A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.090/2023/4.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Tánczos Rita bíró
Az ügy tárgya: a Tatabányai Törvényszék 2.Mpkf.50.012/2018/2. számú végzésének, a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.30/2018/9/II. számú végzésének – az Alkotmánybíróság 3138/2023. (III. 27.) AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3138/2023. (III. 27.) AB határozat (belső ügyszám: IV.607-19/2019.)
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3138/2023. (III. 27.) AB határozata alapján a Tatabányai Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapügy felperese az alperessel szemben illetmény-különbözet megfizetése tárgyában indított pert a Tatbányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A keresetlevélben a felperes jogi képviselője kifejezetten kérte a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság tárgyalást tűzött ki, amelyre a feleket azzal a tájékoztatással idézte, hogy a fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy jogi képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. A felperes a tárgyaláson személyesen megjelent, de az elsőfokú bíróság az eljárást az 1.M.30/2018/9/II. számú végzésével megszüntette a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 227. § (3) bekezdése alapján, mivel a jogi képviselő az első tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére elmulasztotta.
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Tatabányai Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését a 2.Mpkf.50.012/2018/2. számú végzésével helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperes jogi képviselő közreműködését vette igénybe [Pp. 244. § (1) bekezdés] ezért úgy kellett tekinteni, hogy a kötelező jogi képviselet szabályait kell alkalmazni az eljárásra. Az elsőfokú bíróság köteles volt a jogi képviselet szabályait alkalmazni, amelyből az következett, hogy a Pp. 227. § (3) bekezdése értelmében a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni és helye volt az eljárás hivatalbóli megszüntetésének.
Az Alkotmánybíróság határozata
[3] Az Alkotmánybíróság a 3138/2023. (III. 27.) AB határozatában egyrészt megállapította, hogy a Tatabányai Törvényszék 2.Mpkf.50.012/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Másrészt megállapította, hogy a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.30/2018/9/II. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt is megsemmisítette.
[4] Az Alkotmánybíróság idézte a részletesen kimunkált és következetesen alkalmazott gyakorlatát az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tartalmát illetően. Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből nem következik a bíróságok minden további feltételtől független, automatikus és kényszerítően fennálló kötelezettsége a jogvita elbírálására. Az egyes eljárási kódexek számos olyan feltételt, követelményt tartalmaznak, amelyek fennállását a bíróságnak kontrollálnia kell, illetve betartását számon kell kérnie a feleken, megsértésük esetén pedig az eljárási törvényekben előírt jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a 3417/2020. (X. 22.) AB határozatban kifejtette, hogy mivel az eljárási szabályok valamely alapjog tényleges érvényesülését befolyásolják, ezért a jogalkotó a bíróságok kötelezettségévé tette a felek megfelelő tájékoztatását a hatékony jogérvényesítésük érdekében. A hibás, téves vagy hiányos bírósági tájékoztatás vagy éppen a tájékoztatás contra legem elmaradása adott esetben az Alaptörvényben biztosított egyes alapjogok tényleges érvényesítését vagy érvényesülését akadályozhatják. Önmagában a téves tájékoztatás, illetve ennek elmaradása nem vezet automatikusan az érdemi eljárás megkezdését elutasító bírói döntés alaptörvény-ellenességéhez. A konkrét ügy egyedi körülményeitől függ, hogy a contra legem tájékoztatás okozhatta-e valamely alkotmányos alapjog sérelmét.
[5] A Pp. indítványban kifogásolt szabályai előírják, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetében a perfelvételi tárgyaláson a jogi képviselőnek jelen kell lennie. Ennek elmaradása jogkövetkezményeit a Pp. több rendelkezése tartalmazza, ideértve az eljárás hivatalból történő megszüntetését. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az elsőfokú bíróság idéző végzésében nem tájékoztatta teljeskörűen és egyértelműen a felperest arról, hogy az ő személyes jelenléte ellenére a jogi képviselő távolléte a perfelvételi tárgyalásról az eljárás megszüntetéséhez vezethet. Ehhez képest, a konkrét ügyben az elsőfokú bíróság által adott tájékoztatás azt tartalmazta, hogy a félnek gondoskodnia kell arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény-és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy jogi képviselő útján nyilatkozatot tudjon tenni. Az elsőfokú bíróság tehát jogszabályba ütköző módon nem hívta fel a felperest a perfelvételi tárgyalás jogi képviselő általi elmulasztásának jogkövetkezményeire.
[6] Az Alkotmánybíróság az egyedi ügy körülményei közül kiemelte, hogy a felperes jogi képviselője a keresetlevelében kifejezetten kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. A bíróság tehát tudomással bírt arról, hogy a jogi képviselő álláspontja szerint a Pp. vonatkozó szabálya alapján nem lesz következménye annak, ha a perfelvételi tárgyalástól esetleg távol marad. Értékelte azt is, hogy az új Pp. 2018. január 1-jén lépett hatályba, míg a felperes jogi képviselője 2018. február 27-én nyújtotta be a keresetét. Ebben a helyzetben különös jelentőséggel bírt a felek figyelmeztetése az elvárt magatartásra, illetve a felek teljeskörű kioktatása az esetleges mulasztásból fakadó jogkövetkezményekre. Emellett az Alkotmánybíróság arra is tekintettel volt, hogy a bíróság az eljárás megszüntetésével nemcsak korlátozta, hanem kizárta az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog részét képező bírósághoz fordulás jogának tényleges érvényesülését. Végül az Alkotmánybíróság értékelte azt is, hogy a felperes a keresetlevelet jogi képviselő útján ismételten benyújtotta, de az illetmény-különbözet megfizetése iránti igényét – az elévülésre vonatkozó szabályok miatt – csak csökkentett összegre jelölhette meg.
[7] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megfosztotta a felperest a bírósághoz való fordulás joga gyakorlásának tényleges lehetőségétől, a fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság pedig nem volt tekintettel az ügy alkotmányjogi összefüggéseire és jelentőségére, valamint az ügy más, sajátos körülményeire sem. Az Alkotmánybíróság ezért az elsőfokú, illetve másodfokú bíróság végzéseit megsemmisítette.
A döntés indokolása
[8] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[9] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[10] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a permegszüntető és azt hatályában fenntartó végzéseket megsemmisítette, így a felperes kereseti kérelme elbírálatlan maradt. A Kúria erre tekintettel az ügyben a – Pp. 20. § (2) bekezdése szerint elsőfokú hatáskörrel rendelkező – Tatabányai Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. Az elsőfokú bíróság az új eljárás során köteles figyelembe venni azt, hogy a perfelvételi tárgyalásra idéző végzés a tisztességes eljáráshoz való jog tényleges érvényesülését garantáló, az eljárási jogszabálynak megfelelő, teljeskörű tájékoztatást tartalmazzon.
Záró rész
[11] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. október 3.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Tánczos Rita s.k. bíró