Kiss László polgármester-jelölt, a kerület jelenlegi polgármestere (a továbbiakban: Polgármester/jelölt) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, a választás tisztaságának megóvása alapelvet azzal, hogy kampány tartalmú önkormányzati plakátot használ,
    2. a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet azzal, hogy a Polgármester/jelöltet, annak választási kampányban használt fotójának önkormányzati plakáton való elhelyezésével előnyös helyzetbe hozta a többi jelölthöz képest.
  2. A kérelmező kérte az „elkövetők” eltiltását a további jogsértéstől, ismételt elkövetés esetére pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezését.
  3. Kifogásában előadta, hogy 2024. május 16-án a Budapest III. kerületben a Szentendrei út – Bogdán út sarkán a Polgármester/jelöltet és az Önkormányzat konzultációs programját feltüntető óriásplakát (a továbbiakban: óriásplakát) került elhelyezésre.
  4. A Polgármester/jelöltről készült fénykép ugyanaz (kompozíció, ruha, beállítás), mint az összes többi választási kampányplakátján (a továbbiakban: kampányplakát), így azt a megtévesztő érzetet kelti a választópolgárokban, hogy az óriásplakát is a választási kampányhoz tartozó plakát. Alkalmas ugyanis a választópolgárok megtévesztésére, és ezáltal megtévesztő kampányra, ha a hivatalban lévő polgármester az önkormányzat programját olyan grafikai elemekkel párosítva hirdeti, amelyek a választási kampányplakátokon is megtalálhatóak.
  5. Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, a kampányeszközt szabályozó 140. § a) pontját, a kampánytevékenységet definiáló 141. §-t, a plakátot meghatározó 144. § (1) bekezdését, megállapítva, hogy a választás során a jelöltet leginkább a fényképe alapján lehet beazonosítani, és mivel a Polgármester/jelölt fényképe, neve és polgármesteri megnevezése mindkét plakáton megegyezik, az önkormányzati óriásplakát kampányeszköznek minősül, amellyel kampánytevékenységet folytatnak.
  6. Mellékelten benyújtotta a kérelmező az óriásplakátról és a Polgármester/jelölt kampányplakátjáról készült fotót. Az óriásplakát bal oldalán a Polgármester/jelölt fényképe látható, a neve és „polgármester” felirat, a plakát közepén és jobb oldalán „III. kerületi konzultáció, 95% igen az ingyenes fürdési lehetőséget biztosító Római-parti plázsra” szöveg található. A Polgármester/jelölt választási plakátján elhelyezett a fotója, és a felhívás arra, hogy: „június 9-én szavazz dr. Kiss László polgármesterre”, alatta a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd-Zöldek, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Jobbik-Konzervatívok pártok, és a Civil Óbudáért Egyesület logói.

A Helyi Választási Bizottság határozata

  1. A HVB a 2024. május 19. napján kelt 249/2024. (V.19.) BP03 HVB számú határozatával a kifogást elutasította.
  2. Indokolása szerint a kifogás tárgyát képező fotók nem minősülnek grafikai elemnek, a plakátok színvilága, grafikai elemei eltérnek egymástól, a választópolgárokban nem keltik azt a látszatot, hogy az önkormányzati óriásplakát az újra induló Polgármester/jelölt választási kampányához tartozó plakát lenne. A Ve. nem korlátozza, hogy a Polgármester/jelölt ne használhatná ugyanazt a róla készült fotót a választási, illetve az önkormányzati hirdetéseken. Az pedig nem bizonyított, hogy a fotók önkormányzati forrásból készültek volna.

A kérelmező fellebbezése

  1. A kérelmező fellebbezésében a HVB határozatának megváltoztatását és a kifogása teljesítését kérte.
  2. Álláspontja szerint a HVB a választási plakátokra vonatkozó Ve. 144. § (2) bekezdésével, a kialakult bírói joggyakorlattal ellentétesen hivatkozott arra, hogy e törvény a választási plakátokra nem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket. Nem jogszerű, ha a választási kampány időszakában kihelyezett önkormányzati óriásplakáton olyan elemek találhatók – pl.: fénykép, felirat –, amelyek megegyeznek a kampányplakát tartalmával. A választási kampány során ugyanis a választópolgárokat „tartalmilag és számszerűen” nagy mértékű kampánytevékenység éri, így nehezebb megkülönböztetni a kampányplakátokat a kampánycélra nem használható önkormányzati plakátoktól. Alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, ha kampányplakáton és az önkormányzati plakáton azonos elem található, ezért a jelölteknek a kampány során törekedniük kell arra, hogy a fennálló tisztségüket a megválasztandó tisztségüktől egyértelműen elkülönítsék. Irreleváns, hogy a fotó milyen forrásból készült, mert a Polgármester/jelölt kampánycélra készült fotóját az Önkormányzat a saját plakátján elhelyezte. Mellékletként benyújtotta a Polgármester/jelöltről az önkormányzat weboldalán található, a kampányfotójával nem azonos fotót.  
  3. Idézte az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 3154/2018. (V. 11.) AB határozatának [29], [30] bekezdéseit, amelyek szerint: „Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. (Természetesen ugyanez igaz arra az esetre is, ha pártpolitikai szempontból függetlennek tekinthető a polgármester, csak ebben az esetben a magánjellegű és a polgármesteri szereplésének kell elkülönülnie egymástól.) Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai vélemény nyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen. Fontos hangsúlyozni, hogy a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik.”
  4. A Kúria Kvk.I.37.700/2019/2. számú döntéséből idézte azt a megállapítást, hogy: „(…) a választók számára a fényképkészítés időpontja, célja nem felismerhető, nem beazonosítható. A fénykép alapján nem lehet a minőségi eltérést felismerni”.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 24. napján kelt 169/2024. (V. 24.) számú határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
  2. Indokolása szerint, ha a hivatalban lévő tisztségviselő a saját fényképével hivatalos minőségben megjelenik, önmagában még akkor sem tekinthető a választói akarat befolyásolását célzó eseménynek, ha ez a fénykép megegyezik az általa direkt módon a kampánytevékenység során felhasznált fényképpel. Az óriásplakát nem minősül kampányeszköznek, mivel a lakosság tájékoztatását célozza az Önkormányzat tevékenységéről, a III. kerületi Konzultáció című önkormányzati program eredményéről. A Polgármester/jelölt kampányplakátja megjelenésében és tartalmában elkülönül az óriásplakáttól, az azonosságot mindössze a Polgármester/jelölt fényképe és neve jelenti, ez a „hasonlóság” nem támasztja alá az alapelvi sérelmet.

Kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése alkalmazásával az FVB határozatát változtassa meg, a fellebbezésének és a kifogásának adjon helyt. Érintettségére előadta, hogy polgármester-jelöltként jogi helyzetére a támadott határozat közvetlen hatással bír.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kifogásolt jogsérelmekre vonatkozóan a fellebbezésében előadottakat beemelte, sérelmezve, hogy a HVB és az FVB a két kérelmét együttesen vizsgálta, a határozatok külön-külön indokolást nem tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati tevékenységről tájékoztató óriásplakáton a hivatalban lévő polgármester arcképének elhelyezése nem kötelező elem. Az önkormányzat működésében döntési joggal Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (3) bekezdése alapján elsősorban a képviselő-testület rendelkezik, amely ha az önkormányzat működésének sikerességét óriásplakáton hirdeti, figyelemmel kell lennie arra, hogy az óriásplakátra kizárólag az önkormányzathoz és a polgármesterhez köthető tartalom kerüljön, és a folyamatban lévő választási kampányban részt vevő Polgármester/jelölt kampánytevékenysége során felhasznált elemek ne, vagy egyértelműen megkülönböztethető módon kerüljenek felhasználásra.
  3. A Kúria lehetőséget biztosított az Önkormányzatnak és a Polgármester/jelöltnek nyilatkozattételre. Az Önkormányzat észrevételében az FVB határozatának helybenhagyását kérve előadta, hogy a HVB és az FVB döntésével és azok indokaival mindenben egyetért. Fényképeket nyújtott be annak alátámasztására, hogy a kérelmező a 2019. évi önkormányzati választás kampánya során a polgármester, illetve a polgármesterjelölt tevékenységének elkülönítésére nem törekedett. A Polgármester/jelölt nyilatkozatot nem nyújtott be.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem részben alapos.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást, illetve a bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között a támadott határozatot vizsgálja. A Ve. 43. §-a alapján megállapított tényállás vizsgálata a másodfokú választási bizottságnak és a Kúriának is kötelessége.
  4. Vizsgálta a Kúria a kérelmező kifogása 1. számú részének (a Polgármester/jelölt megsértette a választás tisztaságának megóvása alapelvet azzal, hogy kampány tartalmú önkormányzati plakátot használ) HVB általi elutasítását helybenhagyó FVB határozatrész jogszerűségét. A kérelmező iratszerűen rögzítette, hogy az FVB a kifogás 1. és 2. számú részét együttesen bírálta el. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.485/2022/2.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. A Kúria ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését. A Kúria megállapította, kérelmező a részéről „plakáthasználatnak” nevezett Polgármester/jelölti tevékenységet, annak mikénti megvalósítását az eljárás során nem indokolta, nem bizonyította, a Ve. 225. §-ban foglalt lehetőség ellenére reá vonatkozó bizonyítékot nem nyújtott be.  Az FVB az alapos indokolás nélküli, bizonyítékokkal alá nem támasztott 1. számú kifogásrészt elutasító HVB döntést megalapozottan hagyta helyben.
  5. A Kúria ezt követően vizsgálta az Önkormányzat kérelmező részéről állított jogsértését.
  6. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a) pont: a plakát. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.  A Ve. 142. §-a akként rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A Ve. 144. § (1) bekezdése szerint e § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. 
  7. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy dr. Kiss László az Önkormányzat tisztségviselője: polgármester (Mötv. 63. §), és polgármester-jelölt is, ahogyan az sem, hogy a végzés [6] bekezdésében rögzített tartalmú, a Polgármester/képviselőjelölt fotóját tartalmazó plakát: választási plakát, amelyen feltüntetettek a támogató pártok és az egyesület is. Annak ellenére, hogy a Ve. 186. § (1) bekezdése kimondja, érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet, a plakáton dr. Kiss László nem jelöltként, hanem polgármesterként megjelölt, és a felhívás is a polgármesterre történő szavazásra szólít.
  8. Nem volt vitatott továbbá az óriásplakát tartalma sem, azon a Polgármester/jelölt a kampányplakáton feltüntetettel lényegében azonos fotóval, és polgármester megjelöléssel szerepel, illetve a kerületi lakosoknak egy konzultáció keretében feltett kérdésre adott válaszának százalékos (95% igen) arányát közli.
  9. Az ügyben el kellett határolni a Ve. 141. §-ban szabályozott „kampánytevékenységet” a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladattól”, melyet követhet annak eldöntése, hogy az óriásplakáttal az Önkormányzat kampánytevékenységet folytat-e, és ha a válasz: igen, akkor ítélhető meg az, hogy sérült-e a Ve. esélyegyenlőség a jelöltek közötti alapelv.
  10. Az AB e törvényhelyeket értelmezve (3256/2019. (X. 30.) AB határozat, 3257/2019. (X. 30.) AB határozat) kimondta, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni. A jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is.
    A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.
  11. Az AB IV/2242/2024. számú határozata szerint a Ve. tételes jogi rendelkezését is alapelvi tükörben kell értékelni, a konkrét tényállásra vonatkoztatva. A 142. § lehetséges alapjogi korlát a választói, jelölő szervezeti jogokkal szemben, de alkalmazása esetén is lehetnek olyan körülmények, amelyek felvetik a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét. A 142. § jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek. A Ve. 142. §-ának ugyanis egyrészt alanyi hatálya van (magánszemélyek, Alkotmánybíróság, bíróságok, helyi önkormányzatok, és más állami szervek), másrészt tárgyi hatálya van (magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység).
  12. Amint azt az AB meghatározta, a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, „jogszabályban meghatározott feladat” során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni.  Kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú (3256/2019. (X. 30.) AB határozat, 3257/2019. (X. 30.) AB határozat).
  13. Az AB joggyakorlata alapján az ügy tényállási elemeit együttesen, teljes összetettségükben kell vizsgálni, melynek során nem mellőzhető a tényállás egyetlen része sem. A Kúria is meghatározta a Kvk.III.39.043/2024/8. számú döntésében: „csak az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni az igen vékony és érzékeny határt a Ve. 142. §-a alapján még megengedett cselekmény és a Ve. alapelveit sértő cselekmény között abban az esetben, ha még hivatalban lévő, de egyben jelöltként is induló önkormányzati képviselőről van szó.”.
  14. A Kúria az AB iránymutatása alapján, az ügy tényállása, körülményei és bizonyítékai együttes, összeségében történő értékelésével, arra figyelemmel, hogy
    -a Budapest III. kerületi lakosok által leadott szavazatok arányának az Önkormányzat részéről való közlése mellett óriásplakáton a kerületi polgármester fotójának megjelenítésére nem állapítható meg indok, nincsen adat arra, hogy a lakossági szavazás mértéke függene vagy függött volna a polgármestertől, és
    -az óriásplakát kihelyezése kerületi kampányterületen és kampányidőszakban történt,
    -a Polgármester/jelölt kampányplakátja a támogató pártok és egyesület feltüntetésével nem jelölt, hanem egyértelműen beazonosítható módon a kerületi polgármesterre való szavazásra szólít fel, és
    -a kampányplakáton megjelenítettel lényegében azonos képanyag (a Polgármester/jelölt fotója) illetve megjelölés (név és megnevezés: polgármester) az óriásplakáton szerepel,
    azt állapította meg, megalapozott a kérelmező kifogásának, fellebbezésének és bírósági felülvizsgálati kérelmének azon része, hogy az Önkormányzat részéről az óriásplakát a rajta fotóval és névvel elhelyezett Polgármester/jelöltet támogató kampányeszköz.
  15. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelvet: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Az Önkormányzat azzal, hogy nem minden polgármester-jelölt, hanem közülük csak egy érdekében folytat kampánytevékenységet az óriásplakáttal, megsértette az esélyegyenlőség alapelvét.
  16. A kérelmező 2019. évi magatartása az Önkormányzat részéről 2024. évben megvalósított kampánytevékenységgel nincs kapcsolatban, ezért nem értékelhető.
  17. Mindezek folytán a Kúria az FVB határozatát a Ve. 218 § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Ve. 231 § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, a HVB határozatát részben megváltoztatta, megállapítva, hogy az Önkormányzat megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, az Önkormányzatot a további jogsértéstől eltiltotta, az FVB határozatát egyebekben a Ve. 231 § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta, további jogkövetkezmény alkalmazását nem minősítette indokoltnak.

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügy tényállási elemeit együttesen, teljes összetettségükben kell vizsgálni, melynek során nem mellőzhető a tényállás egyetlen része sem.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme részben alapos, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles, míg a további nemperes eljárási illeték a Pp. 102. § (6) bekezdése értelmében állam terhén marad.
  3. Az eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú, „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 30.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró