Kvk.V.39.099/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.099/2024/4.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Szaniszló Sándor
                      (cím1)

A kérelmező képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda
                                      (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1;
                                       cím2)

Az érintett: Ughy Attila
                   (cím3)

Az érintett képviselője: Berzétei Ügyvédi Iroda
                                    (eljáró ügyvéd: jogi képviselő2;
                                     cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 2024. május 24. napján kelt 175/2024. (V. 24.) FVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 2024. május 24. napján kelt 175/2024. (V. 24.) számú FVB határozatát megváltoztatja és Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Helyi Választási Bizottság 227/2024. (V. 22.) számú határozatát a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Szaniszló Sándor Budapest XVIII. kerületének hivatalban lévő polgármestere, aki polgármesterjelöltként részt vesz az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán.  A XVIII. kerületben a kampányidőszak előtt Szaniszló Sándort ábrázoló olyan plakátok kerültek kihelyezésre, amelyek a „Ránk lehet számítani” jelmondatot megjelenítve, Szaniszló Sándort, mint hivatalban lévő polgármestert ábrázolják. A plakáton olvasható az egyuttfejlodunk18.hu honlapra utaló megjelölés és QR kód (a továbbiakban: kék plakátok). Ugyancsak kihelyezésre kerültek a kifogást tevő állítása szerint május 14-étől az előzőekhez hasonló, Szaniszló Sándort továbbra is hivatalban lévő polgármesterként megjelenítő, de a „kék színű” megjelenést „zöldes alapú” megjelenésre módosító és „Van jövőnk” jelmondatot tartalmazó plakátok (a továbbiakban: zöld plakátok), amelyeken az egyuttfejlodunk18.hu/van jövőnk megjelölés is szerepel. A kék és a zöld plakátokon szereplő honlapcímek szerinti internetes honlapokon (egyuttfejlodunk18.hu; egyuttfejlodunk18.hu/van jövőnk) impresszumként a „Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata” szerepel. Szaniszló Sándor választási plakátja az előbbi plakátokhoz képest eltérő színű, Szaniszló Sándort polgármesterjelöltként jeleníti meg, feltünteti a jelölőszervezetek logóit, a „június 9-én szavazzon!” feliratot, valamint a „Ránk lehet számítani” jelmondatot is, azonban az előző plakátokon szereplő honlapra utaló jelölést és a QR kódot nem tartalmazza. Mind három plakát a választási kampány időszaka alatt is megtalálható a XVIII. kerület közterületein.

Kifogás

  1. A kérelmező 2024. május 19-én kifogást nyújtott be Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: elsőfokú választási bizottság). A kifogás szerint a helyi közhatalmat gyakorló önkormányzatnak egy választási kampányban meg kell őriznie semlegességét és saját felületén nem népszerűsíthet jelöltet vagy jelölő szervezetet, így a hivatalban lévő polgármester közpénzből történő népszerűsítése olyan tevékenység, amely az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásával kapcsolatban a választási eljárással összefüggésben sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás), ezért kérte a jogsértés megállapítását, továbbá az önkormányzatnak és a polgármesternek a további jogszabálysértéstől való eltiltását, illetve az önkormányzattal szemben bírság kiszabását.
  2. A kifogás szerint a plakátok elhelyezése olyan hirdetőtáblákra történt, amelyeket a helyi önkormányzat megbízásából és annak kizárólagos tulajdonában álló Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. telepített.
  3. Az önkormányzat a választási kampányban a polgármestert népszerűsítő plakátokat kampánycélra használta fel, amelyet közpénzből nem tehetett volna meg. A népszerűsítő plakátok és a polgármester választási plakátja a „megszólalásig” hasonlóak mind „grafikai megjelenítésében, színvilágában, szövegszerű tartalmában”.
  4. Hivatkozott a Kúria választási ügyekben közzétett gyakorlatára (Kvk.III.38.223/2019/4., Kvk.I.37.416/2018/3.), melyek szerint a helyi önkormányzat a helyi közhatalmat jeleníti meg, ezért választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy akárcsak a látszat, ha a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Csatolt hét darab fényképfelvételt a kifogásához, amelyek közül két felvételen a plakátok kampányidőszak kezdete előtti állapota látható, egy fényképfelvétel Szaniszló Sándor 2024-es hivatalos választási plakátját ábrázolja. Az 1. számú mellékletben tanúvallomást csatolt, továbbá a plakátokon feltüntetett honlapot ábrázoló képernyőfelvételt is megjelenített kifogásában.

Az elsőfokú választási bizottság határozata

  1. Az elsőfokú választási bizottság a 227/2024. (V. 22.) számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a közhatalmat gyakorló szervek választási kampánytevékenységet nem végezhetnek, ugyanakkor az önkormányzat kampánytevékenységnek nem minősülő jogszabályban előírt tevékenységét ebben az időszakban is folytatja, ami a kampányra is hatással lehet. Leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria számos esetben foglalkozott a többes jogállású személyek szerepével. A következetes gyakorlat szerint a közhatalom hivatalban lévő egyes szereplői – így különösen az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, illetve az önkormányzati képviselők – tisztségük fennállásának ideje alatt egyik tevékenységükben sincsenek korlátozva. Hangsúlyozta azonban, hogy a tisztség gyakorlása során ki kell derülnie, hogy adott helyzetben közhatalmi feladat gyakorlásáról van szó.
  2. Hangsúlyozta, hogy az érintett önkormányzat jogszabályi feladatainak végrehajtása érdekében tájékoztatja a nyilvánosságot ennek megfelelően, az önkormányzat a kampányidőszakot megelőzően is üzemeltette a plakátokon feltüntetett honlapot. Ezzel összefüggésében az elsőfokú választási bizottság megállapította, hogy a kifogásban hivatkozott hirdetőtáblákon szereplő tartalom az önkormányzat hivatkozott jogszabályi feladatainak végrehajtásaként és nem a választási kampányba való beavatkozásként értékelhetők, mert azok nem minősülnek a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek és a kifogásban sérelmezett hirdetőtáblákon nem történik utalás a 2024. évi választásokra. A honlap a mindenkori önkormányzat nevében fogalmaz meg gondolatokat. A plakátokon megjelenített jelmondat kapcsán megállapította, hogy az már a kampányidőszakot megelőzően is az általános önkormányzati kommunikáció része volt.
  3. Összességében megállapította, hogy az egyuttfejlodunk18.hu honlapon, valamint a kifogásban sérelmezett hirdetőtáblákon szereplő tartalom nem a választópolgári akarat befolyásolására irányul, hanem az önkormányzat Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerinti feladatvégrehajtásaként, az önkormányzat és a polgármester által, feladatkörében végzett tájékoztató tevékenységnek minősül, az nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, ezért az elsőfokú választási bizottság a Ve. alapelveinek - az esélyegyenlőség, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pont] - sérelmét nem látta megalapozottnak, ezért döntött a kifogás elutasításáról.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az érintett a kifogással egyező tartalmú fellebbezést nyújtott be. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: másodfokú választási bizottság) az elsőfokú választási bizottság határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy Szaniszló Sándor polgármesterjelölt kampánytevékenysége megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, továbbá Szaniszló Sándor polgármesterjelöltet a további jogsértéstől eltiltotta. A másofokú választási bizottság az elsőfokú választási bizottság határozatának az önkormányzattal szemben előterjesztett kifogást elutasító döntésrészét nem érintette, a megváltoztatás jogával a polgármesterjelölttel szembeni kifogás kapcsán élt és állapított meg vele szemben jogsértést.
  2. A másodfokú választási bizottság megvizsgálta a bizonyítékként csatolt fényképfelvételeket, valamint a tanúvallomást és ezek alapján megállapította, hogy a „Ránk lehet számítani” jelmondat a Szaniszló Sándor által használt, kifogásban körülírt, kampányidőszak előtt kihelyezett, majd a kampányidőszak alatt kisebb módosítással, de hasonló vizuális megjelenítésben kihelyezett, valamint a polgármesterjelöltként hivatalos választási plakátként, kampányidőszakra tekintettel kihelyezett felületeken egyaránt feltüntetésre került.
  3. Az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatára és a Kúria döntéseire (többek között: Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2.) hivatkozva kifejtette, hogy kampányidőszakban a jelöltek tevékenységét - ha az tartalmában a választói akarat befolyásolását célozza -, kampánytevékenységnek értékelve kell a Ve. alapelvei érvényesülését vizsgálni. Megállapította, hogy a hivatalban lévő polgármester a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásából eredő feladatának teljesítését a polgármesterjelölti kampányolással. A polgármester a Ve. 141. §-ában meghatározott kampánytevékenység körében a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesen végezte kötelessége teljesítését, ezért sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúly, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
  4. Szaniszló Sándor hivatalban lévő polgármester ugyanazon jelmondatokat szerepeltette a plakátokon, melynek következtében a választópolgár nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, hogy mely plakát minősül kampánytevékenységnek és melyik irányul a jogszabályokban leírt tájékoztatásra, hiszen a polgármesterjelölti kampánytevékenység a polgármesteri feladatokkal a jogsértés intenzitása okán összemosódott és a két külön szerep gyakorlása során nem derül ki egyértelműen, hogy adott helyzetben közhatalmi feladat gyakorlásáról, esetleg a közhatalmi státusz felhasználásáról vagy kampánytevékenységről van szó.
  5. A jogsértés megállapításán és a jogsértéstől való eltiltáson túl bírság alkalmazására nem látott lehetőséget, mivel az érintett a jogsértés tömeges jellegét bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, ezért a kérelmet ebben részében elutasította.

A bírósági felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a másodfokú választási bizottság határozatával szemben, kérve annak megváltoztatását és elsődlegesen a kifogás érdemi vizsgálat nélkül elutasítását, másodlagosan a kifogás elutasítását, harmadlagosan a kifogásnak ismeretlen jogsértővel szemben történő helyt adást. Kérelmében téves mérlegelésre és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának, 43. § (1) és (5) bekezdésének, 142. §-ának, 209. §-ának a megsértésére hivatkozott.
  2. Előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelölt, illetve a felülvizsgálni kért határozat kifejezetten rá vonatkozik, ezért érintettsége fennáll.
  3. Álláspontja szerint a másodfokú választási bizottság határozata eljárási és tartalmi szempontból is hibás, amely részben mérlegelés körében okozott hiba, részben tételes jogsértés.
  4. Az eljárási jogsértésként hivatkozott arra, hogy a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. A másodfokú választási bizottság ezt nem vizsgálta, ezért határozata sérti a Ve. 43. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettséget. Hibát követett el a másodfokú választási bizottság, amikor nem rögzítette, hogy pontosan mely plakátok felhasználásával valósult meg a jogsértés. Az indokolásból nem derül ki, csak általánosságban rögzíti a határozat, hogy a polgármester kampánytevékenysége megsértette a Ve. rendelkezéseit, de nem jelöli meg, milyen plakátok felhasználásával követett el jogsértést. A döntés Szaniszló Sándort jelöli meg a jogsértő tevékenység elkövetőjeként, azonban a felelősségét megalapozó körülményre semmiféle bizonyíték nem került csatolásra a kifogástevő részéről. A 151/2019. NVB határozat és a Kúria Kvk.III.39.416/2022/2. számú határozata indokolásának [23] pontja a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja kapcsán szigorú bizonyítási kötelezettséget követel meg, melynek a kifogás nem felelt meg. Önmagában az a tény, hogy Szaniszló Sándor szerepel a plakátokon, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy ő követte el a jogsértést. 
  5. Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú választási bizottság határozatát részben a kampányidőszak előtt kihelyezett plakátokra alapította {határozat [19], [25] bekezdései}, azonban a kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenység vizsgálatára a választási bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, ahogy erre a Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú határozatában rámutatott. 
  6. Hangsúlyozta, hogy a kifogás benyújtási határidejét a másodfokú választási bizottság nem vizsgálta, a döntése e körben hiányos. A határozat úgy tünteti fel a tényállást {[25] bekezdés}, mintha lett volna olyan időállapot, amely során egyszerre lettek volna kint Szaniszló Sándor polgármesteri tájékoztatójának részét képező plakátok, valamint a kampánytevékenységnek minősülő választási plakátok. Ilyen körülményt azonban a kifogástevő nem bizonyított, másrészt a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján három napon belül van lehetőség kifogást benyújtani, a kihelyezett plakátok cseréje május 14-én megtörtént, hiszen ezzel kapcsolatos bizonyítékot csatolt a kifogástevő, így a május 19-ei kifogás elkésett. A kifogástevő nem bizonyította a kifogás határidőben történő benyújtását, a tanúk pedig a plakátok május 14-én történő létezését igazolják, a kifogás benyújtására pedig május 19-én került sor. A kifogástevő a jogsértés folyamatosságát igazoló bizonyítékot nem terjesztett elő. Így a választási bizottság előtt a határidő megtartottsága nem nyert bizonyítást.
  7. Kifejtette, hogy a határidő esetleges megtartása mellett sem lett volna lehetőség Szaniszló Sándor elmarasztalására a bizonyítékok hiánya miatt. Az elmaradt bizonyítás ebben a körben már nem pótolható a Kvk.IV.39.365/2022/5. számú határozat alapján, figyelemmel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére is.
  8. A másodfokú választási bizottság határozatának tartalmi hibájával összefüggésben kifejtette, hogy a Ve. 142. §-a értelmében nem kampánytevékenység az önkormányzat jogszabályban meghatározott feladata ellátása során végzett tevékenység. Ennek kapcsán hivatkozott a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzés [18], [21], [23] bekezdéseire, a Kvk.IV.39.364/2022/6. számú határozat [42] bekezdésére.  Ezek alapján hangsúlyozta, hogy a bírói gyakorlatban megjelenő többes szerepvállalás elhatárolásának szempontja az, hogy ez a két tevékenység (a viselt hivatal és a jelölti lét) összemosódik-e a jelölő szervezeti megjelenítésen keresztül a konkrét tevékenység során [3154/2018. (V. 11.) AB határozat, 3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Kúria Kvk.II.39.258/2022/7. számú határozat]. A Ve. szabályaiból, az abból következő bírói gyakorlatból nem következik és nem is következhet olyan gyakorlat, amely korlátozza a jelöltként induló, hivatalban lévő polgármestereket abban, hogy azokat a szlogeneket, kampányszövegeket használják, amelyeket adott esetben hivatali idejük alatt használtak. Az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésében foglalt hivatalviseléshez való jog része, hogy a megválasztott tisztségviselő az ebből származó jogait a hivatali tisztsége meglétéig gyakorolhassa. Ez egyebekben része a véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jognak is, amit az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése deklarál, ezt erősíti meg a 3256/2019. (X. 30.) AB határozat indokolásának [26] bekezdése is.
  9. Az érintett nyilatkozatában a másodfokú választási bizottság határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint Szaniszló Sándor 2019 óta tölti be a polgármesteri tisztséget Budapest Főváros XVIII. kerületében, a plakátok kihelyezése az önkormányzat részéről történt, az önkormányzatot pedig mint jogi személyt a polgármester vezeti és képviseli, ezért vele szemben a jogsértés megállapítása jogszerű volt. A szabad bizonyítási rendszer keretében lehet olyan tárgyi bizonyítékra is hivatkozni, amely kampányidőszakon kívül keletkezett. Az önkormányzati hirdetőtáblákon a kék színű plakátok lecserélése pedig már a kampányidőszak alatt történt és a korábbi és az új plakát között számos, egyértelmű azonosság fedezhető fel. A kifogáshoz benyújtott tanúvallomások alapján igazolható, hogy volt olyan időállapot, amikor a háromféle plakát egyszerre volt kint közterületen. A Ve. 225. §-a alapján, a korábban már benyújtott bizonyíték megerősítésére újabb bizonyítékként a már korábban nyilatkozó tanúk újabb tanúnyilatkozatát csatolta, mely szerint az írásban megtett nyilatkozatuk óta a Budapest XVIII. kerület Szarvascsárda téren jelenleg is egy helyen látható a régebbi kék színű és az újabb, zöldes színű plakát. A jogsértésként sérelmezett állapot tehát 2024. május 14. napja óta folyamatosan és jelenleg is fennáll, ezért nem lehet a kifogás elkésettségét sem megállapítani. Az elsőfokú választási bizottság is köztudomású tényként kezelte a fotókon szereplő tényállapotot.
  10. Előadta, hogy téves az a következtetés, hogy kizárólag akkor lehetne a tiltott kampánytevékenységet megállapítani, ha a sérelmezett plakátokon pártlogók és pártszimbólumok is lennének. Polgármesterjelöltség esetén különösen fontos szerepet jelent magának a jelöltnek a személye, főként, ha azonos a hivatalban lévő polgármesterrel. Nem az képezte a kifogás tárgyát, hogy a hivatali ideje alatt is alkalmazta a polgármester a plakátokon való megjelenést, hanem az, hogy a kampány idején az általa vezetett önkormányzat költségén a saját jelölti plakátjához számos elemében rendkívül hasonlatos plakátok kerültek kihelyezésre. Szerinte a mérlegelést a másodfokú választási bizottság helyesen és jogszerűen végezte el.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
  2. A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögíztett határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224.  § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a bírósági felülvizsgálat körét behatárolja, egyben megszabja a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalma (Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése és 108. § (1) bekezdése) és a jogorvoslattal támadott határozat tartalma. A bírósági felülvizsgálati kérelem az önkormányzattal szemben előterjesztett kifogás elutasítását nem támadta, nem támadhatta – mert az a döntési rész elsőfokon jogerőre emelkedett –, így az nem volt a bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya.
  4. A Kúria elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemnek a választási kifogás elkésettségével kapcsolatos hivatkozását vizsgálta. Hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben plakátok kihelyezéséről és megtalálhatóságáról, tehát – szemben a felülvizsgálati kérelem állításával – , ún. „folyamatos tevékenységről” van szó, amelyre a Ve. 209. § (2) bekezdése az irányadó. A Ve. 209. § (2) bekezdés második mondata szerint ebben az esetben a jogorvoslati határidő nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A sérelmezett állapot mindaddig fennáll, amíg a kifogásolt plakátok közterületen láthatók.  A polgármestert népszerűsítő plakátok kampányidőszakban való láthatóságát az érintett fényképfelvételekkel és tanúnyilatkozattal igazolta. Ezzel ellentétes, azt cáfoló bizonyíték nem merült fel, ezért azt a Kúria mint valósággal egyezőt, elfogadta. Mivel a Kúria hivatalból bizonyítást nem folytathat le, széles körű bizonyítást az eljárás sommás jellege sem tesz lehetővé, ezért – szem előtt tartva a hatékony jogorvoslathoz való alapjog érvényesíthetőségének szempontját a kifogástevő részéről –, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog követelményét – figyelemmel a rendelkezésre álló bizonyítékokra és arra, hogy a sérelmezett állapot fennállt a kifogás előterjesztésekor –, a választási kifogást határidőben érkezettnek kell tekinteni.
  5. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.III.39.416/2022/2.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg döntését. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást, illetve a bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között a támadott határozatot vizsgálja. A Ve. 43. § alapján megállapított tényállás vizsgálata a másodfokú választási bizottságnak és a Kúriának is kötelessége.
  6. A Kúria megállapította, hogy azzal a választási kifogásban szereplő tényállítással kapcsolatban nem áll rendelkezésre bizonyíték, miszerint a plakátokat tartalmazó hirdetőtáblák a XVIII. kerületben a helyi önkormányzat megbízásából és a kizárólagos tulajdonában álló Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. által kerültek telepítésre. Az viszont tény, hogy a kék és a zöld plakátokon szereplő honlapcímek szerinti internetes honlapokon (egyuttfejlodunk18.hu; egyuttfejlodunk18.hu/van jövőnk) impresszumként a „Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata” szerepel. Mindezen körülmények alapján a jelen ügyben az esetleges jogsértő tevékenység elkövetőjeként az önkormányzat felelőssége vizsgálható, mivel a tárgyi honlapokon az impresszum szerint az önkormányzat tette közzé a tevékenysége eredményét, a polgármester arcképét tartalmazó plakátokon pedig ezen internetes honlapok címe jelenik meg.
  7. Az érintett választási kifogásában állította, hogy a helyi közhatalmat gyakorló önkormányzatnak egy választási kampányban meg kell őriznie semlegességét és saját felületén nem népszerűsíthet jelöltet vagy jelölő szervezetet, így a hivatalban lévő polgármester közpénzből történő népszerűsítése olyan tevékenység, amely sérti a Ve. alapelveit (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás). Kérelme a jogsértés megállapítására, továbbá az önkormányzatnak és a polgármesternek a további jogszabálysértéstől való eltiltására, illetve az önkormányzattal szemben bírság kiszabására irányult.
  8. A másodfokú választási bizottság ugyanakkor határozatában a jogsértés megállapítása körében Szaniszló Sándor polgármesterjelölt kampánytevékenységének jogsértő jellegéről határozott, az önkormányzat felelőssége körében döntése rendelkezést nem tartalmaz. Ebből következően az elsőfokú választási bizottság határozata a másodfokú választási bizottság által nem érintett, a polgármesterjelölt kampánytevékenysége jogsértő jellegének megállapítását meghaladó részben, az önkormányzat tevékenysége megítélése körében jogerőre emelkedett. A felülvizsgálati kérelmében a másodfokú választási bizottság döntését e tekintetben a kérelmező nem vitatta. A Kúria a másodfokú választási bizottság határozatát a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdésére és 108. § (1) bekezdésére figyelemmel. 
  9. A Kúria a polgármestert népszerűsítő plakátok kapcsán a polgármester/polgármesterjelölt általi kampánytevékenység végzését nem állapította meg. A népszerűsítő plakátok kihelyezése nem a polgármester egyedi döntése, mivel költségvetési forrást igénylő tevékenység folytán az képviselő-testületi önkormányzati döntést igényel. Ezzel érvelt a kifogástevő is, önkormányzati kampánytevékenységnek tekintette a népszerűsítő plakátok kihelyezését. A fentiekben kifejtettek szerint azonban az önkormányzat felelőssége, esetleges kampánytevékenységének megítélése nem lehetett ennek az eljárásnak a tárgya, ezért a Kúria azt állapította meg, hogy tévedett a másodfokú választási bizottság, amikor az ügyben irányadó tényállás alapján a polgármesterjelölttel szemben jogsértést állapított meg.
  10. Fentiek alapján a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálódva azt állapította meg, hogy a másodfokú választási bizottság határozata jogszabálysértő, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és az elsőfokú választási bizottság határozatát a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Kúria a másodfokú választási bizottság határozatát csak a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva vizsgálhatja. Ha az önkormányzat a polgármestert népszerűsítő plakátot helyez ki, ennek okán a polgármester – aki egyben polgármesterjelölt is – kampánytevékenysége miatt nem marasztalható.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam terhén marad.
  3. A Kúria az érintett költségigényére figyelemmel rámutat, hogy az eljárás sommás, nemperes jellegére és arra figyelemmel, hogy kontradiktórius eljárás hiányában nincs a nemperes eljárásban olyan ellenérdekű fél, amely a költség megtérítésére kötelezhető lenne, költségigényről a Kúria nem dönthet [Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdés, Kvk.IV.39.044/2024/6. [45] bekezdés,2/2010. (II. 22.) KK vélemény].
  4. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 30.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró