Kvk.VI.39.050/2024/5. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.050/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
                           Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
                           Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület
                       (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás egyéni ügyvéd
                                          (...)

Az eljárás tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 2024. május 9. napján kelt 90/2024. (V. 9.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 90/2024. (V. 9.) FVB számú határozatát megváltoztatja, a Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 90/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán Horváth Zsolt egyéni választókerületi jelöltként indulni szándékozó választópolgár (a továbbiakban: jelölt) 2024. április 19-én a Budapest XIV. kerület 12. számú egyéni választókerületben a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom közös jelöltjeként igényelt ajánlóíveket, melyeket a Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2024. április 20-án kelt ZPH-3085628 számú átadás-átvételi jegyzőkönyvvel a jelöltnek kiadott.
  2. A jelölt a 2024. április 24-én kelt nyilatkozatában a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom közös jelöltjeként 2024. április 20-án felvett ajánló íveket azzal a szándékkal adta vissza, hogy „ebben a formában nem kívánok ajánlásokat gyűjteni”. Ezzel egyidejűleg 2024. április 24-én a HVI által az ajánlóívek leadásáról felvett ZPH-3089075 számú átadás-átvételi jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy nem kéri az ajánlások ellenőrzését, mert nem kíván jelöltként indulni.
  3. A jelölt a Budapest XIV. kerület 12. számú egyéni választókerületben 2024. április 24-én a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd – a Zöldek Pártja, a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (a továbbiakban együtt: jelölőszervezetek) közös jelöltjeként igényelt ajánlóíveket. A HVI 2024. április 24-én kelt ZPH-3089364 számú átadás-átvételi jegyzőkönyvvel az ajánlóíveket a jelöltnek átadta.
  4. Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 2024. május 3. napján kelt 90/2024. (V. 03.) számú határozatával a jelöltet a jelölőszervezetek közös jelöltjeként a Budapest XIV. kerület 12. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választására nyilvántartásba vette. Indokolása szerint a jelölt a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással. Ezek alátámasztására hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (1) bekezdésére, 132. §-ára, 133. § (1) bekezdésére, 307/G. §-ára és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt) 9. § (1) bekezdésére.
  5. A kérelmező fellebbezésében a HVB határozatának a megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételének elutasítását kérte a kettős jelölés tilalma miatt. Fellebbezésében előadta, hogy az ügyben érintett jogi személynek minősül, mivel a 2024. június 9-ei választásokon a Budapest Főváros XIV. kerületében nyilvántartásba vett jelölő szervezet és a választókerület minden egyéni választókerületében állított jelöltet.
  6. Jogszabálysértésként az Övjt. 8. § (1) bekezdésére, a Ve. 137. § (1) bekezdésére hivatkozott.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. A kérelmező érintettségét, a jelölőszervezetekkel szemben versengő szervezetként elfogadta.
  3. Megállapította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mivel nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját - a fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani -, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania {[6]-[7] bekezdések}. Majd rögzítette {[8] bekezdés}, hogy a fellebbezés szerint sérült az Övjt 8. § (1) bekezdése, a Ve. 137. § (1) bekezdése.
  4. Indokolása [9] bekezdésében rámutatott arra, hogy a kettős jelölés tilalmának megsértését nem a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló HVB határozat valósította meg, hanem a HVI tevekénysége, amellyel a jelölt számára kiadta a második jelöléshez szükséges ajánlóíveket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a jelölt a korábbi jelöléséről a Ve. szabályainak megfelelően mondott-e le, illetve az új jelölés elfogadásáról a korábbi jelölése megszűnése előtt nyilatkozott-e. Megállapította, hogy a korábbi jelölésről lemondás és az új jelölés elfogadása 2024. április 24-én történt és ugyanezen a napon adta ki a HVI a jelöltnek az új ajánlóíveket. Ezekkel a cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogásnak lett volna helye a Ve. 209. § (1) bekezdésében rögzített határidőn belül, azonban kifogás benyújtására nem került sor.
  5. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában (ABH 1999. 237, 243, 245) foglaltakra, az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatra és 3167/2015. (VII. 24.) AB végzésre.
  6. Rámutatott arra, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításával az érintettek jogorvoslathoz való joga nem sérült, a Nemzeti Választási Iroda által működtetett https://vtr.valasztas.hu/onk2024 oldalon a bejelentett jelöltek jelölti jogállása, a jelölésük típusa, a jelölés helye és a jelölés státusza (pl.: nem kíván indulni vagy nyilvántartásba véve) is a legaktuálisabb állapotuk szerint követhető. A Ve. 2. § (2) bekezdése alapján a választási szervek rendelkezésére álló adatok — törvényben megállapított kivétellel — nyilvánosak. Az érintetteknek lehetőségük lett volna a HVI és a HVB rendelkezésére álló, a jelölt nyilvántartásba vételével, a jelölésével kapcsolatos iratokat megismerni, az alapján a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidőben kifogással élni.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának a HVB határozatára is kiterjedő megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vétele iránti kérelem visszautasítását kérte a kettős jelölés tilalma miatt.
  2. Álláspontja szerint az FVB határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjával és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjával ellentétes módon tagadta meg a jogorvoslatot. A fellebbezést érdemben kellett volna elbírálni, mivel pontosan megjelölte, hogy a HVB határozata az Övjt 8. § (1) bekezdését, a Ve. 130. § (1) bekezdését, a kettős jelölés tilalmát sérti.
  3. Kifejtette, hogy az FVB határozatának [5], [6] és [9] bekezdései egymásnak ellentmondó tartalmúak, a megjelölt jogszabálysértések kifogás útján nem lettek volna érvényesíthetők, mert a HVI-nek nincs hatásköre a kettős jelölés tilalmának vizsgálatára a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiből, 121/A. § rendelkezéseiből következően. Azt a HVB-nek hivatalból kellett volna vizsgálnia a jelölt nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Ve. 132. §-a, 133. § (2) bekezdése alapján.
  4. Hivatkozott arra, hogy miután a jelölt az első jelölés elfogadását követően sem a Ve. 137. § (1) bekezdésében, sem más formában nem mondott le a jelölésről, a kettős jelölés tilalma fennáll. A HVB határozata jogszabálysértő, az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, a Ve. 137. § (1) bekezdésébe és a Ve. 133. § (2) bekezdésébe ütközik, a jelölt nyilvántartásba vételét vissza kellett volna utasítani, illetve az FVB-nek a fellebbezés folytán a HVB határozatát meg kellett volna változtatnia. Álláspontja szerint a jelölt a kettős jelölés tilalmát attól függetlenül megsértette, hogy a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott vagy sem.
  5. Érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján arra alapította, hogy Budapest XIV. kerületében nyilvántartásba vett jelölő szervezet, az összes egyéni választókerületben jelöltet állított.
  6. A Kúria a jelöltet és a jelölőszervezeteket nyilakozattételre hívta fel. A jelölt és a jelölőszervezetek a felhívásra nyilatkozatot nem tettek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem részben, a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében alapos, a kettős jelölés tilalma kérdésében nem alapos.
  2. A felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. §-a szerint az ügyben érintett kérelmező terjesztette elő, így elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmező fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása megfelel-e a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak.
  4. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése kimondja, fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
  5. Az FVB határozat [6] bekezdésében azt rögzítette, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ezzel összefüggésben a [7] bekezdésben a jogszabálysértés megjelölésére utalt. A [8] bekezdésben ismertette, hogy a fellebbezés szerint, „az elsőfokon eljárt bizottság határozata megsértette az Övjt. 8. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 137. § (1) bekezdését”. Ezt követően jutott a határozat [16] bekezdésében arra a következtetésre, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, majd a határozat indokolásának [9] bekezdésében, a fellebbezésben állított kettős jelölés tilalmának megsértését vizsgálta, megállapítva, hogy a HVI tevékenységével szemben választási kifogást kellett volna előterjeszteni.
  6. Az FVB határozata ellentmondásos, mert egyrészt utal a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjára, a jogszabálysértés hiányára, másrészt, pedig megjelöli a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértéseket. A Kúria megállapította, hogy a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül előterjesztett fellebbezés a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelel, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint tartalmaz konkrét jogszabálysértésre hivatkozást, így érdemi elbírálásának akadálya nem volt.
  7. A kifogás előterjesztésével összefüggésben rögzíti a Kúria, az ajánlóív igénylésére, annak tartalmára, a Ve. 120. § (1)-(4) bekezdései, az ajánlóív átadásának megtagadására a 121/A. § tartalmaz szabályokat. Jelen esetben a 121/A. § szerinti megtagadó határozat meghozatalára nem került sor. Az ajánlóív átadásával szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, vagyis úgyszintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. Jelen esetben a HVI-nak a második ajánlóívet átadó cselekményével szemben kifogás nem érkezett. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában hozott döntéssel szembeni fellebbezésben hivatkozzon az érintett a kettős jelölés tilalmának megsértésére.
  8. A Ve. 132. §-a kimondja, hogy az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
  9. A törvényes feltételeknek meg nem felelés kitételbe a többes jelölés elfogadása is beletartozik. Jelen esetben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről. A kérelmező a vélt jogsértésről, a kettős jelölés tilalmába ütköző nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely határozat ellen a fellebbezés volt a Ve. által biztosított jogorvoslat.
  10. Mindezekre tekintettel az FVB jogsértően döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába, a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjába és 231. § (1) bekezdés d) pontjába ütköző módon.
  11. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogsértés esetén a jogsértést orvosolva kell érdemi határozatot hoznia, így a kérelmező fellebbezésében foglalt jogszabálysértéseket érdemben vizsgálta.
  12. Az Öjvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.
  13. A Ve. 137. § (1) bekezdése alapján a jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  14. A rendelkezésre álló közigazgatási iratok egyértelműen alátámasztják, melyet a Kúria jelen végzésének tényállásában a [2]-[3] bekezdésekben is rögzített, hogy a jelölt 2024. április 24-én az ajánlóívek leadásáról felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy nem kéri az ajánlások ellenőrzését, nem kíván jelöltként indulni. Emellett egy külön nyilatkozatot is előterjesztett, mely szintén azt tartalmazta, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom közös jelöltjeként, ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni.
  15. Mindezek alapján nem állt fenn kettős jelölés, mert csak a lemondó nyilatkozat megtételét követően került bejelentésre az újabb jelölési szándék. A kérelmező alaptalanul hivatkozott az Övjt. 8. § (1) bekezdésének a megsértésére. Az ügyben a jelölt határozattal még nem volt jelöltként nyilvántartásba véve akkor, amikor a jelöltként való indulási szándékáról 2024. április 24-én lemondott, így a kérelmező alaptalanul hivatkozott a Ve. 137. § (1) bekezdés megsértésére is.
  16. A kérelmező konkrét jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül állította, hogy a lemondás megtörténtétől vagy hiányától függetlenül sérült az Övjt. 8. § (1) bekezdésében foglalt kettős jelölés tilalma, és a jelölt még mindig az első jelölése szerinti jelölő szervezetek közös jelöltje, így eszerint kellett volna a HVB-nek eljárnia. Állításához indokolást sem fűzött, ezért a Kúria érdemben e kérdéssel nem foglalkozhatott.
  17. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az FVB jogsértő határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, jogszabálysértés hiányában a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nincs helye a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, ha az tartalmaz jogszabálysértésre hivatkozást.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint személyes illetékmentesség, az Itv. 5. § (2) bekezdése alapján abban az esetben illeti meg, ha nyilatkozik arról, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A kérelmező ilyen tartalmú nyilatkozatot nem terjesztett elő, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró