CKOT2018.11.19:43.

CKOT2018.11.19:43. Mi a következménye, ha a keresetet tartalmazó iratban előterjesztett kereset a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjában írtak valamelyikében eltér a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől?
A CKOT 2018. június 21-ei 40. állásfoglalása szerint a felperes maga pótolhatja keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig. A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.
A Pp. nem szabályozza a perindítási szakban a keresetváltoztatást, ezért mindaddig, amíg a felperes teljes keresete vonatkozásában a bíróság a közlés iránt nem intézkedett (és az alperes az írásbeli ellenkérelmét vagy beszámítást tartalmazó iratát nem terjesztette elő) addig a keresetváltoztatás nem értelmezhető fogalom, a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjának alkalmazása nem jöhet szóba. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének, de a fizetési meghagyásos eljárással indult perek esetében – az ellentmondás folytán - a keresetet tartalmazó irat foglalja magában a teljes keresetet. A keresetváltoztatás csak ehhez képest értelmezhető. Ebből – és a Pp. 262. § (1) bekezdése első mondata utolsó fordulatában foglalt azon tételes szabályból, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet tartalmazó iratát kell érteni – következően a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok először csak azt követően alkalmazhatóak, ha a bíróság a Pp. 262. § (1) bekezdése szerint intézkedett. [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 255. §, 262. §]