36.
A gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok képviselőnek minősül, de nem vonatkoznak rá a kötelező jogi képviselet szabályai. Az ügygondnok nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el, a kirendelése akkor sem mellőzhető, ha az alperes jogi képviselőt bíz meg.
A Pp. 429. §-a értelmében a gondnoksági perek személyi állapotot érintő perek, amelyekben a 430. § alapján a Pp. rendelkezéseit a XXXI. és XXXII. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. 438. § (2) bekezdése a felek jogállása és képviselete címszó alatt arról rendelkezik, hogy a perben az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni. A Pp. 77. § (2) bekezdése szerint a bíróság ügygondnokként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A (3) bekezdés alapján az ügygondnokot a perben – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg.
A hivatkozott rendelkezések értelmében az ügygondnok az alperes képviselőjének minősül, az ügygondnoki képviselet a perbeli képviselet speciális formája, az ügygondnok – speciális jogállására figyelemmel – nem minősül a Pp. értelmében jogi képviselőnek. Az ügygondnok kirendelésének garanciális jogvédelmi funkciója van, és mivel a Pp. 438. § (1) bekezdése szerint a perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, valamennyi perbeli cselekményt önállóan is megtehet (pl. ellenkérelmet, fellebbezést terjeszthet elő). Az ügygondnok így nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el. Erre tekintettel az ügygondnoki képviselet olyan kényszerképviselet, amely nem azonos sem a jogi képviselővel történő eljárás választásával, sem a kötelező jogi képviselettel. Nincs akadálya annak, hogy az alperes jogi képviselőt hatalmazzon meg, azonban az ügygondnok kirendelése – a garanciális jogvédelmi funkció érvényesülése érdekében – ekkor sem mellőzhető.
[Pp. 77. §, 429. §, 430. §, 438. §]