A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.109/2023/3.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
A kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Szolnoki Törvényszék 4.Pkf.20.469/2022/3. számú végzésének és a Jászberényi Járásbíróság 12.Pk.50.018/2022/7. számú végzésének – az Alkotmánybíróság 3379/2023. (VII. 27.) AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3379/2023. (VII. 27.) AB határozat (belső ügyszám: IV/2102-10/2022.)
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3379/2023. (VII. 27.) AB határozata alapján a Jászberényi Járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező kapcsolattartás végrehajtásának elrendelését kérte a bíróságtól a téli szünet idejére járó időszakos kapcsolattartásra vonatkozóan. A kérelmező arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a kifejezett kérése ellenére nem adott az évszaknak megfelelő ruházatot a gyermekkel, telefonhívásaival akadályozta a minőségi időtöltést, ráadásul a gyermek lakcímkártyáját és TAJ-kártányáját sem adta át.
[2] A Jászberényi Járásbíróság a 12.Pk.50.018/2022/7. számú végzésével a kérelmet elutasította. A másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a 4.Pkf.20.469/2022/3. számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. A kérelmező ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz és kérte a Szolnoki Törvényszék 4.Pkf.20.469/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, a Jászberényi Járásbíróság végzésére kiterjedő hatállyal. Az indítvány szerint a támadott döntések sértik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében, a XVI. cikk (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt alapjogait.
Az Alkotmánybíróság határozata
[3] Az Alkotmánybíróság áttekintette a magán-és családi élet védelméhez való joggal kapcsolatos gyakorlatát [3067/2021. (II.24.) AB határozat, 3066/2022. (II. 25.) AB határozat, 3351/2022. (VII. 25.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság a 3351/2022. (VII. 25.) AB határozatában már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a kapcsolattartás zavartalanságát okozza-e a személyes iratok gondozó szülő általi át nem adása. Ebben rögzítette, hogy „[h]a a gyermek igazolványainak hiánya miatt a különélő szülőnek esetleg hatósági intézkedéstől kell tartania, vagy betegség esetében a gyermek orvosi vagy gyógyszerellátása veszélybe kerülhet, illetve a közös program földrajzi értelemben vagy más módon indokolatlanul korlátozottá válik, akkor a kapcsolattartás zavartalansága csorbát szenved, és annak korlátozása megállapítható” (3351/2022. (VII. 25.) AB határozat, Indokolás [50]). Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy „[…] a kapcsolattartás jogszabályi és hatósági/bírósági döntés keretein belüli tartalmi és földrajzi értelemben vett zavartalansága alkotmányjogi értelemben immanens részét képezi a kapcsolattartáshoz való jognak. A kapcsolattartás zavartalansága pedig nem biztosított, ha a különélő szülő nem rendelkezik a gyermek szükséges hatósági igazolványaival.” (3351/2022. (VII. 25.) AB határozat, Indokolás [51]).
[4] Az Alkotmánybíróság szerint a Szolnoki Törvényszék azon jogértelmezése, miszerint a TAJ-kártya és a személyi okmány átadásának elmaradása nem valósítja meg a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megsértését, egyértelműen korlátozza a kérelmező Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése által védett kapcsolattartáshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság továbbá megsemmisítette a Jászberényi Járásbíróság végzését is, mert az nem tartalmazott indokolást arra vonatkozóan, hogy a gyermek lakcímkártyája, illetve TAJ-kártyája átadásának elmulasztása valóban bekövetkezett-e. Az Alkotmánybíróság szerint az eljárt bíróságok nem ismerték fel az ügy alapjogi vonatkozásait.
A döntés indokolása
[5] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[6] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[7] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Szolnoki Törvényszék és a Jászberényi Járásbíróság végzését is megsemmisítette, így a kérelmező kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Jászberényi Járásbíróság a kapcsolattartás végrehajtása tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság 3379/2023. (VII. 27.) AB határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy a bíróság vizsgálja, hogy a TAJ-kártya és a személyi okmány átadásának elmulasztása bekövetkezett-e és ez milyen következménnyel járt a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésére.
Záró rész
[8] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. október 25.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró