A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.I.37.485/2009/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. június 8. napján kelt 248/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 248/2009. számú határozatát helybenhagyja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
N. E. magánszemély a www.fidesz.hu honlapon 2009. június 5-én megjelent "Elmeszelték a jogsértőket" című cikk egy részével kapcsolatosan kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/ a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3.§-ának d/ pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvnek a megsértése miatt. A kifogásolt cikkrészlet szerint: "A Fidesz berkeiben arról is tudnak, hogy a Gyurcsány kormány utolsó intézkedéseként 25 millió forintos támogatást adott a Jobbik pártalapítványának." A kifogásoló előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak /a továbbiakban: Jobbik/ nincs pátalapítványa, illetve, hogy a cikk alaptalanul sugalmazza azt, miszerint a Jobbik a baloldal érdekeit szolgálja. Bemásolta továbbá a Jobbik párttámogatásokkal kapcsolatos válasziratát.
Az OVB a 2009. június 8-án kelt 248/2009. számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint megállapította, hogy a sérelmezett kijelentés egy egyszerű politikai megnyilvánulás, aminek nincs a választási alapelvek sérelmére vonatkozó relevanciája.
A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 29/B.§-ának /1/-/2/ bekezdéseit, mivel az OVB a tényállást nem állapította meg teljeskörűen, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljes mértékben. A kérelmező idézett a cikkből három bekezdést /közöttük a kifogásoló által kifogásolt részt is/, amelyekben szerinte a Ve. 3.§-ának a/ és d/ pontjait sértő kitételek szerepelnek azt sugallva többek között, hogy a Jobbik a Magyar Szocialista Párt által vezérelt, nem önálló jelölő szervezet. Állította, hogy a Jobbiknak nincs pártalapítványa, továbbá, hogy a határozatnak a sérelmezett kijelentést politikai megnyilvánulásnak minősítő része meglehetősen abszurd, ugyanis e megállapítás alapján egy választási kampány valamennyi megnyilvánulása politikai megnyilvánulás lenne, illetve maga a választási kampány is elvileg törvényi keretekkel szabályozott politikai megnyilvánulás.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ve. 82.§-ának /1/ bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kifogásoló pontosan meghatározta és idézte kifogásában az általa sérelmezett cikkrészt, amelyet határozatában az OVB is idézett, és a kifogás alapján értékelt. A cikk kérelmező által idézett további bekezdései nem képezték a kifogás tárgyát, így azokra vonatkozóan az OVB határozata rendelkezést nem tartalmaz, ezért azokat a Legfelsőbb Bíróság sem vizsgálhatta felül. Az OVB nem sértette tehát meg a Ve. 29/B.§-ának /1/-/2/ bekezdésében foglaltakat.
A Ve. 3.§-ának d/ pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás. Az OVB a sérelmezett kijelentést politikai megnyilvánulásnak minősítette azzal, hogy nincs a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmére vonatkozó jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az OVB helytálló értékelésének a cáfolatára a "meglehetősen abszurd" kérelmezői kijelentés nem alkalmas, a kifogás elutasítására vonatkozóan a felülvizsgálati kérelem további, a kifogásban hivatkozotton kívüli egyéb, értékelhető tényállítást, jogi indokolást pedig nem tartalmaz.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Ve. 84.§-ának /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.
A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84.§-ának /10/ bekezdése zárta ki.
Budapest, 2009. június 12.
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter sk. bíró