2.
A felperes a keresetlevél benyújtását követően – annak az alperes részére az érdemi ellenkérelem előterjesztésére történő megküldése után, de még az írásbeli ellenkérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát megelőzően – a bírósághoz benyújtott beadványában bejelenti, hogy az alperessel peren kívül folytatott egyeztetés alapján egyezséget kíván kötni és kéri, hogy a bíróság az egyezség megkötése érdekében tűzzön ki tárgyalást és az egyezséget a tárgyaláson hagyja jóvá.
1.1. A bíróság hogyan jár el helyesen a bejelentés intézése körében?
1.2. Ha az alperes az engedélyezett határidőben írásban ellenkérelmet nem terjesztett elő, helye van-e bírósági meghagyás kibocsátásának? Ha igen az eredeti keresetnek vagy az egyezségi javaslatnak megfelelő tartalommal?
[Pp. 181. §, 185. §, 238. § (1) bek.]
A felperesnek a keresetlevél benyújtását követően, de az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztését megelőzően tett bejelentése, hogy „az alperessel peren kívül folytatott egyeztetés alapján egyezséget kíván kötni”, nem minősül a Pp. 7. § 12. pontja szerinti keresetváltoztatásnak.
Az egyezség nem a bíróság döntése, hanem a felek megállapodása, az ennek megkötése iránti szándékot kifejező nyilatkozat nem igényel bírói döntést, ezért az nem minősíthető kereseti kérelemnek, így keresetváltoztatásnak sem. A Pp. 238. §-a alapján a perben bármelyik felet megilleti a per bármely szakaszában az egyezség kötése iránti nyilatkozattétel, illetve a bíróság is megkísérelheti az egyezség létrehozását a per bármely szakaszában. Ebből következően a fél ilyen tartalmú nyilatkozatának (bejelentésének) nincs kihatása a kereseti kérelemre, ellenkérelemre, a felek azokkal kapcsolatos jogosultságait és kötelezettségeit nem érinti.
A bíróságnak a nyilatkozatot a Pp. 110. § (2) bekezdése alapján az alperesnek azzal a tájékoztatással kell közölnie, hogy a felperes egyezségi javaslata nem minősül keresetváltoztatásnak, és ha az eredeti felhívásban megadott határidőben az alperes nem terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmét, a kereseti kérelemnek megfelelő tartalmú bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor (Pp. 181. §).
Célszerű a feleket a Pp. 238. § (1) bekezdése alapján a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól is tájékoztatni.