Kvk.IV.39.095/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.095/2024/6.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Kalas Tibor bíró

Az I. rendű kérelmező: I.r.kérelmező (cím1)

A II. rendű kérelmező: II.r.kérelmező (cím2)

A kérelmezők képviselője: Dr. Vas Imre Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: Dr. Vas Imre ügyvéd)

Az érintett: Érintett (cím4)

Az érintett képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: Dr. Halász Árpád ügyvéd)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 165/2024. (V. 20.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Választási Bizottság 165/2024. (V. 20.) számú határozatát úgy változtatja meg, hogy választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2.§ (1) bekezdés a) pontja sérelmének megállapítását mellőzi;
- kötelezi a kérelmezőket, hogy az esedékesség napjáig egyetemlegesen fizessenek meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A kifogás

  1. Az érintett 2024. május 12. napján 14 óra 17 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a XXIII. Kerület Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), melyben előadta, hogy 2024. május 11-én 10 órakor Soroksár Önkormányzata a Péterimajorban felújított játszótér megnyitása alkalmából rendezvényt szervezett gyermekek és családok részére, ahol jelen volt többek között I.r. kérelmező (egyben kerületi polgármester jelölt, a továbbiakban: I. rendű kérelmező) és II.r. kérelmező egyéni választókerületi jelölt (a továbbiakban: II. rendű kérelmező) is.
  2. Az érintett kifogásában előadta, hogy a rendezvényen a Fidesz-KDNP részére aláírásgyűjtést folytattak, valamint a rendezvényen részt vevő gyerekek II.r. kérelmező képviselőjelölt feliratú ajándékokból álló csomagot kaptak. Ennek alátámasztására kifogásához 4 db fényképfelvételt is csatolt.
  3. Álláspontja szerint az önkormányzat által szervezett rendezvényen kampánytevékenységet folytattak, ez pedig súlyosan sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjában foglalt alapelveket, azaz a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elvárásokat. Kifogásában a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, valamint bírság kiszabását kérte.

A helyi választási bizottság döntése

  1. Az elsőfokon eljárt HVB a 107/2024 (V. 15.) számú határozatával a kifogást elutasította. A döntés szerint a csatolt bizonyítékok alapján nem volt megállapítható minden kétséget kizáróan, hogy a kifogásban nevesített személyek megsértették a választási alapelveket. Önmagában az, hogy az önkormányzat által fenntartott játszótér átadó ünnepségen a megnevezett személyek jelen voltak, nem sértette a választási alapelveket.

A fellebbezés

  1. Az érintett fellebbezésében azt kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőket további jogszabálysértéstől, továbbá a választási kampány szabályainak megsértése miatt mérlegelje bírság kiszabását is.
  2. Az érintett fellebbezésében fenntartotta a kifogásában előadott valamennyi tényállítását és az azokat megalapozó bizonyítékokat, továbbá új bizonyítékokat is szolgáltatott az esemény meghívóján, a szalagátvágásról és az ajándékcsomagról készült fényképfelvételeken túl. Csatolta egyéb érdekelt1 és egyéb érdekelt2 nyilatkozatát, valamint képernyőfotókat I. rendű kérelmező és egyéb érdekelt3 Facebook oldalán található bejegyzésekről, amelyeken a játszótéri átadón való szereplésük látható. A dokumentumok tartalma szerint a kérelmező azt kívánta bizonyítani, hogy a rendezvényen a Fidesz-KDNP részére aláírást gyűjtöttek, valamint a képviselőjelöltek nevével ellátott ajándéktárgyat (bevásárlókocsi érme és puzzle) osztottak.
  3. Fellebbezésében hangsúlyozta, hogy a rendezvény, illetve az ott történtek – kampányidőszak lévén –, összemosódott az ott jelenlévő kérelmezők kampánytevékenységével. Kiemelte, hogy mivel a rendezvényen gyerekek is jelen voltak, így megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjában foglalt alapelveket. Ennek bizonyítékául olyan fényképfelvételeket csatolt – ezek egy része a Facebookon is elérhető –, melyen az látható, hogy a helyszínen II.r.kérelmező nevével ellátott tollat, valamint a „II.r.kérelmező, az Ön képviselőjelöltje” logóval feliratozott ajándékokat osztogattak gyerekeknek is.
  4. Álláspontja szerint a jogsértés egyértelműen bizonyított, a HVB olyan szintű bizonyítást várt volna el, melyre egy választópolgár nem képes. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező nem hatóság, nincs a kezében olyan hatósági jogkör, hogy bizonyítékokat gyűjtsön. Erre tekintettel a HVB határozatát nem tartotta jogszerűnek.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az FVB a 165/2024. (V. 20.) számú, másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és megállapította, hogy I. rendű kérelmező polgármester jelölt és II. rendű kérelmező egyéni választókerületi jelölt magatartása megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, valamint a további jogsértéstől eltiltotta őket. Ezt meghaladóan a FVB a kifogást elutasította.
  2. Az FVB egyéb érdekelt2 nyilatkozatát a fényképekkel összevetve megállapította, hogy az osztogatott csomag nem bevásárlókocsi érmét, hanem kulcskarikát tartalmazott és azon nem a „II.r.kérelmező az Ön képviselőjelöltje” felirat, hanem a „Soroksár” felirat látható. Ezt meghaladóan a tanúk nyilatkozatában foglaltakkal szemben nem merült fel aggálya. A döntés megállapította, hogy a kifogásolt Péterimajorban tartott játszótér megnyitó rendezvény során a Kérelmezők részére támogató aláírásokat gyűjtöttek, továbbá „II.r.kérelmező az Ön képviselőjelöltje” feliratú ajándéktárgyakat osztogattak az ott jelenlévőknek.
  3. Az FVB döntése kiemelte, hogy a fentiek alapján az esemény alkalmas volt a választói akarat befolyásolása és ebből következően kampánytevékenységnek minősült, így a Ve. alapelveinek érvényesülését vizsgálni kellett.
  4. Az FVB álláspontja szerint I. rendű kérelmező polgármester a közjogi pozíciójából eredő feladatát látta el a felújított játszótér megnyitásával, azonban e helyszínen részére és jelentében támogató aláírások gyűjtésére is sor került, ezzel pedig a polgármesteri tisztség felhasználásával kampánytevékenység végzése történt. A hivatalban lévő polgármester a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásából eredő feladatának teljesítését a polgármesterjelölti kampányolással, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiba ütközően sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúly és a választás tisztasága is.
  5. A döntés továbbá kifejtette, hogy II. rendű kérelmező képviselőjelölt szintén egy hivatalos önkormányzati esemény során, annak lehetőségét kihasználva gyűjtött támogató aláírásokat és osztogatott ajándéktárgyakat, ezzel azt a látszatot keltette, mintha jelöltként neki is köszönhető lenne a játszótér felújítása. A II. rendű kérelmező érdekében végzett aláírásgyűjtés és az ajándékcsomag osztogatása egy önkormányzati eseményen egyértelműen sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket.

A felülvizsgálati kérelem és az érintett észrevétele

  1. A kérelmezők 2024. május 22. napján kelt felülvizsgálati kérelmükben az FVB 165/2024. (V. 20.) számú határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint az FVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjait, a Ve. 209. § (1) bekezdését, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) és b) pontjait, továbbá a Ve. 231. § (4) bekezdését és az (5) bekezdés b) pontját.
  2. A Ve. 225. §-a alapján új bizonyítékként csatolták egyéb érdekelt4 aktivista nyilatkozatát, mely kétséget kizáróan igazolja azt, hogy a kérelmezők nem tudtak az aktivista aznapi kampánytevékenységéről, így nem sérthették meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. A fenti nyilatkozat alkalmas arra is, hogy igazolja, egyéb érdekelt4 a játszótér hivatalos átadása alatt nem fejtett ki kampánytevékenységet, támogató aláírásokat nem gyűjtött és ajándéktárgyakat nem osztogatott.
  3. A kérelmezők szerint e nyilatkozat alkalmas arra is, hogy igazolja, hogy a tárgyi napon és helyen a játszótér átadása előtt, alatt vagy utána az I. rendű kérelmező polgármesterjelölt részére aláírásgyűjtés nem történt.
  4. Továbbá a kérelmükhöz csatolták egyéb érdekelt5 nyilatkozatát, melyben rögzíti, hogy a játszótér átadásán 2024. május 11. napján jelen volt, s kifejezetten hallotta amikor az I. rendű kérelmező helyszínre érkezésekor megkérte egyéb érdekelt4-t, hogy a hivatalos átadás ideje alatt ne osztogasson ajándéktárgyakat és aláírásokat se gyűjtsön.
  5. A kérelem szerint az FVB a támadott határozatának meghozatala során nem vette figyelembe azt a választási szervek által hivatalosan ismert tényt, hogy a fellebbező által csatolt nyilatkozatokat a jelen választási eljárásban ellenérdekeltként résztvevő képviselőjelöltek tették (egyéb érdekelt1 és egyéb érdekelt2 is Budapest XXIII. kerületében a Momentum, DK, Párbeszéd-Zöldek, Jobbik és a Közéleti Klub jelölőszervezetek képviselőjelöltjei) így a nyilatkozatuk aggálymentes nyilatkozatként történő elfogadása sérti a Ve. 43. § (4) bekezdését, mert az FVB által hivatalosan ismert tényt nem vett figyelembe. Sérti továbbá a Ve. 43. § (5) bekezdését, mert a bizonyítékokat helytelenül értékelte, valamint sérti a Ve. 43. § (2) bekezdését, mert az FVB olyan nyilatkozatokat vett figyelembe a tényállás tisztázása során melyek arra nem alkalmasak, illetve sérti a Ve. 43. § (1) bekezdését, mert az FVB az előző három ok miatt a tényállást is helytelenül állapította meg.
  6. A Kérelmezők a Ve. 43. § (1) bekezdésére és a 209. § (1) bekezdésére alapozott kérelmük körében előadták, hogy kifogásában az érintett, a FIDESZ részére történő aláírásgyűjtést kifogásolta, így új jogsértést a Ve. 209. § (l) bekezdésben írott határidő okán nem terjeszthetett elő, új tény állításának lehetősége pedig nem terjedhet odáig, hogy a fellebbezésben a fellebbező új jogsértés megállapítását kérje, továbbá a fellebbező új tényt nem is állított. Az „új jogsértést” az FVB abban az esetben sem vehette volna figyelembe, ha azt az elfogult tanúk nyilatkozata alapján meg is állapította volna.
  7. Végezetül hangsúlyozták, hogy az FVB nem vette figyelembe, hogy arra vonatkozó adat nem merült fel, hogy a kérelmezők valamelyike, továbbá az ő megbízásukból bárki más a tárgyi játszótéren az átadás napján támogató aláírásokat gyűjtött volna, vagy más kampánytevékenységet folytatott volna. Így az FVB olyan személyek jogsértését állapította meg és tiltotta el őket a további jogsértéstől, akiknek a tevékenysége jogszabályt, választási alapelvet nem sértett.
  8. Az érintett észrevételében rámutatott, hogy a játszótér-megnyitóra szóló – már kifogásához is 1. szám csatolt – meghívó szerint az „interaktív bohócműsor, lufihajtogatás és egyéb meglepetések” voltak, így a rendezvény maga volt a hivatalos megnyitó. Korábban csatolt fényképére – amelyen a II. rendű kérelmező ajándékokat tartalmazó dobozt tart – hivatkozva vitatta, hogy a kérelmezők ne tudtak volna a kampánytevékenység folytatásáról. Állította, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt nyilatkozatot tevő tanúk sem érdektelenek, hiszen az egyik az I. rendű kérelmező munkatársa, a másik pedig a II. rendű kérelmező felesége. Előadta, hogy az általa korábban csatolt nyilatkozatokat a tanúk fenntartják.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem megalapozott.
  2. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az FVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmezők érintettségét – figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek, akikre a határozat rendelkezést tartalmazott – elfogadta.
  3. A Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
  4. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
  5. A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek megfelelően a Fővárosi Választási Bizottságnak kötelessége volt a HVB által a Ve. 43. §-a alapján megállapított tényállás vizsgálata, illetőleg a Ve. 43. § (4) bekezdésével kapcsolatos jogértelmezés helytállósságának értékelése.
  6. A Kúria – a kifogásban, a fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben, továbbá azok mellékleteiben foglaltakat – egyenként és összességükben értékelve a következő tényállást állapította meg: 2024. május 11. (szombat) 10:00 órai kezdettel került meghirdetésre a Kiskert utcai játszótér megnyitója, amelynek a kifogáshoz 1. szám, és a fellebbezéshez F1. szám alatt csatolt meghívóján programként „interaktív bohócműsor, lufihajtogatás, és egyéb meglepetések” szerepelt azzal, hogy „Várjuk a kicsiket és nagyokat a Kiskert utcai játszótér hivatalos átadására” A meghívón ezen kívül Soroksár címere és megnevezése szerepelt. Az érintett által csatolt fényképek szerint a programon az I. rendű kérelmező polgármester, jogerősen nyilvántartásba vett polgármester- és egyéni választókerületi jelölt, egyéb érdekelt3 alpolgármester, jogerősen nyilvántartásba vett települési kompenzációs listás- és fővárosi listás jelölt, valamint a II. rendű kérelmező külső bizottsági tag, jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi- és települési kompenzációs listás jelölt, akik gyermekek társaságában átvágták a nemzeti színű szalagot. A egyéb érdekelt1 települési önkormányzati képviselő, jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi-, települési kompenzációs listás- és fővárosi listás jelölt, egyéb érdekelt2 egyéni választókerületi- és települési kompenzációs listás jelölt, egyéb érdekelt5 Budapest Főváros XXIII. Kerület Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet osztályvezetője, valamint egyéb érdekelt4 nyilatkozatai egymásnak több ponton ellentmondásban álltak egymással, illetve a csatolt fényképfelvételekkel. Aggálymentesen megállapítható azonban, hogy a rendezvény helyszínén a II. rendű kérelmező a megnyitón résztvevő gyermekeknek őt népszerűsítő ajándéktárgyakat osztogatott, továbbá, hogy egyéb érdekelt4 ehhez az eseményhez kapcsolódva a FIDESZ-t támogató aláírásokat gyűjtött. Ellentmondóak voltak a csatolt bizonyítékok abban, hogy pontosan milyen ajándéktárgyakat tartalmazott a II. rendű kérelmezőt népszerűsítő csomag, továbbá, hogy az aláírásgyűjtés és az ajándéktárgyak osztogatása a megnyitó ideje alatt mettől meddig szünetelt. A felülvizsgálati kérelem és a rendelkezésre álló bizonyítékok – különösen a meghívó, az I. rendű kérelmező és egyéb érdekelt3 facebook oldaláról készült, az érintett fellebbezéséhez csatolt képernyőképek alapján – a játszótér „hivatalos átadása” és „megnyitó” meghívóban szereplő programjai nem különültek el egymástól, azokról a helyi önkormányzat tisztségviselői egységes rendezvényként számoltak be.
  7. Annak ellenére, hogy az FVB nem vizsgálta, a jelen ügy központi kérdése a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladat” elhatárolása volt. Kizárólag ezt követően lehet dönteni arról, hogy a kérelmezők tevékenysége kampánytevékenység volt-e, és csak ennek igenlő megválaszolása esetén ítélhető meg az, hogy megsértették-e a Ve. alapelveit.
  8. E két § értelmezése során az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy ha egy aktív képviselői pozíciót betöltő személy újraindul az érintett választáson ezen pozícióért, akkor a választási kampányban az aktív képviselői tisztségét milyen keretek között láthatja el. (Ld. a 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat [31], [32] és [34] bekezdéseit) Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. Éppen ellenkezőleg: a jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is {3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [29], 3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [24]}. A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel. A határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, „jogszabályban meghatározott feladat” során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni {3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [27]-[28]; 3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [25]-[26]}. Ezen körülményeket az eljárások során azonban alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethetne, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének {3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [29]; 3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [27]}. A Ve. tételes jogi rendelkezését is alapelvi tükörben kell értékelni, a konkrét tényállásra vonatkoztatva. A 142. § lehetséges alapjogi korlát a választói, jelölő szervezeti jogokkal szemben, de alkalmazása esetén is lehetnek olyan körülmények, amelyek felvetik a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét. A 142. § jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek. {Az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú határozata, Indokolás [41]}
  9. Az alkotmánybírósági gyakorlatból következik, hogy a polgármester újbóli indulása, illetve a külsős bizottsági tag jelölti minősége nem lehet akadálya annak, hogy megbízatásuk utolsó időszakában is ellássák hivatali tevékenységüket. E tekintetben azonban figyelemmel kell lenniük arra, hogy e két minőségük egyértelműen elkülöníthető legyen.
  10. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a jelölő szervre az esélyegyenlőség Ve.-beli követelménye nem vonatkozik, más szervekre azonban igen, a Ve. 142. §-a által kivett szervekre is, ha a tevékenységükről nem ismerhető fel az az adott esetben, hogy az konkrét jogszabályi felhatalmazáson alapul. A Ve. 142. §-ának ugyanis egyrészt alanyi hatálya van (magánszemélyek, Alkotmánybíróság, bíróságok, helyi önkormányzatok, és más állami szervek) másrészt tárgyi hatálya van (magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység). {Az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú határozata, Indokolás [41]}
  11. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára tekintettel megállapítható, hogy a jelen ügy tényállási elemeit nem külön-külön, hanem teljes összetettségében kell vizsgálni, melynek során nem mellőzhető a tényállás egyetlen eleme sem. Amint arra Kúria Kvk.III.39.043/2024/8. számú végzésében elvi éllel rámutatott, „csak az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni az igen vékony és érzékeny határt a Ve. 142. §-a alapján még megengedett cselekmény és a Ve. alapelveit sértő cselekmény között abban az esetben, ha még hivatalban lévő, de egyben jelöltként is induló önkormányzati képviselőről van szó.” {Kúria Kvk.III.39.043/2024/8., Indokolás [32]}
  12. A Kúria a Ve. 141. és 142. §-ait tételes jogi rendelkezését alapelvi tükörben a – fent megállapított, módosított – tényállásra vetítve értékelte.
  13. A kérelmezőknek polgármesteri-, illetve külső bizottsági tagi tevékenységüket jelöltségük mellett is el kell látni, ezt azonban – az Alkotmánybíróság gyakorlatának fényében – úgy kell teljesíteni, hogy ne eredményezze e két minőség összemosódását. A Kúria következetes gyakorlata szerint amennyiben a hivatalban lévő polgármester és külső bizottsági tag – akik egyben a következő választásokon induló jelöltek is – a hivatali és a jelölti funkciót valamely nyilvános rendezvény tartama alatt el nem különíthető módon látják el, azt úgy kell tekinteni, hogy polgármesteri-, illetve képviselőjelöltként a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet végeznek. {Hasonlóan ld. Kúria Kvk.I.39.078/2024/3. számú végzése, Indokolás [26]}
  14. A fentieket is figyelembe véve jelen ügyben nem annak van jelentősége, hogy a játszótér átadása – a szalagátvágás és a hozzá tartozó ceremónia rövid ideje – során történt-e kampánytevékenység, hanem annak, hogy ez az esemény valamilyen módon összekapcsolódott-e az aláírásgyűjtéssel és a kampányajándékok átadásával, vagy attól egyértelműen elkülönült-e. Magát az eseményt ugyanis nem lehet elválasztani az azt körülölelő körülményektől. A Ve. 142. §-a értelmében – az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően – a helyi önkormányzatok feladatellátásuk során végzett tevékenysége nem minősül kampánytevékenységnek. Egy játszótér polgármester (és egyben jelölt) általi átadása kétségkívül e rendelkezés hatálya alá tartozik. A nyilatkozatokból, tanúvallomásokból – bármelyik fél ügyben felhozott bizonyítékait nézzük is – egyértelműen megállapítható, hogy az eseményhez kapcsolódóan – még ha nem is az átadás szűken vett időtartama alatt – az aláírásgyűjtésben és az ajándéktárgyak gyermekek részére történő átadásában a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység is megvalósult. A gyermekek találkoztak kampány eszközökkel a játszótér felavatása során. Az ajándéktárgyak gyermekek részére történő átadását a becsatolt fotók bizonyították, s maguk a kérelmezők is csak azt állították és bizonyították, hogy konkrétan a játszótér „hivatalos átadása” során kampánytevékenység nem valósult meg.
  15. A fellebbezéshez csatolt képernyőképek szerint az I. rendű kérelmező közösségi média oldalán azzal tette közzé a rendezvényről készült fotókat, hogy „Nekünk a gyermekek és a családok a legfontosabbak, ezért is örülök, hogy újabb játszóteret adhattunk át ma, Péterimajorban”. egyéb érdekelt3 – fellebbezéshez csatolt képernyőképből ismert – közösségi média posztjában úgy fogalmazott, hogy „Ma hivatalosan is átadtuk a Kiskert utcai játszóteret, a péterimajori családok örömére”. Az érintett által fellebbezéséhez csatolt képernyőképek szerint mindkét Facebook-posztban egyaránt megjelentek a „szalagátvágásról” és az egyéb programelemekről készült fényképek. Ebből a Kúria arra következtetett, hogy az önkormányzat tisztségviselők is egységes rendezvényként tekintettek a játszótér megnyitójára, amelyen a „hivatalos átadás” és az egyéb rendezvényelemek nem különültek el. Az I. rendű kérelmező Facebook-posztjáról készült, a fellebbezéshez csatolt képernyőképen látszik, hogy a II. rendű kérelmező jobb kezében az ajándékcsomagokat tartja. Azt, hogy az eseménytől nem elválasztva kampánytevékenység történt az is bizonyítja, hogy egyéb érdekelt4 a felülvizsgálati kérelem F/2 mellékleteként becsatolt nyilatkozata szerint: „A fenti helyszínen többször kampányoltam, de amikor az Önkormányzat a hivatalos átadását tartotta, az aláírásgyűjtést és az ajándéktárgyak osztogatását felfüggesztettem, azt csak az átadást követően folytattam.” Egy játszótér átadását követően életszerűtlen, hogy a gyermekek és egyéb jelenlévők nem találkoztak a „hivatalos átadást” követő kampánytevékenységgel. A kampánytevékenység úgy kapcsolódott a megnyitóhoz, hogy azt követően, a külső szemlélő számára attól elválaszthatatlanul megvalósult. A játszótér megnyitójára szóló, az érintett kifogásához csatolt meghívója egységként hivatkozott a rendezvényre, amelynek nem volt önálló, egyértelműen elkülönülő eleme a „hivatalos átadás”.
  16. Egyéb érdekelt4 idézett nyilatkozata azonban nem volt alkalmas arra, hogy alátámassza, hogy a Ve. 142. §-a szerinti a játszótér átadás egyértelműen elkülönült a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységtől. egyéb érdekelt5 F/2. szám alatt csatolt nyilatkozata szerint hallotta, „amikor I.r. kérelmező polgármester úr a helyszínre érkezésekor megkérte egyéb érdekelt4, hogy a hivatalos átadás ideje alatt ne osztogasson ajándéktárgyakat és aláírásokat se gyűjtsön. […] egyéb érdekelt4 a polgármester kérésének megfelelően, a hivatalos átadó alatt eleget tett, ajándéktárgyat nem osztogatott támogató aláírásokat nem gyűjtött, és más választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet nem végzett.” E nyilatkozat ugyancsak nem volt alkalmas arra, hogy a Ve. 141. §-a és 142. §-a szerinti tevékenységek egyértelmű elkülönülése megállapítható legyen. Ezek a nyilatkozatok nem voltak alkalmasak arra, hogy egyéb érdekelt1 és egyéb érdekelt2 nyilatkozatait e körben – vagyis annyiban, hogy a játszótér átadása és a kampánytevékenység elkülönült – cáfolják.
  17. A Kúria ezért – a bemutatott töretlen alkotmánybírósági is kúriai gyakorlatot követve – megállapította, hogy a Ve. alapelvi sérelme szempontjából a játszótér „hivatalos átadása” így nem választható el egyértelműen az azt övező eseményektől.
  18. Indokolt rámutatni, hogy a felülvizsgálati kérelem azt állítja, hogy a kérelmezők egyéb érdekelt4 aznapi önkéntes tevékenységéről nem tudtak, azonban ennek ellentmond egyéb érdekelt5 idézett nyilatkozata, amely szerint az I. rendű kérelmező a „hivatalos átadás” időtartamára kérte a kampánytevékenység felfüggesztését, vagyis szükségszerűen tudomással kellett bírnia arról.
  19. A kérelmezők arra is hivatkoztak, hogy az FVB határozatát olyan tanúk írásbeli nyilatkozatára alapította, akik nyilvántartásba vett jelöltek, s mint ilyenek nem voltak érdektelennek tekinthetőek, ezért nyilatkozatukat a választási bizottság nem vehette volna figyelembe. Így az FVB a tényállást helytelenül állapította meg. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat, hogy a Ve. 43. §-a szabad bizonyítási rendszert állít fel, amelyben minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a nyilatkozatot vagy írásbeli tanúvallomást tevő esetleges elfogultsága vagy érintettsége esetén korlátozná a bizonyíték felhasználhatóságát.
  20. A Kúria rámutat: a Ve. alapelveinek megsértése szempontjából nincs relevanciája, hogy az aláírásgyűjtés kinek az érdekében történt, ahogy annak sem, hogy csak az egyik jelölő szervezet, vagy egyben a vele közös listát állító szervezet részére is gyűjtöttek-e aláírást.
  21. A választási jogorvoslatok során – az eljárás sommás jellegére tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit az eljárás kezdeményezője a választási bizottság rendelkezésére bocsát. Ebből következően a bizonyítási kötelezettség a kifogástevőre, illetve a kérelmezőre hárul, a sikertelen bizonyítás következménye őt terheli (Kfv.I.37.511/2018/2., Kfv.V.37.522/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2.).
  22. Jelen esetben a kérelmezők által előterjesztett bizonyítékok nem voltak megfelelőek annak igazolására, hogy a játszótér Ve. 142. §-a szerint minősülő átadása egyértelműen elkülönült az aláírásgyűjtéssel és a kampányajándékok átadásával kifejtett Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységtől.
  23. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kérelmezők tevékenység a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősült, és ekként ez a tevékenység sértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja], valamint ellentétes volt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] alapelvi követelményével is.
  24. A Ve. 2. §. (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a kampányhoz kötődő esélyegyenlőség követelménye nem érvényesül akkor, ha valamely jelölő szervezet jelöltje a helyi önkormányzat rendezvénye keretében olyan kampánytevékenységet folytat, melyre nincs törvényes lehetősége egyetlen jelölő szervezetnek sem. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme pedig azért valósult meg, mert kérelmezők a jelölti, valamint hivatali funkcióikat el nem különítve vettek a játszótér megnyitóján részt, noha e tevékenységének kampányjellegét az eset összes körülményeiből felismerhették volna.
  25. Az FVB a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti alapelv sérelmét is megállapította. A választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában azonban legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendje tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása {Kvk.II.39.415/2022/2. Indokolás [33]}. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe {Kvk.VI.37.942/2016/2.}, valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel {Kvk.V.37.941/2016/3.}. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a játszótér megnyitóján végzett kampánytevékenység célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, ezért Kúria álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának, a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv megsértésének megállapításának nem lett volna helye. {Kvk.II.39.260/2022/5. Indokolás [87]; Kvk.V.39.269/2022/4. Indokolás [14]}. A Kúria azt is megjegyzi, hogy ez az alapelv a választások tisztességességéhez kötődő anyagi jogi választási elvekhez kapcsolódik {Kvk.III.39.043/2024/8. Indokolás [38]}
  26. A Kúria megítélése szerint a HVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy kampánytevékenység történt, azonban ezt a bizonyítási szintet a választási eljárás során a Ve. nem követeli meg. A kétséget kizáró bizonyítás a büntetőjogi felelősség szempontjából releváns, választási eljárás során, tekintettel a rövid határidőkre, ez nem követelmény. Mind a választási bizottság, mind a Kúria az ügy összes körülményei és a becsatolt bizonyítékok alapján dönt, a három napos határidő bizonyítási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a választási jogorvoslati eljárásokkal szemben is elvárás, hogy a tényállás ne pusztán spekuláción és feltételezéseken, hanem ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehessen levonni. Azonban, ha maga a felülvizsgálati kérelem is tartalmazza az ügy eldöntése szempontjából jelentős nyilatkozatot (lásd, hogy csak az átadást követően folyt kampánytevékenység), akkor az ügy eldöntése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
  27. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát a Ve. 218 § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Ve. 231 § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, azt meghaladó részében pedig a Ve. 231 § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha a hivatalban lévő polgármester vagy helyi önkormányzat külsős bizottsági tagja – aki egyben jelölt is – a hivatali és a jelölti funkciói a nyilvános rendezvény tartama alatt el nem különíthető módon látja el, azt – amennyiben az elkülönülést nem tudja bizonyítani – úgy kell tekinteni, hogy képviselőjelöltként a Ve. 141.§-a szerinti kampánytevékenységet végez.
  2. A választási eljárás során a Ve. a kétséget kizáró bizonyítást nem követeli meg egyik féltől sem. A kétséget kizáró bizonyítás a büntetőjogi felelősség szempontjából releváns, választási eljárás során, tekintettel a rövid határidőkre, ez nem követelmény. Mind a választási bizottság, mind a Kúria az ügy összes körülményei és a becsatolt bizonyítékok alapján dönt, a három napos határidő bizonyítási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a választási jogorvoslati eljárásokkal szemben is elvárás, hogy a tényállás ne pusztán spekuláción és feltételezéseken, hanem ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehessen levonni.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmezők a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére kötelesek.
  3. Az eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú, „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 26.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró