A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.106/2023/3.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Bajnok István bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3163/2023. (IV. 6.) AB határozat (belső ügyszám: IV/884/2022.)
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.634.962/2021/5. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3163/2023. (IV. 6.) AB határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapügy kérelmezője a gyermekétől különélő szülő, kapcsolattartási jogát bíróság szabályozta. A volt házastárs a kapcsolattartásokra a gyermek okmányait – személyi igazolványát, lakcímkártyáját, TB kártyáját, útlevelét – a kérelmező többszöri kérésére sem adta át, amelyet azzal indokolt, hogy félt, hogy a kérelmező külföldre vinné közös gyermeküket és elszakítaná tőle. A jogvita alapjául szolgáló esetben a kérelmező a téli szünetre eső kapcsolattartás tartama alatt kívánt gyermekével külföldre utazni, azonban volt házastársa ekkor sem adta át a gyermek személyes okmányait.
[2] A kérelmező bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a volt házastársat arra, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági határozatnak eleget tegyen. A Budai Központi Kerületi Bíróság 15.Pk.40.023/2021/11. számú elsőfokú végzésében a kérelmező kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a volt házastárs az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat megszegte, egyúttal felhívta a volt házastársat a zavartalan időszakos kapcsolattartás biztosítására. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy az általános bírói gyakorlat szerint a gyermek átadásának módja körében a bíróság nem rendelkezik külön az okiratok átadásáról, az ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:178. § (1) bekezdése szerint a zavartalan kapcsolattartás értelemszerű feltétele.
[3] A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 51.Pkf.634.962/2021/5. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította. A bíróság döntését arra alapította, hogy az adott ügyben a jogszabályokból, és nem a végrehajtandó határozatból fakad a volt házastárs kötelezettsége.
[4] Ezt követően a kérelmező (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.634.962/2021/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény I. cikkének rendelkezéseit, a kapcsolattartása tiszteletbentartásához fűződő jogát, a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez és védelemhez, valamint a gyermekéről való gondoskodás kötelezettségének érvényre juttatását és a testi és lelki egészséghez, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az indítványozó másrészt a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnt.) 22/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[5] Alkotmánybíróság a 3163/2023. (IV. 6.) AB határozatában megállapította az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének, illetve ezzel összefüggésben az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdésének a sérelmét és a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.634.962/2021/5. számú végzését megsemmisítette.
[6] Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen azt vizsgálta, a Fővárosi Törvényszék jogértelmezése korlátozta-e az indítványozónak az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a XVI. cikk (2) bekezdése által biztosított kapcsolattartási jogát, és amennyiben igen, e korlátozás alkotmányos szempontból igazolható-e.
[7] Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát felidézve megállapította, mivel a gondozó szülő a gyermek egyetlen hatósági igazolványát sem bocsátotta az elvitel jogát jogszerűen gyakorló, indítványozó szülő rendelkezésére, azzal az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a XVI. cikk (2) bekezdése által biztosított kapcsolattartáshoz való jogának korlátozása valósult meg.
[8] Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a gyermek okmányainak át nem adásával kapcsolatos végrehajtási kérelem nem mutat túl a jóváhagyott – a gyermek elvitelének a jogát biztosító – egyezségen, hanem éppen annak végrehajtására irányul. A Fővárosi Törvényszék azon jogértelemzése, amely a Bpnt. 22/A. § (1) bekezdése, valamint a 22/C. § (2) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy nem lehet elrendelni a gyermek szükséges személyes okmányainak a kapcsolattartás idejére történő átadását az elvitel jogát gyakorló szülő számára, – ha arról a felek egyezsége külön nem rendelkezik – akadályozta az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a XVI. cikk (2) bekezdése által biztosított kapcsolattartáshoz való jognak a maga teljességében történő gyakorlását.
[9] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz folytán eljáró Alkotmánybíróság a 3163/2023. (IV. 6.) AB határozatban azt állapította meg, hogy a korlátozás nem volt alátámasztható alkotmányos indokkal, s a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.634.962/2021/5. számú végzését megsemmisítette.
A döntés indokolása
[10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[11] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[12] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék végzését megsemmisítette, így a kérelmezett kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Fővárosi Törvényszék hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy a bíróság a Bpnt. 22/A. § (1) bekezdése értelmezése során legyen tekintettel arra, hogy a gyermek szükséges személyes okmányainak a kapcsolattartás idejére történő átadása elrendelhető az elvitel jogát gyakorló szülő számára, ezzel biztosítva az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a XVI. cikk (2) bekezdése által biztosított kapcsolattartáshoz való jogát.
Záró rész
[13] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. október 25.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Bajnok István s.k. bíró