Kvk.VII.39.076/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.076/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Hajrá Békéscsaba Egyesület (...)

A kérelmező képviselője: Juhász Társas Ügyvédi Iroda, eljáró képviselő: Dr. Juhász István ügyvéd (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Békéscsabai Helyi Választási Bizottság 121/2024. (V. 14.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Békéscsabai Helyi Választási Bizottság 121/2024. (V. 14.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a kérelmezőt a 2024. március 25-én jogerős 1/2024. számú határozatával, míg a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet a 2024. április 18-án jogerős 20/2024. számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-ére kitűzött általános választásán. A jelölő szervezetek bejelentésére szolgáló formanyomtatványon mindkét jelölő szervezet kérte jelképének feltüntetését a szavazólapon. A kérelmező kör alakú jelképének közepén egy lila szív, a felső köríven a „Hajrá” míg az alsó köríven a „Békéscsaba” felirat található, míg a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelképe egy narancssárga szív.
  2. A kérelmező kifogást terjesztett elő, amelyben kérte a Polgárok Békéscsabáért Egyesület által bejelentett jelkép használatának, a szavazólapon történő feltüntetésének megtiltását. A TVB a 2024. május 3-án kelt 30/2024. számú határozatával a kifogást elutasította. A kérelmező fellebbezésére eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. május 9-én kelt 307/2024. számú határozatával a TVB határozatát megváltoztatta, és a jogorvoslati kérelmet – mint a TVB 20/2024. számú határozata elleni fellebbezést, annak elkésettsége miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  3. A Békéscsabai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 121/2024. (V. 14.) számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán a 11. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyta. A határozat mellékletét képező szavazólap-mintán – egyebek mellett – szerepel a jelölő szervezetek neve, rövidített neve, és nyilvántartásba vett jelképének szürkeárnyalatos képe.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a HVB határozatának megváltoztatását, annak megállapítását, hogy HVB a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet jelölő szervezet szív emblémájának szavazólapon feltüntetésével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, kérte a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
  2. Arra hivatkozott, hogy a HVB határozata ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjaival, a 132. §-ával, a 133. § (1) és (2) bekezdéseivel, a 134. §-ával, a 181. § (1) bekezdésével, valamint az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdéseivel.
  3. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében részletesen rögzítette, hogy a TVB a Polgárok Békéscsabáért Egyesület emblémáját milyen okokból nem vehette volna nyilvántartásba, illetve hivatkozott a Kúria Kfv.VI.39.026/2024/4. számú végzésében foglaltakra, továbbá előadta, hogy HVB figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében szabályozott diszkrimináció tilalmat. Álláspontja szerint a megelőzés elve alapján a Polgárok Békéscsabáért Egyesület jelképeként a szív formátumot nem lehetett volna a nyilvántartásba bejegyezni, mert az embléma használatára az a szervezet jogosult, amely azt korábban bejelentette. A jelölő szervezetek közötti azonosság tilalma a jelkép tekintetében is fennáll, annak ugyanis éppen az a funkciója, hogy az adott szervezetet azonosítsa, egyúttal a többi szervezettől megkülönböztesse. A szív jelkép szavazólapon történő feltüntetése a választópolgárok megtévesztésére különösen alkalmas, mert a lila, illetve a narancssárga szív szürkeárnyalatos megjelenítése ugyanolyannak mutatja a két jelölő szervezet jelképét. Aki nem tud olvasni, a jelképük által azonosítja a jelölő szervezeteket, a szavazólapon szereplő két szürkés árnyalatú szív sérti a fogyatékkal élő választópolgár jogait.A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kúria Kfv.VI.39.026/2024/4. számú végzésében foglaltakra is.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alaptalan.
  2. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölő szervezet, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 132. §-a szerint az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.
  4. A Ve. 135. §-a értelmében a bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át. A 4. számú melléklet sorolja fel azokat az adatokat, amelyeket a nyilvántartásnak tartalmaznia kell, ennek ac) pontja rögzíti a jelölő szervezet jelképét.
  5. A Ve. 158. § (2) bekezdése szerint a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.
  6. A fenti törvényi rendelkezések értelmében a jelölő szervezetek tekintetében a nyilvántartásba vétellel rögzül az az adattartalom, a jelölő szervezet jelképének (emblémájának, logójának) megjelenése is, amellyel a jelölő szervezetet nyilvántartásba vették. Az egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapján azok az adatok szerepelhetnek, amelyeket a jelöltek és jelölő szervezetek nyilvántartásba vételével a választási bizottság jogerős határozatában már vizsgált és elbírált.
  7. Az egyéni szavazólapok adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat során csak az vizsgálható – a Ve. 160. § és 161. § követelményeinek érvényesülése mellett –, hogy a szavazólapon feltüntetett adatok megegyeznek-e a nyilvántartásba vett adatokkal. Ez a jogorvoslat a nyilvánvaló hibák kiküszöbölését szolgálja, ezért rövid a határideje. Ebben az eljárásban a nyilvántartásba vett adatok tartalma nem vitatható, azt csak a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában lehet kifogásolni.
  8. Az ügyben a jelölő szervezeteket a TVB jogerős határozataival nyilvántartásba vette, a nyilvántartásba vétel a jelölő szervezetek jelképére (emblémájára, logójára) is vonatkozott. A kérelmező a jelölő szervezetek jelképének azonossága, összetéveszthetősége miatt terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet a TVB alaptalannak ítélt, majd a Nemzeti Választási Bizottság a kérelmező fellebbezése alapján eljárva e döntést megváltoztatta és a 2024. április 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmet a fenti ismertetettekre tekintettel – elkésettség miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  9. A Kúria a jelen eljárásban az egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát csak a nyilvántartás adataival vethette össze, és az összevetés alapján megállapította, hogy a határozatokban szereplő jelkép között nincs eltérés, az forma, szín (annak szürke árnyalata) és tartalom szempontjából egyaránt megegyezik, nyilvánvaló hiba nincs.
  10. A Kúria hangsúlyozza, hogy a szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat lehetősége nem nyitja meg újra a jelölő szervezet, a jelkép (embléma, logó) nyilvántartásba vételről szóló határozat elleni jogorvoslatot, ebben az eljárásban a jelkép használatával kapcsolatos jogvita nem dönthető el.
  11. Mindezekre tekintettel a Kúria a HVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat lehetősége nem nyitja meg újra a jelölő szervezet, a jelkép (embléma, logó) nyilvántartásba vételről szóló határozat elleni jogorvoslatot, ebben az eljárásban a jelkép használatával kapcsolatos jogvita nem dönthető el.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (1)-(2) bekezdései és 240. § (2) bekezdése alapján döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 17.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró