CKOT2018.11.19:1.

CKOT2018.11.19:1. Van-e helye a perek egyesítésének, ha az egyik szülő pert indít a szülői felügyelet rendezése iránt, és az alperes azt követően, a keresetlevél közlését megelőzően külön pert indít e tárgyban? Egyesítés esetén az alperest fel kell-e hívni ellenkérelem, viszontkereset előterjesztésére? [Pp. 117.§ (2) bekezdés]
A Pp. 117. § (2) bekezdése szerint a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg, és amelyekben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor. Abban az esetben, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt mind a felperes, mind az alperes pert indított, a Pp. 117. §. (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak, a perek egyesíthetőek. Ennek azonban előfeltétele, hogy mindkét keresetlevél perfelvételre alkalmas legyen, a kereset közlése mindkét ügyben megtörténjen, azaz mindkét ügyben a perindítás joghatásai beálltak. Ebből következően az egyesítésre a Pp. 179. § szerinti felhívás közlése után kerülhet sor. Ezért sem az első, sem a második perben a kereset tekintetében az ellenkérelemre való felhívás szükségessége nem merülhet fel kérdésként.
A Pp. 204. § (1) bekezdése határozza meg a viszontkereset fogalmát: Az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt –- írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon, vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. A fenti fogalom-meghatározásból is látszik, hogy egyesítés esetén sem válik viszontkeresetté az alperes – eredetileg külön perben érvényesített – keresete, nem alkalmazhatók rá a Pp. viszontkeresetre vonatkozó szabályai, hanem megőrzi kereseti jellegét az egyesítéssel keletkező fordított perfelállás ellenére.
Ellenkérelem hiányában mindkét fél által a keresetében előadottakkal érintett körben tett ellentétes nyilatkozat a másik keresetével szembeni ellenkérelemnek minősül, mivel a Pp. 203. § (1) bekezdés a) pontjának utolsó fordulata szerint „korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett”. Amire viszont nem terjed ki a keresetlevélben foglalt előadása, arra a Pp. 203. § (2) bekezdése szerinti vélelem érvényesül. [Pp. 117. § (2) bekezdés]