Kvk.VII.39.090/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.090/2024/6.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

Az I. rendű kérelmező: Ambrózy Lőrinc Gábor (Cím1)

Az I. rendű kérelmező képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás egyéni ügyvéd (Cím2)                             

A II. rendű kérelmező: Zebegény Község Önkormányzata (Cím3)

A II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Gáspár Zoltán egyéni ügyvéd (Cím4)                               

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem

A jogorvoslati kérelmet benyújtó felek: az I. és a II. rendű kérelmező

A jogorvoslati kérelemmel érintett határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (05. 17.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (05.17.) TVB határozata ellen az I. és II. rendű kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Nemzeti Választási Bizottsághoz átteszi.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Helyi Választási Bizottság határozata

  1. Az I. rendű kérelmező és egy másik magánszemély, mint a 2024. június 9-i helyi önkormányzati választáson képviselő-jelöltként indulók 2024. május 3. napján azonos tartalmú kifogást terjesztettek elő a Zebegény Helyi Választási Bizottságnál (továbbiakban: HVB). Arra hivatkoztak, hogy a „ZEBEGÉNY – Zebegény Község Önkormányzatának hivatalos lapja” megnevezésű időszaki lap 2024. áprilisi számában megjelent „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból”; „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben”; „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja a kultúra rajongóit”; „Zebegény Község Önkormányzata kiemelten támogatja a helyi sportéletet” című cikkek a jelenlegi alpolgármester és egyúttal polgármester-jelölt, valamint az őt támogató jelenlegi képviselők megválasztására (újraválasztására) ösztönző kampányüzeneteket közvetítenek úgy, hogy más jelöltek a vitatott lapszámban megszólalási lehetőséget nem kaptak. A Kúria közzétett határozataira hivatkozással állították, hogy a kifogásokban idézett cikkek megjelenése a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt alapelvekbe ütközik, azaz az esélyegyenlőség nem érvényesül és sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Kérték a jogszabálysértés tényének megállapítását, a kiadó további jogsértéstől való eltiltását, vele szemben bírság kiszabását, valamint a jogsértés tényét megállapító határozat rendelkező részének közzétételére kötelezését.
  2. A HVB a 24/2024. (V.6.) számú és a 25/2024. (V.6.) számú határozataival a kifogásokat a Ve. 209. § (1) bekezdésére és a 215. § b) pontjára hivatkozással – elkésettség miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A jogorvoslati kérelemmel támadott határozat

  1. A magánszemélyek fellebbezésére eljárt Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. május 17. napján meghozott 158/2024. (05.17.) TVB határozatával a HVB határozatait megváltoztatta és a kifogásoknak részben helyt adott. Megállapította, hogy a „ZEBEGÉNY - Zebegény Község Önkormányzatának lapja” 2024. áprilisi számának 17. és 20. oldalán megjelentetett „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja rajongóit” és a „Zebegény Község Önkormányzata kiemelten támogatja a helyi sportéletet” című cikkek egyes képviselő-jelöltek tevékenységének a népszerűsítésére alkalmasak, ami sérti a Ve. 2. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét. Ezzel egyidejűleg a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a lapot kiadó önkormányzatot, hogy a legközelebbi számban a jogsértő közléshez hasonló módon a határozat rendelkező részét tegye közzé. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogások határidőben érkeztek és azok részben alaposak, mert a rendelkező részben megjelölt cikkek tartalmaznak olyan kijelentéseket, melyek a jelenlegi képviselő-testület munkáját méltatják, és a sikereket elsősorban nekik tulajdonítva azt sugalmazzák, hogy a jövőbeni sikerek feltétele ezen jelöltek újraválasztása. Ugyanakkor a lap 6. oldalán kifogásolt „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból” című cikk nem terjeszkedik túl az önkormányzat kötelező feladatainak bemutatásán, ezért nem sérti a jogegyenlőség elvét.
  2. Határozatában „megjegyezte”, hogy a helyi önkormányzati lap elleni kifogás elbírálására a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a területi választási bizottság „illetékes”, a HVB-nek át kellett volna tenni a kifogásokat a TVB-hez. A rendelkező rész szerint a határozat ellen a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának van helye, az indokolás ehhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezést nem tartalmaz.

A jogorvoslati kérelmek

  1. A TVB határozata ellen az I. és a II. rendű kérelmező a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt. Az I. rendű kérelmező a határozat részbeni megváltoztatását és a „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból”, valamint a „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben” cikkek kapcsán a kifogásban hivatkozott jogsértés megállapítását, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, továbbá a Kúria határozata rendelkező részének közzétételére kötelezését kérte. Lényegében arra hivatkozott, hogy a TVB a „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben” cikk kapcsán előadott kifogást egyáltalán nem vizsgálta, a „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból” című cikk tekintetében pedig tévesen állapította meg, hogy az abban foglaltak nem terjeszkednek túl az önkormányzat kötelező feladatainak bemutatásán. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjába, a 140. § (1) bekezdésébe, 218. § (1)-(2) bekezdéseibe és 231. § (5) bekezdés b) pontjába ütközik.
  2. A II. rendű kérelmező a határozat megváltoztatását és a kifogások elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozat a Ve. 151. § (5) bekezdésébe ütközik, mert a nyomtatásban megjelent „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja a kultúra rajongóit” cikk internetes médiatartalomban (https://www.facebook.com/seebeginn) már 2024. április 21. napján megjelent és a mai napig elérhető. Ugyanez a helyzet a helyi sportélettel kapcsolatos cikkel, amely az internetes portálon 2024. április 8. napjától elérhető. Mindezen cikkek változatlan utánközlése történt meg a helyi önkormányzat lapjában. Ebből következően a kifogások – elkésettség okán – érdemben nem voltak vizsgálhatók.

A Kúria felhívására tett nyilatkozatok és az ügyek egyesítése

  1. A Kúria a Kvk.39.090/2024. és Kvk.39.091/2024. számú ügyekben – rövid, 24 órás határidővel – nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az I. és a II. rendű kérelmezőnek. Az I. rendű kérelmező akként nyilatkozott, hogy a tárgyi ügyben a Ve. 151. § (5) bekezdése nem alkalmazható, míg a II. rendű kérelmező álláspontja szerint az időszaki lapban a jogorvoslati kérelemmel érintett cikkek változatlan tartalmú utánközlése történt meg.
  2. A Kúria a Kvk.VII.39.090/2024/5. számú végzésével az ügyeket – azok tárgyának összefüggésére figyelemmel – egyesítette.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek elbírálására nincs törvényes lehetőség.
  2. A Ve. VIII. fejezet „A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY” cím 74. „A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat” alcím alatti 151. § (1) bekezdése értelmében, a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.
  3. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat során eljáró választási bizottságokra tehát különös szabályok vonatkoznak, a szóban forgó kifogás elbírálása, ezzel összefüggésben – helyt adó döntés esetén – a Ve. 152. §-a szerinti bármely jogkövetkezmény alkalmazása elsőfokon a területi választási bizottság hatáskörébe tartozik.
  4. A kifogás áttételére vonatkozó szabályokat a Ve. XII. fejezet „A JOGORVOSLAT” cím 94. „A kifogás benyújtása” alcím alatti 213. §-a tartalmazza, melynek (1) bekezdése szerint, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság, illetve a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át az illetékes választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.
  5. A Kúria megállapította, hogy a tárgyi ügyben a HVB-nek a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján áttételi kötelezettsége keletkezett a kifogások elbírálására és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező TVB-hez. Ennek a kötelezettségének a HVB nem tett eleget, ez a mulasztás azonban nem eredményezhette a TVB Ve. 151. § (1) bekezdésében meghatározott, a kifogás elbírálására vonatkozó hatásköre elvonását. A HVB jogszabálysértése (hatáskör túllépés) a Ve. 213. § (3) bekezdése és a Ve. más szabálya alapján sem orvosolható; az előbbi rendelkezés „ha nem teszi át” kitétele és ehhez kapcsolódóan az „illetékes választási bizottsághoz” fordulata – figyelemmel az Alaptörvényből származó alábbi követelményekre is – eltérő illetékességű, de azonos hatáskörű szervek között értelmezhető.
  6. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, a jogorvoslathoz való jog tartalmát és gyakorlásának kereteit. Ennek során kimondta, hogy „az Alaptörvény megköveteli, hogy a jogorvoslati jog nyújtotta jogvédelem hatékony legyen, vagyis ténylegesen érvényesüljön és képes legyen a döntés által okozott sérelem orvoslására. A jogorvoslat jogának hatékony érvényesülését számos tényező befolyásolhatja, így többek között a felülbírálati lehetőség terjedelme, a jogorvoslat elintézésére meghatározott határidő, vagy a sérelmezett határozat kézbesítésének szabályai és megismerhetőségének tényleges lehetősége” {22/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [26], 3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]}. Az Alkotmánybíróság a 3539/2023. (XII. 21.) AB határozatban és más határozataiban rámutatott: „A jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. A jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges” {3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]}.
  7. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában „minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme (…) a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát {25/2012. (V. 18.) AB határozat [53]}. Nem következik mindebből, hogy a jogorvoslatot elbíráló szervnek a kérelemnek minden körülmények között helyt kell adnia, az azonban feltétlenül, hogy az eljárási szabályok által meghatározott keretek között a jogorvoslati eljárást lefolytassák és a jogorvoslati kérelemben írtakat a jogszabályban foglaltak szerint érdemben megvizsgálják.” {3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [16]-[17]}.
  8. A fentiekből következően egy adott ügy elbírálására vonatkozó hatáskör, és ezzel egyidejűleg ugyanazon tárgyú ügyek eltérő jogorvoslati fórumrendszerben történő intézése (HVB-TVB-Kúria vagy TVB-NVB-Kúria) nem eredhet a jogban való tévedésből. A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog nem szűkíthető le a jogorvoslati szintek számának kimerítésére (kétfokú eljárás), hanem az a jogszabály által meghatározott szervre telepített jogorvoslati szintek (fórumok) igénybevételét is jelenti. Ellenkező esetben az ügy tárgyához kapcsolódó hatáskör (média kampányban való részvétel) eloldódik a törvényi szabályozástól, a hatáskör gyakorlása a helyi választási bizottság egyedi döntésének („ha nem teszi át”) függvényévé válik, ennek folyományaként a fél (kifogást tevő) jogorvoslati joga, a törvényben rögzített jogorvoslati fórumrendszer igénybevétele esetleges lesz, az ügyről ügyre változhat. Ez pedig ellentétes lenne az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett, az egyes jogintézmények kiszámítható működésére vonatkozó alkotmányos követelménnyel {9/1992. (I.30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65., megerősítette a 33/2014. (XI.7.) AB határozat Indokolás [32], 5/2020. (I.29.) AB határozat Indokolás [37], 18/2022. (VIII.1.) AB határozat Indokolás [51] határozat} is.
  9. A szóban forgó ügyben a TVB rendelkezik hatáskörrel a kifogások elbírálására, azaz elsőfokú választási szervként jár el {Ve. 151. § (1) bekezdés}, döntése ellen igénybevehető jogorvoslat a fellebbezés a Nemzeti Választási Bizottsághoz {Ve. 221. § (1) bekezdés}. A Ve. 222. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. E fellebbezési jog kimerítése – a fent kifejtettek szerint – nem lehet formális, az alatt az arra jogosult által történő elbírálást kell érteni. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogás elbírálására a törvényhozó a helyi választási bizottságra nem telepít hatáskört. Ebből következően a HVB határozata elleni fellebbezés – a kifogás elintézésére (elsőfokú) hatáskörrel rendelkező – TVB általi elbírálása a bírósági jogorvoslat feltételét képező fellebbezési jog kimerítése követelményének sem felel meg.
  10. A fentiek alapján a Kúria a TVB határozata ellen a tárgyi ügyben igénybe vehető jogorvoslati kérelmeket (fellebbezéseket) az azok elbírálására hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 47. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Ve. 151. § (1) bekezdésére és 222. § (2) bekezdésére – áttette.

A döntés elvi tartalma

  1. 1. Egy adott ügy elbírálására vonatkozó hatáskör, és ezzel egyidejűleg ugyanazon tárgyú ügyek eltérő jogorvoslati fórumrendszerben történő intézése nem eredhet a jogban való tévedésből.

2. A Ve. 213. § (3) bekezdésének „ha nem teszi át” kitétele és ehhez kapcsolódóan az „illetékes választási bizottsághoz” fordulata – figyelemmel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (7) bekezdéséből származó követelményekre is – eltérő illetékességű, de azonos hatáskörű szervek között értelmezhető.

Záró rész

  1. A Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 23.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró