CKOT2015.11.9:12. A 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján előterjeszthető kereseti kérelmek, és azok követelményei: az érvénytelenség megállapítása iránti kereset
1. Fennálló és megszűnt szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása iránti kereset
A DH törvények hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján a felperes nem kérheti a szerződés teljes érvénytelenségének a megállapítását. Ha a felperes keresete mégis erre irányul, úgy eredménytelen hiánypótlást követően a kereset érdemben nem bírálható el, és – attól függően, hogy a perindítás hatályai beálltak-e – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy az eljárást meg kell szüntetni, ha a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem mellett más kereseti kérelmet nem terjesztett elő.
E kereseti kérelem esetén nem kell különbséget tenni a fennálló és a megszűnt szerződések között, hiszen mindkét esetben tiltott a teljes érvénytelenség megállapítása iránti kereset érdemi elbírálása.
2. Fennálló és megszűnt szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereset
A DH törvények hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján főszabály szerint a felperes nem kérheti a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének a megállapítását sem. Ha a felperes keresete mégis erre irányul, úgy eredménytelen hiánypótlást követően a kereset érdemben nem bírálható el, és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy az eljárást meg kell szüntetni, ha a felperes a részleges érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelem mellett más kereseti kérelmet nem terjesztett elő.
Ez alól a főszabály alól kivételt képez az a korábbi emlékeztetőkben írt esetkör, amikor a kereset olyan szerződési feltétel részleges érvénytelenségének a megállapítására vonatkozik, amely alapján a felek között teljesítés nem történt, így fizetési kötelezettségnek, elszámolásnak fogalmilag nem lehet helye. Ebben az esetben a felperes kérheti a fizetési kötelezettséggel nem járó szerződési feltétel részleges érvénytelenségének a megállapítását, függetlenül attól, hogy a szerződés fennáll-e még, vagy megszűnt.
Ha a részleges érvénytelenségre vonatkozó keresettel érintett szerződési feltétel alapján teljesítés történt, úgy az e feltétel részleges érvénytelenségének megállapítására vonatkozó kereseti kérelem esetén sem kell különbséget tenni a fennálló és a megszűnt szerződések között, figyelemmel a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-aira, hiszen mindkét esetben tiltott a részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kereset érdemi elbírálása.
Ha a részleges érvénytelenségre vonatkozó keresettel érintett szerződési feltétel alapján teljesítés történt, és a szerződés megszűnt, úgy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeként a kikötés "kiesik" a szerződésből, és a szerződési feltétel kiesése ellenére a szerződéses feltétel alapján teljesítő fél – a másik fél jogalap nélküli gazdagodására alapítva – követelheti a kiesett feltétel alapján megfizetett összeg visszatérítését, vagyis lehetőség van a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen megjelölt, határozott kérelem előterjesztésére.
Ha a részleges érvénytelenségre vonatkozó keresettel érintett szerződési feltétel alapján teljesítés történt, és a szerződés még fennáll – esetlegesen a fél az esedékessé váló törlesztőrészletekben folyamatosan teljesíti is az érvénytelennek állított szerződési feltételen alapuló fizetési kötelezettségét –, ettől még alkalmazandóak a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai, amelyek tiltják a részleges érvénytelenség megállapítása iránti kereset érdemi elbírálását.
Annak a kérelemnek sincs anyagi jogi alapja, hogy a bíróság a jövőre nézve állapítsa meg a felperest terhelő havi törlesztőrészletek összegét, mert nincs olyan anyagi jogszabály által biztosított jog, melyet a felperes ilyen kereseti kérelemmel érvényesíthetne, így az ilyen tartalmú kereseti kérelmet érdemben kell elutasítani.
A felperes a fennálló szerződés már teljesített időszakai vonatkozásában viszont nincs elzárva attól, hogy a szerződési feltétel érvénytelenségét – és így a szerződésből való kiesését – állítva az alperes jogalap nélküli gazdagodására alapítva követelje a kiesett feltétel alapján megfizetett összeg elszámolását Ennek körében a 2014. évi XL. törvény 37/A. §-a alapján a 3-5. §-ok szerinti elszámolás során a 38. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgált elszámolást kell alapul venni akként, hogy az abban megállapított folyósított, illetve törlesztett összegekhez képest kell meghatározni az újabb részleges érvénytelenséget eredményező szerződési rész alapján a fogyasztó által törlesztett, ám a részleges érvénytelenség miatt javára előtörlesztésként beszámítandó pontos marasztalási összeget. Mivel a szerződés ekkor még fennáll, abból fakadóan a felperesi fogyasztó tartozik az alperesi pénzügyi intézmény felé, ezért – bár a felperesnek szükségképpen csak marasztalásra irányulhat a keresete – nem lehetséges az alperesi pénzügyi intézmény kötelezése az újabb érvénytelen feltétel alapján történt teljesítés visszafizetésére, azt a 2014. évi XL. törvény 37/A. §-a és a 3. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó javára túlfizetésként kell elszámolni. Erre figyelemmel a felperes kereseti kérelmének és alapos kereset esetén a bírósági ítélet rendelkező részének azt kell tartalmaznia, hogy "A bíróság kötelezi az alperest, hogy a [...] szerződés [...] érvénytelen feltétele alapján a felperes által megfizetett [...] forint összeget a felperes javára túlfizetésként számolja el."
[2014. évi XL. törvény 3-5. §, 37. §, 37/A. §, 38. § (6) bekezdés, 39. §]