Kvk.IV.37.468/2009/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sz. B. ügyvéd által képviselt Ny. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. június 7. napján kelt 225/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 225/2009. számú végzését helybenhagyja.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A kérelmező 2009. június 7-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz /a továbbiakban: OVB/ a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3. § d/ pontjának megsértésére hivatkozva, és a 41. §-ban foglalt jogszabálysértés miatt.
Beadványa szerint 2009. június 7-én az ország számos pontjáról több választópolgár jelezte részükre, hogy a kampánycsend idején automatizált telefonos üzenetet kaptak, melyekben az MSZP-re és az SZDSZ-re való szavazásra buzdítottak, valamint a FIDESZ és a szélsőséges erők összemosásával provokáltak.
Az egyik üzenet - a beadványozó szerint - azt a látszatot kelti, mintha a FIDESZ-MPSZ érdekében került volna megfogalmazásra és terjesztésre.
Megítélése szerint az automatizált telefonüzenetek a választópolgárok választói akaratának befolyásolására és a választópolgárok megtévesztésére is alkalmasak. Megjegyezte azt is, hogy a Magyar Telecom illetékeseinek jelzése szerint a törvénysértő telefonhívások forgalmazásának azonnali leállításához az OVB döntése szükséges.
A kérelmező kérte, hogy az OVB - a Ve. 78. § /1/ bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva - állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől. Bizonyítékként hat állampolgár nyilatkozatát csatolta a kampánycsend-sértő telefonüzenet fogadásáról.
Kérte továbbá, hogy az OVB a Ve. 29/A. § /1/ bekezdésének alapján - a tényállás megállapítása érdekében - a nyilatkozatot tevő személyeket tanúként hallgassa meg, valamint az általuk megjelölt telefonszámokhoz tartozó híváslisták beszerzését és a telefonüzenet megrendelője személyazonosságának lekérdezését.
Az OVB megállapította, hogy a kifogásban megjelölt tartalmú automata telefonhívás olyan kampánycselekmény, amely megvalósítja a kampánycsend megsértésének Ve. 41. §-ában meghatározott tényállását.
Kifejtette, hogy az OVB és a Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlata szerint nem akadálya a jogszabálysértés megállapításának az, hogy a telefonhívás kezdeményezője ismeretlen.
Ennek megfelelően az OVB a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kifogásban megjelölt ismeretlen eredetű automata telefonhívás küldője megsértette a kampánycsendet (Ve. 41. §).
Ugyanakkor az OVB a Ve. 3. § d/ pontjának sérelme tekintetében a kifogást elutasította. Ezzel kapcsolatos álláspontja szerint a Ve. tételes szabályának megsértése önmagában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása - egyéb lényeges körülmény hiányában - nem indokolt.
Az OVB határozata ellen a kifogást tevő kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a Ve. 3. § d/ pontjában foglalt alapelv megsértésének rögzítését kérte.
Arra hivatkozott, hogy az OVB mulasztást követett el a kifogás tárgyalása során, megsértette a Ve. 29/A. §-a által előírt - a döntéshozatalhoz szükséges - tényállás megállapításának kötelezettségét.
Utalt rá, hogy a kifogásban már hangsúlyozta, a kampánycsend-sértő telefonüzenet önmagában is alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok választási magatartását nagy számban megzavarja, és érvénytelen szavazatok általuk történő leadását indukálja. Ezt a vélelmet erősíti az a telefonüzenet végén elhangzó, megtévesztő tartalmú tájékoztatás, hogy a választó szavazzon O. V-re és M. K-ra.
Kifogásolta a kérelmező, hogy az OVB ezzel az önálló kérelmi elemmel nem foglalkozott.
A kérelmező megítélése szerint téves az OVB azon álláspontja, hogy a Ve. tételes szabályainak megsértése önmagában foglalja az alapelv sérelmét is.
Jelen esetben nem csak kampánycsend-sértés történt, hanem a FIDESZ-MPSZ-t - mint jelölő szervezetet - hátrányosan érintő alapelvi sérelem is, amikor a választópolgárokat megtévesztő, félrevezető módon tájékoztatták.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az OVB határozata indokolásában kifejtett jogi érveléssel.
A Ve. 3. § d/ pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az OVB azon álláspontjával, hogy a kérelmező által kifogásolt automata telefonhívások révén annak kezdeményezője kampánycsend-sértő magatartást tanúsított, és ezzel a Ve. 41. §-ában foglaltakat megsértette. Ezáltal egy konkrét, a Ve-ben külön nevesített szabályba ütköző cselekményt valósított meg, ennek megállapítása - az erre irányuló kifogás kapcsán - indokolt és jogszerű döntés volt.
A kampánycsend megsértésével természetesen sérültek a választás alapelvei is, nyilvánvaló, hogy a telefonhívások kezdeményezője nem gyakorolta jóhiszeműen és rendeltetésszerűen jogait.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az OVB a kifogás elbírálásához szükséges mértékben eleget tett a tényállás feltárására vonatkozó kötelezettségének, a Legfelsőbb Bíróság e tekintetben sem állapított meg mulasztást.
A választási eljárások során előterjesztett kifogások elbírálása kapcsán kialakult következetes gyakorlat szerint alapelvi sérelemre - mint jogszabálysértésre - akkor alapozható határozat, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért.
A jelen ügyben az automata telefonhívások a Ve-ben rögzített kampánycsend időtartama alatt történtek; a Ve. 41. §-ában meghatározott tényállás megvalósult, ezáltal azok a kampánycsendet megsértették.
A Ve. fent idézett alapelvi rendelkezése kapcsán hangsúlyozza azonban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szabályozás kifejezetten úgy szól, hogy a választásban érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk a választási eljárás szabályainak alkalmazása során ezen törvényi alapelveket. Ebből következően azon körülmény, hogy kilétében és érdekeltségében sem tisztázott személy kampánycsend-sértést követett el, nem feltétlenül jelenti a Ve. 3. § d/ pontjának sérelmét is, ezért annak külön kimondása az OVB határozatában ez okból is megalapozatlan és szükségtelen lett volna.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kampánycsend-sértésnek a választói akaratra gyakorolt konkrét mibenléte és hatása vizsgálatára sem az OVB-nek, sem a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége, és megállapításának objektív feltételei sem állnak fenn.
Mindenre tekintettel alaptalannak értékelte a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltakat, és az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdésének a/ pontja alapján helybenhagyta.
A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2009. június 10.
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró