Kvk.I.39.053/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.053/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró;

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület (…………………………..)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás egyéni ügyvéd (……………………….)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 93/2024. (V. 9.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 93/2024. (V. 9.) FVB határozatát megváltoztatja és a Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 93/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, egyéni választókerületi jelölt ajánlásához Budapest XIV. kerület 14. számú egyéni választókerületben, a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom (a továbbiakban: első jelölő szervezetek), mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként indulni szándékozó Hevér László György (továbbiakban: érintett  jelölt) nevére kiállítottak 15 darab ajánlóívet, melyet az első jelölő szervezetek képviselője 2024. április 20. napján átvett a Budapest XIV. Kerületi Helyi Választási Irodától (a továbbiakban: HVI).
  2. Az érintett jelölt nevére kiállított 15 darab ajánlóívet 2024. április 24. napján az első jelölő szervezetek képviselője a HVI részére visszaadta, az ajánlások ellenőrzését nem kérte. Az ajánlóívek visszaadásával egyidejűleg benyújtott írásbeli nyilatkozatában az érintett jelölt előadta, hogy az első jelölő szervezetek ajánlóíveit azzal a szándékkal kívánja visszaadni, hogy „ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni”.
  3. Még ugyanezen a napon, ugyanazon Budapest XIV. kerület 14. számú egyéni választókerületben, a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd-a Zöldek Pártja, és a Magyar Liberális Párt-Liberálisok (a továbbiakban: jelölő szervezetek) mint jelölő szervezetek közös jelöltjeként indulni szándékozó érintett jelölt nevére kiállítottak 15 darab ajánlóívet, melyet a jelölő szervezetek képviselője átvett a HVI-tól.
  4. A jelölő szervezetek képviselője 2024. május 2. napján, a jelöléshez igényelt és átvett 15 darab ajánlóívből 12 darab ajánlóív leadásával kezdeményezte az érintett jelöltnek a közös jelölő szervezet Budapest XIV. kerület 14. számú egyéni választókerületi közös jelöltjeként történő nyilvántartásba vételét.
  5. Budapest Főváros XIV. Kerület Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 93/2024. (V. 03.) számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az érintett jelöltet, mint közös jelölő szervezet közös jelöltjét, Budapest XIV. kerület 14. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választására nyilvántartásba vette. A HVB az elsőfokú határozat indokolásában megállapította, hogy az érintett jelölt a jelölő szervezetek Budapest XIV. kerület 14. számú egyéni választókerületi közös jelöltje a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilvántartásba vette, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (1) bekezdésének, 132. §-ának, 133. § (1) bekezdésének, 307/G. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 9. § (1) bekezdésének alapján. Határozatának indokolásában hivatkozott a jogorvoslatról szóló tájékoztatást megalapozó jogszabályi rendelkezésekre is.

A fellebbezés

  1. A kérelmező fellebbezésében kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú határozat megváltoztatását, az érintett jelöltként való nyilvántartásba vételének a kettős jelölés tilalma miatt történő elutasítását. Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, illetve a Ve. 137. § (1) bekezdésébe - tehát a kettős jelölés tilalmába - ütközik. Az érintett jelöltnek már az első jelölő szervezetek jelölését szükséges volt elfogadni, az Övjt. 8. § (1) bekezdésére és a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel, majd az ajánlóívek visszaadását követő második jelölés alkalmával jelölő szervezetek jelölését ismét el kellett fogadnia, a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel, azonban az első jelölésről nem mondott le a Ve. 137. § (1) bekezdése szerint. Az érintett jelöltként való nyilvántartásba vételére a második jelölő szervezetek jelölése folytán került sor, így az elsőfokú határozat sérti az Övjt. 8. § (1) bekezdését és a Ve. 137. § (1) bekezdését. Előadta továbbá, hogy a kettős jelölés tilalmának sérelme attól függetlenül fennáll, hogy az érintett a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott-e vagy sem, továbbra is az első jelölő szervezetek közös jelöltje, ezért a nyilvántartásba vétele jogszerűtlen.

Az FVB határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 9. napján meghozott 93/2024. (V. 9.) FVB határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező érintettsége a jelöltet állító jelölő szervezetek ellenében induló jelölő szervezetként fennáll. Megállapította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, így a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kettős jelölés tilalma tekintetében rögzítette, hogy a jogsértést nem az elsőfokú határozat valósította meg, hanem a HVI azon tevékenysége, amellyel az érintett számára kiadta a második jelöléséhez szükséges aláíró íveket. Rámutatott, hogy e cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogásnak lett volna helye, azonban annak határideje, a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel 2024. április 29. napján már letelt. A jogorvoslati jog választási eljárásban érvényesülő szabályai kapcsán utalt az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításával a jogorvoslathoz való jog nem sérül.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 232.  § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte az FVB határozatának a megváltoztatását, az érintett jelölt Budapest Főváros XIV. Kerület 14. egyéni választókerületében egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vétele iránti kérelem - kettős jelölés tilalma miatti - visszautasítását. Előadta, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az ügyben érintett jogi személynek minősül, mivel Budapest Főváros XIV. kerületében nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely a Budapest Főváros XIV. Kerület 14. számú egyéni választókerületében, illetve Budapest Főváros XIV. kerülete összes egyéni választókerületében jelöltet állított, mely jelölteket a HVB részben jogerősen nyilvántartásba is vett, így az adott kerületben kompenzációs lista állítására is jogosult, amelyet meg is tett.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyrészt arra, hogy az FVB-nek a fellebbezést érdemben kellett volna elbírálni, másrészt arra, hogy az érintett a kettős jelölés tilalma ellenére fogadta el azt a jelölést, amely alapján őt a HVB jelöltként nyilvántartásba vette.
  3. A fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya körében rámutatott arra, hogy annak indokai alaptalanok, az FVB által hivatkozott hiányosságok nem állnak fenn. Emellett az FVB határozata ellentmondásos, a rendelkező rész ellenére mégis érdemben elbírálja a fellebbezést ([9] pont). Az FVB határozata [5], [6] és [9] pontjában foglaltak azt tükrözik, hogy az FVB abban sem tud állást foglalni, hogy érdemi vagy nem érdemi vizsgálat után utasította-e el a fellebbezést. Rámutatott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának indoka az, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját, majd ennek ellentmondva a továbbiakban hivatkozik a fellebbezés jogi érvelésének a lényegére. Emellett - álláspontja szerint - az FVB maga állítja, hogy a fellebbezés a „Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjának és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, és az alapjául szolgáló tényállást is. A kérelmező állítása szerint az FVB határozata a Ve. 223. § (2) bekezdés a) pontjával és 224. § (3) bekezdés a) pontjával ellentétesen tagadta meg az érdemi jogorvoslatot, ezért jelen eljárásban kéri a fellebbezésében hivatkozott anyagi és eljárásjogi jogszabálysértések érdemi elbírálását.
  4. A kérelmező értelmezése szerint az ajánlóívek kiadásának és ismételt kiadásának a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételei teljesültek, a HVI-nek azokat ki kellett adnia, s a fellebbezésben hivatkozott kettős jelölés vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, így az kifogás útján sem támadható. A kettős jelölés tilalmának esetleges megsértését a HVB ex officio lett volna köteles vizsgálni, a Ve. 132. §-a és 133. § (2) bekezdése alapján.
  5. A kettős jelölés tilalma körében rámutatott arra, hogy az első alkalommal jelölő szervezetek jelölését az Övjt. 8. § (1) bekezdése és a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontja alapján az érintett jelöltnek el kellett fogadnia. Ezt követően az érintett jelölt sem a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, sem más formában nem mondott le az első jelölő szervezetek általi jelöléséről, azonban a második jelölő szervezetek általi jelölés kapcsán összegyűjtött ajánlások alapján vették nyilvántartásba. Erre figyelemmel az elsőfokú határozat az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, a Ve. 137. § (1) bekezdése és 133. § (2) bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy az Övjt. 8. § (1) bekezdése általános jelleggel előírja a kettős jelölés tilalmát, így a második jelölés elfogadása e tilalomba ütközik. A kérelmező véleménye szerint ez akkor is fennáll, ha az első jelölésről a jelölt akár a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglalt, akár más módon lemond a második jelölés elfogadását megelőzően. A konkrét esetben azonban az érintett semmilyen módon nem mondott le, így jelenleg is az első jelölő szervezetek jelöltjének minősül. A HVB és az FVB akkor járt volna a jogszabályoknak megfelelően, ha az érintett jelöltként történő nyilvántartásba vételét a Ve. 133. § (2) bekezdés alapján visszautasította volna (illetve az FVB ennek megfelelő megváltoztató határozatot hoz).
  6. A fentiekre figyelemmel kérte az Övjt. 8. § (1) bekezdése, a Ve. 133. § (1) bekezdése és 137. § (1) bekezdése megsértése okán az elsőfokú határozat érdemi felülbírálatát és megváltoztatását a Ve. 231. § (1) bekezdésével ellentétes módon megtagadó másodfokú határozat megváltoztatását, az érintett nyilvántartásba vétele visszautasítását, a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján, törvényes kizáró ok fennállása miatt.

Az érintett és a jelölő szervezetek Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével – rövid, 24 órás határidővel - nyilatkozattételi lehetőséget biztosított az érintett jelöltnek, valamint a jelölő szervezeteknek, akik a megadott határidőig nem nyilatkoztak.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben, a fellebbezés érdemi elbírálásának hiánya kapcsán alapos, míg a kettős jelölés megvalósulása körében alaptalan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-a tartalmazza. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint „A választási bizottság másodfokú határozata, […] ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”
    A kérelmező az érintettségéről nyilatkozott, az e körben előadott indokok alapján érintettsége fennáll, igazolt, hogy a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  3. A Ve. 222. § (3) bekezdése mindkét jogorvoslati formára előírja, hogy jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni.  A Kúria következetes gyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. (pl. Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk. VII.39.036/2024/2. számú határozatok.) A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. Helyesen járt el ezért az FVB mikor elsőként erre figyelemmel vizsgálta a kérelmező fellebbezését. A kialakult bírói gyakorlat alapján az is rögzíthető, hogy a fellebbezésben és bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a jogsértést megjelölni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani.
  4. Megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a határozat rendelkező és indokolási része nem áll összhangban, az ellentmondásos, mert bár a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapjának megjelölése hiánya okán nem tartotta elbírálhatónak az FVB, ennek ellenére mégis elismerte a [8] bekezdésben, hogy a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésre került. Nem ért egyet a Kúria az FVB azon álláspontjával, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja megjelölésének hiánya a fellebbezés érdemi elbírálásának elutasítására vezethetett, mivel a kérelmező a fellebbezése [1-10] pontjában pontosan megjelölte, hogy az elsőfokú döntés meghozatalakor szerinte milyen jogszabályhelyek sérültek, és azzal kapcsolatban érdemi érveit is kifejtette. A fellebbezés az alaki és tartalmi feltételeknek megfelelt, érdemi elbírálásnak akadálya nem volt.
  5. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogsértés esetén a jogsértést orvosolva kell érdemi határozatot hoznia. Mindebből következően a Kúriának kellett a kérelmező fellebbezésében foglalt jogszabálysértéseket érdemben megvizsgálva döntést hoznia.
  6. A jelen tényállás mellett a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottan hivatkozott arra is, hogy a fellebbezésben kifogásolt jogsértés, a kettős jelölés tilalmának megsértése vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, tevékenysége a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései alapján az ajánlóívek igényléséhez, kiadásához kapcsolódik, és csak ekkor végezheti el a törvényi feltételek vizsgálatát (Ve. 121/A. §).
  7. A Kúria emellett hangsúlyozza, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, vagyis úgyszintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez, azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás egy eljárást megindító beadvány, a fellebbezés egy meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Így, ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, a határozattal szemben állított jogsértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe. A jelen esetben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről és a kérelmező a vélt jogsértésről, a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogsértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely határozat ellen a fellebbezés volt igénybe vehető. Mindezek alapján az FVB tévesen fejtette ki, hogy a kérelmezőnek fellebbezés helyett kifogást kellett volna előterjesztenie.
  8. A Kúria az iratokat áttekintve megállapította, hogy a kettős jelölés tilalma nem valósult meg, e körben a felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  9. Az Övjt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést. E rendelkezés utolsó fordulata értelmezhető a kettős jelölés tilalmának, amelyet a jelöltként induló választópolgár nem sért meg, ha a korábbi jelölés folyamatát megszakítva más jelölőszervezet jelöltjeként gyűjt ajánlásokat és kéri nyilvántartásba vételét.
  10. A Kúria jelen ügyben megállapította, hogy az első jelölő szervezet általi jelölés folyamatát az érintett jelölt 2024. április 24-i nyilatkozatával megszakította, azzal, hogy a korábban felvett ajánlóíveket ugyanezen a napon az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a HVI-nek visszaadta, kifejezve azt az akaratát, hogy „ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni”. Az érintett jelölt e magatartása folytán nincs egyidejűleg párhuzamos jelölés.
  11. Mindezek alapján a kérelmező alaptalanul hivatkozott az Övjt. 8. § (1) bekezdésének és a Ve. 137. § (1) bekezdés megsértésére.
  12. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az FVB jogsértő határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta és a HVB határozatát – annak jogszerűségére tekintettel – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem sérül a kettős jelölés tilalma, ha a jelölt az első jelölési folyamatot megszakítva, az ajánlóíveket visszaadja és nem kéri az ajánlások ellenőrzését, majd ezt követően újabb jelölő szervezet jelöltjeként ajánlásokat gyűjtve kéri a nyilvántartásba vételét.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, a felülvizsgálati kérelme érdemben alaptalan volt, erre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró