21.
Ha az elsőfokú bíróság elmulasztja az anyagi pervezetés [Pp. 237. § (2) bekezdés] körében felhívni a fél figyelmét, hogy a tényállítása alátámasztása szakértői bizonyítás útján lehetséges [Pp. 317. § (1) bekezdés a) pont], majd a fellebbezésben a fél erre hivatkozva a másodfokú bíróságtól az ítélet megváltoztatását kéri azzal, hogy a másodfokú bíróság a szakértői bizonyítást folytassa le, a másodfokú bíróságnak helyt kell-e adnia fél indítványának, vagy az ítéletet az eljárási szabálysértésre tekintettel a Pp. 381. § alapján hatályon kívül helyezheti?
Kérdés, hogy a szakértő alkalmazásával kapcsolatos pervezetés olyan kötelezettség-e, aminek elmulasztása eljárási szabálysértésnek minősül és ekként a Pp. 381. §-a alá tartozó mérlegelhető hatályon kívül helyezési ok-e.
[Pp. 237. § (2) bek., 317. § (1) bek. a) pont, 369. § (3)-(4) bek., 370. §, 381. §, 384. §]
Ha az elsőfokú bíróság a Pp. 317. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt speciális anyagi pervezetési kötelezettségét nem (vagy helytelenül) teljesítette, a másodfokú bíróság előtt a Pp. 369. § (4) bekezdés a) pontja alapján lehetőség van a szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére és bizonyítás lefolytatására. Ha a fél megteszi a szakértői bizonyítási indítványt (az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából vagy a másodfokú bíróság anyagi pervezetéséből felismert bizonyítási szükséglet folytán), a másodfokú bíróság kétféleképpen járhat el: 1.) a Pp. 384. § (2) bekezdés ab) pontja alapján kiegészítheti az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárását a szakértői bizonyítás elrendelésével és lefolytatásával, ha ezzel az érdemi döntést befolyásoló hibát orvosolhatónak tartja, 2.) míg ennek hiányában a b) pont alapján az ítéletet hatályon kívül helyezi. E két lehetőség közüli választás az ügy körülményeitől függ, azaz attól, hogy ezzel a hiba orvoslása és az érdemi döntés meghozatala lehetséges-e. E fogalomba az észszerűség is beleérthető.