Kvk.I.39.054/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.054/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke; 
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró;
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás egyéni ügyvéd (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 94/2024. (V. 9.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 94/2024. (V. 9.) FVB határozatát megváltoztatja és a Budapest Főváros XIV. Kerület Helyi Választási Bizottsága 94/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyezett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, egyéni választókerületi jelölt ajánlásához Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületben, a Momentum Mozgalom, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület, mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként indulni szándékozó Háhn-Zágon Zsuzsanna (a továbbiakban: érintett jelölt) nevére kiállított 15 darab ajánlóívet, a jelölő szervezetek képviseletében R. A. - az ajánlóívek kiadásáról készült átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint - 2024. április 20. napján átvette a Budapest XIV. Kerületi Helyi Választási Irodától (a továbbiakban: HVI).
  2. Az érintett jelölt a nevére kiállított 15 darab ajánlóívet 2024. április 26. napján - az ajánlóívek átadásáról felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint - átadóként a HVI részére visszaadta, az ajánlások ellenőrzését nem kérte. Az ajánlóívek visszaadásával egyidejűleg az érintett jelölt írásbeli nyilatkozatot is benyújtott a HVI-hez, amelyben rögzítette, hogy ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni.
  3. Az érintett jelölt még ugyanezen a napon (2024. április 26. napján) ajánlóív iránti igényt is benyújtott (jegyzőkönyvvel igazoltan), amely alapján a HVI-tól - az ajánlóívek kiadásáról szóló, 2024. április 26. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltan - átvett a nevére kiállított 15 darab ajánlóívet, az új ajánlóív iránti igényben foglaltakkal egyezően Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületben a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület, mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként indulni szándékozó választópolgárként.
  4. A Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület képviselője 2024. május 2. napján, a jelöléshez igényelt és átvett 15 darab ajánlóívből 12 darab ajánlóív leadásával, kezdeményezte az érintett jelöltnek a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületi közös jelöltjeként történő nyilvántartásba vételét.
  5. Budapest Főváros XIV. Kerület Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 94/2024. (V. 03.) számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az érintett jelöltet, mint a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület közös jelöltjét, Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választására nyilvántartásba vette. A HVB az elsőfokú határozat indokolásában megállapította, hogy az érintett jelölt a jelölő szervezetek Budapest XIV. kerület 01. számú egyéni választókerületi közös jelöltje a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilvántartásba vette, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (1) bekezdésének, 132. §-ának, 133. § (1) bekezdésének, 307/G. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 9. § (1) bekezdésének alapján. Határozatának indokolásában hivatkozott a jogorvoslatról szóló tájékoztatást megalapozó jogszabályi rendelkezésekre is.
  6. A kérelmező fellebbezésében kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú határozat megváltoztatását, az érintett jelöltként való nyilvántartásba vételének a kettős jelölés tilalma miatt történő elutasítását. Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, illetve a Ve. 137. § (1) bekezdésébe - tehát a kettős jelölés tilalmába - ütközik. Az érintett jelöltnek már az első jelölő szervezetek (azaz a Momentum Mozgalom, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület) jelölését szükséges volt elfogadni, az Övjt. 8. § (1) bekezdésére és a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel, majd az ajánlóívek visszaadását követő második jelölés alkalmával a Momentum Mozgalom, a Civil Zugló Egyesület, a MARÉG – Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Szikra Mozgalom Egyesület, mint jelölő szervezetek jelölését ismét el kellett fogadnia, a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel, azonban az első jelölésről nem mondott le a Ve. 137. § (1) bekezdése szerint. Az érintett jelöltként való nyilvántartásba vételére a második jelölő szervezetek jelölése folytán került sor, így az elsőfokú határozat sérti az Övjt. 8. § (1) bekezdését és a Ve. 137. § (1) bekezdését. Előadta továbbá, hogy a kettős jelölés tilalmának sérelme attól függetlenül fennáll, hogy az érintett jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott-e vagy sem, továbbra is a korábbi jelölő szervezetek közös jelöltje, ezért a nyilvántartásba vétele jogszerűtlen.
  7. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 9. napján meghozott 94/2024. (V. 9.) FVB határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező érintettsége a jelöltet állító jelölő szervezetek ellenében induló jelölő szervezetként fennáll. Megállapította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, így a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kettős jelölés tilalma tekintetében rögzítette, hogy a jogsértést nem az elsőfokú határozat valósította meg, hanem a HVI azon tevékenysége, amellyel az érintett jelölt számára kiadta a második jelöléséhez szükséges aláíró íveket. Rámutatott, hogy e cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogásnak lett volna helye, azonban annak határideje, a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel 2024. április 29. napján már letelt. A jogorvoslati jog választási eljárásban érvényesülő szabályai kapcsán utalt az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában foglaltakra. Rámutatott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításával a jogorvoslathoz való jog nem sérül.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselő útján – a Ve. 222. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 232. § (helyesen: 231. §) (5) bekezdés b) pontja alapján kérte az FVB határozatának a megváltoztatását, az érintett jelölt Budapest Főváros XIV. Kerület 01. egyéni választókerületében egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vétele iránti kérelem – kettős jelölés tilalma miatti – visszautasítását. Előadta, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az ügyben érintett jogi személynek minősül, mivel Budapest Főváros XIV. kerületében nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely a Budapest Főváros XIV. Kerület 01. számú egyéni választókerületében, illetve Budapest Főváros XIV. kerülete összes egyéni választókerületében jelöltet állított, mely jelölteket a HVB részben jogerősen nyilvántartásba is vett, így az adott kerületben kompenzációs lista állítására is jogosult, amelyet meg is tett.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem indokai között hivatkozott egyrészt az FVB határozatának jogszabálysértő voltára azért, mert a fellebbezést érdemben kellett volna elbírálni, másrészt arra, hogy az érintett jelölt a kettős jelölés tilalma ellenére fogadta el azt a jelölést, amely alapján őt a HVB jelöltként nyilvántartásba vette.
  3. A fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya körében rámutatott, hogy annak indokai alaptalanok, az FVB által hivatkozott hiányosságok nem állnak fenn. Emellett az FVB határozata ellentmondásos, a rendelkező rész ellenére mégis érdemben elbírálja ([9] pont) a fellebbezést. Az FVB határozata [5], [6] és [9] pontjában foglaltak azt tükrözik, hogy az FVB abban sem tud állást foglalni, hogy érdemi vagy nem érdemi vizsgálat után utasította-e el a fellebbezést. Rámutatott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának indoka az, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját, majd ennek ellentmondva a továbbiakban hivatkozik a fellebbezés jogi érvelésének a lényegére. Emellett - álláspontja szerint - az FVB maga állítja, hogy a fellebbezés „a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjának és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, és az alapjául szolgáló tényállást is”. A kérelmező állítása szerint az FVB határozata a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjával és 224. § (3) bekezdés a) pontjával ellentétesen tagadta meg az érdemi jogorvoslatot, ezért jelen eljárásban kéri a fellebbezésében hivatkozott anyagi és eljárásjogi jogszabálysértések érdemi elbírálását. Ugyanakkor az FVB határozat érdemi állásfoglalást is rögzít, miszerint a HVI tevékenysége folytán lett volna helye kifogásnak, ezt azonban a kérelmező súlyosan jogszabálysértőnek tart, mivel ellentétes a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdésében és 121/A. §-ában foglalt rendelkezésekkel.
  4. A kérelmező értelmezése szerint az ajánlóívek kiadásának és ismételt kiadásának a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételei teljesültek, a HVI-nek azokat ki kellett adnia, s a fellebbezésben hivatkozott kettős jelölés vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, így az kifogás útján sem támadható. A kettős jelölés tilalmának esetleges megsértését a HVB ex officio lett volna köteles vizsgálni, a Ve. 132. §-a és 133. § (2) bekezdése alapján. A kérelmező álláspontja szerint az FVB okfejtése kiüresíti mind a HVB, mind az FVB jelölt nyilvántartásba vételéről való döntésre vonatkozó hatáskörét, általánosságban ugyanis a HVI a választás lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív tevékenységet lát el, míg a HVB a választással kapcsolatos érdemi kérdésekben dönt. Erre figyelemmel az FVB határozata a választási rendszer alapkérdését, mechanizmusát kérdőjelezte meg és a felvetett jogkérdés érdemi elbírálását jogszabálysértő módon tagadta meg.
  5. A kettős jelölés tilalma körében rámutatott arra, hogy az érintett jelöltet első alkalommal jelölő szervezetek jelölését az Övjt. 8. § (1) bekezdése és a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontja alapján az érintett jelöltnek el kellett fogadnia. Ezt követően az érintett jelölt sem a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, sem más formában nem mondott le az első jelölő szervezetek általi jelöléséről, azonban a második jelölő szervezetek általi jelölés kapcsán összegyűjtött ajánlások alapján vették nyilvántartásba. Erre figyelemmel az elsőfokú határozat az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, a Ve. 137. § (1) bekezdésébe és 133. § (2) bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy az Övjt. 8. § (1) bekezdése általános jelleggel előírja a kettős jelölés tilalmát, így a második jelölés elfogadása e tilalomba ütközik. A kérelmező véleménye szerint ez akkor is fennáll, ha az első jelölésről a jelölt akár a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglalt, akár más módon lemond a második jelölés elfogadását megelőzően. A konkrét esetben azonban – álláspontja szerint – az érintett jelölt semmilyen módon nem mondott le, így jelenleg is az első jelölő szervezetek jelöltjének minősül. A HVB és az FVB akkor járt volna el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, ha az érintett jelöltként történő nyilvántartásba vételét a Ve. 133. § (2) bekezdés alapján visszautasította volna (illetve az FVB ennek megfelelő megváltoztató határozatot hoz). A fentiekre figyelemmel kéri az Övjt. 8. § (1) bekezdése, a Ve. 133. § (1) bekezdése és 137. § (1) bekezdése megsértése okán az elsőfokú határozat érdemi felülbírálatát és megváltoztatását a Ve. 231. § (1) bekezdésével ellentétes módon megtagadó másodfokú határozat megváltoztatását, az érintett jelölt nyilvántartásba vétele visszautasítását, a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján, törvényes kizáró ok fennállása miatt.

Az érintett jelölt és a jelölő szervezetek Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével – rövid határidővel – nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az érintett jelöltnek, valamint a jelölő szervezeteknek.
  2. Az érintett jelölt jogi képviselő útján benyújtott, 3. sorszámú írásbeli nyilatkozatában kifejtett álláspontja szerint az FVB határozata mind a tényállás megállapításában, mind pedig a vonatkozó jogszabályi előírások tekintetében megalapozott, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását (az FVB határozatának a helybenhagyását) kérte.
  3.  A jelölő szervezetek a felhívásban biztosított határidőben nyilatkozatot nem tettek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben, a fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya kapcsán alapos, míg a kettős jelölés megvalósulása körében alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „a választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”.
  3. A kérelmező az érintettségéről nyilatkozott, az e körben előadott indokok alapján érintettsége fennáll, igazolt, hogy a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  4. A Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással, míg b) pontja alapján a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet előterjeszteni fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet. A Kúria következetes gyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi (pl. Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2. számú határozatok). A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. Helyesen járt el ezért az FVB mikor elsőként arra figyelemmel vizsgálta a kérelmező fellebbezését, hogy az annak alapját képező jogszabálysértést megjelölte-e. A kialakult bírói gyakorlat alapján az is rögzíthető, hogy a fellebbezésben és bírósági felülvizsgálati kérelemben a jogszabálysértést nem elegendő a jogszabályhelyre hivatkozással megjelölni, ki kell fejteni a jogszabálysértés mibenlétét is, ezáltal a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani.
  5. Megalapozottan hivatkozott a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben arra, hogy az FVB határozat rendelkező része és indokolása nem áll összhangban, az ellentmondásos, mert bár a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapjának megjelölése hiánya okán nem tartotta érdemben elbírálhatónak, mégis elismerte a határozat [8] bekezdésében, hogy a fellebbezésben a jogszabálysértések megjelölésre kerültek. Nem ért egyet a Kúria az FVB azon álláspontjával, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja megjelölésének hiánya a fellebbezés érdemi elbírálásának elutasítására vezethetett, mivel a kérelmező a fellebbezése [1]-[10] pontjában pontosan megjelölte, hogy melyek azok a jogszabályhelyek, amelyek álláspontja szerint az elsőfokú határozat meghozatalakor sérültek, és azzal kapcsolatban érdemi érveit is kifejtette. A fellebbezés az alaki és tartalmi feltételeknek megfelelt, érdemi elbírálásnak akadálya nem volt.
  6. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogszabálysértés fennállása esetén azt orvosolva kell érdemi határozatot hoznia. Mindebből következően a Kúriának kellett a kérelmező fellebbezésében megjelölt jogszabálysértéseket érdemben megvizsgálva döntést hoznia.
  7. A jelen tényállás mellett a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottan hivatkozott arra is, hogy a fellebbezésben kifogásolt jogsértés, a kettős jelölés tilalmának megsértése vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, tevékenysége a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései alapján az ajánlóívek igényléséhez, kiadásához kapcsolódik és csak ekkor végezheti el a törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát (Ve. 121/A. §).
  8. A Kúria emellett hangsúlyozza, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, vagyis úgyszintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez, azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás egy eljárást megindító beadvány, a fellebbezés egy meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Így, ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, a határozattal szemben állított jogsértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe. A jelen esetben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről és a kérelmező a vélt jogsértésről, a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogsértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely határozat ellen a fellebbezés volt igénybe vehető. Mindezek alapján az FVB tévesen fejtette ki, hogy a kérelmezőnek fellebbezés helyett kifogást kellett volna előterjesztenie.
  9. A Kúria az iratokat áttekintve megállapította, hogy a kettős jelölés tilalma nem valósult meg, e körben a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  10. Az Övjt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést. E rendelkezés első fordulata az ajánlásra, második fordulata a jelölés elfogadására vonatkozik, így ez utóbbi fordulat értelmezhető a kettős jelölés tilalmára vonatkozó rendelkezésnek, amelyet a jelöltként induló választópolgár nem sért meg, ha a korábbi jelölés folyamatát megszakítva, más jelölő szervezet jelöltjeként gyűjt ajánlásokat, majd kéri nyilvántartásba vételét.
  11. A Kúria jelen ügyben megállapította, hogy az első jelölő szervezet általi jelölés folyamatát az érintett jelölt 2024. április 26-i nyilatkozatával megszakította azzal, hogy a korábban felvett ajánlóíveket ugyanezen a napon az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a HVI-nek visszaadta, kifejezve azt az akaratát, hogy „ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni”. Az érintett jelölt e magatartása folytán nincs egyidejűleg párhuzamos jelölés.
  12. Mindezek alapján a kérelmező alaptalanul hivatkozott az Övjt. 8. § (1) bekezdésének és a Ve. 137. § (1) bekezdésének a megsértésére
  13. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az FVB jogsértő határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta és a HVB határozatát - annak jogszerűségére tekintettel - helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem sérül a kettős jelölés tilalma, ha a jelölt az első jelölési folyamatot megszakítva, az ajánlóíveket visszaadja és nem kéri az ajánlások ellenőrzését, majd ezt követően újabb jelölő szervezet jelöltjeként ajánlásokat gyűjtve kéri a nyilvántartásba vételét.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alaptalan volt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró
Dr. Hajnal Péter  s.k. bíró