Kvk.VII.39.051/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.051/2024/5.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás ügyvéd (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 91/2024. (V. 9.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 91/2024. (V. 9.) FVB számú határozatát megváltoztatja és a Budapest XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 91/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Budapest XIV. kerület 11. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselők 2024. évi választásán jelöltként indulni szándékozó Bitskey Bence (a továbbiakban: Jelöltként indulni szándékozó választópolgár) első alkalommal a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció, mint jelölő szervezetek (a továbbiakban: első jelölő szervezetek) közös jelölése alapján igényelt ajánlóíveket, amelyet a Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2024. április 20-án kiadott. A jelöltként indulni szándékozó választópolgár a HVI-nél benyújtott 2024. április 24-i írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a 2024. április 20-án „közös jelölő szervezetként felvett” ajánlóíveket azzal a szándékkal kívánja visszaadni, hogy „ebben a formában” nem kíván ajánlásokat gyűjteni. A korábban felvett ajánlóíveket a HVI-nek – az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint – ugyanezen a napon visszaadták. A HVI-nek a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) részére küldött adatszolgáltatása szerint ezt a 2024. április 24-i nyilatkozatot a HVI aznap, 2024. április 24-én vette át, és a következő munkanapon, 2024. április 25-én iktatta.
  2. A jelöltként indulni szándékozó választópolgárt a fenti nyilatkozatának átvételével egyidejűleg a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd – a Zöldek Pártja, a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (a továbbiakban: második jelölő szervezetek) közös jelöltjeként bejelentették, és a második jelölő szervezetek általi jelölésének megfelelő ajánlóíveket felvették. A Jelöltként indulni szándékozó választópolgár úgy nyilatkozott, hogy a jelölést elfogadja.

A Helyi Választási Bizottság határozata

  1. A Budapest XIV. kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 91/2024. (V. 03.) számú határozatával a második jelölő szervezetek közös jelöltjét a Budapest XIV. kerületi 11. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választásra nyilvántartásba vette. A határozat indokolásában foglaltak szerint a „jelölt” a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással, ezért a jelöltet nyilvántartásba vette.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a határozat megváltoztatását arra hivatkozva, hogy a „jelölt” nyilvántartásba vétele a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdésébe, illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 137. § (1) bekezdésébe ütközik.
  2. A kérelmező álláspontja szerint azzal, hogy a „jelölt” az első jelölő szervezetek egyéni képviselő jelölését elfogadta, a jelöltségéről a rendelkezésére álló határidőben, illetve a HVB határozatának meghozataláig nem mondott le, majd a második jelölő szervezetek jelölését ismételten elfogadta, jelölése és – az összegyűjtött ajánlások elfogadásával – nyilvántartásba vétele a kettős jelölés tilalmába ütközően történt, a választás során csak egy jelölést fogadhatott volna el, nyilvántartásba vétele jogszerűtlen, annak elutasításának lett volna helye.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az FVB 91/2024. (V. 9.) FVB számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
  2. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a fellebbezést a kérelmező az érintettségét megalapozó körülmény megjelölésével, törvényi határidőn belül, megfelelő formában és tartalommal terjesztette elő. Megállapította továbbá, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját, a jogszabálysértésre hivatkozást {FVB határozat [6] bekezdés}. Az FVB határozatának [8] bekezdésében ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a kérelmező fellebbezésében az Övjt. 8. § (1) bekezdésének és a Ve. 137. § (1) bekezdésének a megsértését állította.
  3. Az FVB határozatának [9] bekezdésében foglaltak szerint a jogszabálysértést érdemben nem bírálta el, mert a Ve. 208. §-a alapján nem fellebbezésnek, hanem kifogás előterjesztésének lett volna helye 2024. április 27-ig, mivel a kettős jelölés tilalma esetén a jogsértés nem a HVB határozatának meghozatalával, hanem a HVI azon tevékenységével merült fel, amellyel a „jelölt” számára kiadta a második jelöléshez szükséges ajánlóíveket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a „jelölt” a korábbi jelöléséről a Ve.-nek megfelelően mondott-e le és az új jelölés elfogadásáról úgy nyilatkozott-e, hogy a korábbi jelölése még nem szűnt meg. Megállapította, hogy a lemondás és az új jelölés elfogadása 2024. április 24-én megtörtént, a HVI ugyanezen a napon adta ki az újabb ajánlóíveket.
  4. Kifejtette, hogy az érintetteknek lehetősége volt megismerni a Nemzeti Választási Iroda által működtetett hiteles nyilvántartás tartalmát, a HVI és a HVB rendelkezésére álló, a „jelölt” nyilvántartásba vétele szerinti jelölésével kapcsolatos iratokat, és azok alapján a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidőben kifogást előterjeszteni.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az FVB és a HVB határozatainak megváltoztatását, a „jelölt” egyéni választókerületi jelöltként nyilvántartásba vétele iránti kérelmének a visszautasítását.
  2. Álláspontja szerint a HVB megsértette a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontját és a 224. § (3) bekezdés a) pontját azzal, hogy a fellebbezést érdemben nem bírálta el. Az FVB határozata ellentmondásos, mert az indokolás [6] bekezdése szerint a fellebbezés nem tartalmazza az annak alapjául szolgáló jogszabálysértést, ugyanakkor az indokolás [8] bekezdése rögzíti, hogy a fellebbezés megfelelően tartalmazza a jogszabálysértés [az Övjt. 8. § (l) bekezdés, a Ve. 130. § (l) bekezdés] megjelölését. A határozat indokolásának [9] bekezdésében foglaltak alapján megállapítható, hogy az FVB – a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ellenére –   érdemben elbírálta a fellebbezést.
  3. A kérelmező szerint a határozat indokolásában foglaltak sértik a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiben és 121/A. §-ában foglaltakat is, mert a HVI az ajánlóívek kiadásakor csak azt ellenőrizheti, hogy ha a jelölt nem független, a jelölő szervezet jogerős nyilvántartásba vétele megtörtént-e, a jelölt a jelölést elfogadta-e, illetve nincs-e a képviselői megbízatással összeférhetetlen tisztsége, vagy vállalja-e, hogy az összeférhetetlen tisztséget megválasztása esetén megszünteti, továbbá, hogy a jelölt választójoggal rendelkezik-e. Ha a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiben írt feltételek fennállnak, a HVI-nek az ajánlóíveket ki kell adnia. A törvényi feltételek hiányában az ajánlóívek átadását határozattal meg kell tagadnia a Ve. 121/A. §-a alapján.
  4. A perbeli esetben a rendelkezésre álló iratok szerint az ajánlóívek kiadásának feltételei fennálltak, ezért az ívek kiadása nem volt jogszabálysértő. A fellebbezésben megjelölt jogszabálysértés, a kettős jelölés vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, mert a választás lebonyolításával kapcsolatosan csupán adminisztratív tevékenységet lát el, ezért az ajánlóívek kiadását kifogás előterjesztése útján nem lehetett volna eredményesen támadni. A Ve. a jelöltté válással kapcsolatos valamennyi törvényi feltétel teljesülésének a vizsgálatát a HVB hatáskörébe utalja, a kettős jelölés tilalmának esetleges megsértését a HVB hivatalból köteles vizsgálni [Ve. 132. §, Ve. 133. § (2) bekezdés]. Az FVB határozatában foglalt okfejtés kiüresíti a HVB nyilvántartásba vétellel kapcsolatos hatáskörét, a jelölt nyilvántartásba vétele során nem csak az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelessége, megléte és elégséges száma vizsgálható.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében megismételte a „jelölt” nyilvántartásba vételével kapcsolatos, a fellebbezésében rögzített megállapításait, álláspontját, illetve az Övjt. 8. § (1) bekezdés, a Ve. 137. § (1) bekezdés megsértésre vonatkozó jogi érvelését.
  6. A Jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a második jelölő szervezetek nyilatkozattételre való felhívásra a megadott határidőben nem tettek nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – részben alapos.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának nem volt akadálya.
  3. A Kúria megállapította, hogy az FVB határozatának [5], [6], [8] bekezdései ellentmondásosak. Az FVB a kérelmező érintettsége fennállásának rögzítésével egyidejűleg kimondta, hogy a fellebbezést érdemben bírálta el, ugyanakkor a fellebbezést érdemben mégsem tartotta elbírálhatónak a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapjának megjelölése hiányában. A határozat [8] bekezdésében azt rögzítette, hogy a fellebbezésben a kérelmező a jogszabálysértést megjelölte, majd arra a téves következtetésre jutott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas {[16] bekezdés}, az indokolásban mégis érdemben foglalkozott a fellebbezésben állított kettős jelölés tilalmának megítélésével {[9] bekezdés}.
  4. A Kúria megállapította, hogy a fellebbezést érintett terjesztette elő, a fellebbezés megfelelt a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, a kérelmező a fellebbezést a törvényes határidőben, jogszabálysértésre hivatkozással, a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben terjesztette elő, a kérelem érdemi elbírálásának nem volt törvényes akadálya.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a fellebbezésben kifogásolt jogsértés, a kettős jelölés tilalma megsértésének a vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, cselekménye a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései alapján az ajánlóívek igényléséhez kapcsolódik, az ajánlóívek kiadását a törvényben meghatározott feltételek teljesülése hiányában tagadhatja meg (Ve. 121/A. §) a törvényi feltételek között a kettős jelölés tilalma nem szerepel.
  6. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére, vagyis jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez, azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás eljárást megindító beadvány, a fellebbezés a meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, a határozattal szemben állított jogsértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe. Ebben az ügyben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a Jelöltként indulni szándékozó választópolgár nyilvántartásba vételéről és a kérelmező által állított jogsértésről. A kérelmező a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogsértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amellyel szemben nem a kifogás, hanem a fellebbezés volt igénybe vehető. A képviselőjelöltként indulni szándékozó választópolgár nem a HVI általi nyilvántartásba vételével, hanem a HVB nyilvántartásba vételt elrendelő határozatával válik jelöltté. Ha a HVB nem veszi kétszer nyilvántartásba jelöltként ugyanazt a választópolgárt, a kettős jelölés nem merül fel. A perbeli esetben a HVB a jelöltként indulni kívánó választópolgárt egyszer vette nyilvántartásba.
  7. Az FVB-nek a kifogás előterjesztésével kapcsolatos érvelése téves, a kérelmezőnek a FVB határozata ellen fellebbezés előterjesztésére törvényes lehetősége volt. Erre figyelemmel az FVB-nek a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott határozata sérti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában és a 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
  8. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogsértés esetén a jogsértést orvosolva kell érdemi határozatot hoznia.
  9. A Kúria megállapította, hogy a kettős jelölés tilalma nem sérült, ebben a körben a felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  10. Az Öjvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést. A Ve. 137. § (1) bekezdése alapján a jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  11. A Jelöltként indulni kívánó választópolgár az első jelöléséről – a fent ismertetettek szerint – lemondott, a korábban átvett ajánlóíveket a HVI-nek visszaadta, az első jelölő szervezetek jelölése alapján nem vált jelöltté. Ezért az Öjvt. 8. § (1) bekezdése nem sérült, a Ve. 137. § (1) bekezdését nem kellett alkalmazni.
  12. Mindezekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint – megváltoztatta és a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A képviselőjelöltként indulni szándékozó választópolgár nem a helyi választási iroda nyilvántartásba vételével, hanem a helyi választási bizottság határozatával válik jelöltté. Ha a helyi választási bizottság nem veszi kétszer nyilvántartásba ugyanazt a választópolgárt, a kettős jelölés nem merül fel.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró