A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.417/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: (...) kamarai jogtanácsos
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 604/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 604/2018. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a Városkép c. kiadvány XXVII. évfolyam 2018/2. különszám tekintetében helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A beadványozó 2018. március 22-én 15 óra 40 perckor kifogást nyújtott be a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mert véleménye szerint a Városkép című önkormányzati lap különböző időpontokban megjelent összesen öt száma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában szabályozott jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító alapelvet. Az újság ezen lapszámai alkalmasak az átlag olvasó befolyásolására és Kucsák László, a FIDESZ-KDNP jelöltjének népszerűsítésére, hivatkozott arra is, hogy azok politikai reklámnak minősülnek.
[2] Az OEVB az 57/2018. (III.23.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215.§ b) pontjára alapítottan érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A 2018. január 23-án és 2018. január 31-én megjelent lapszámokat nem vizsgálta, mert azok a kampányidőszak kezdetét – 2018. február 17-e – megelőzően jelentek meg. A 2018. február 20-i lapszám vizsgálatát az OEVB azért nem végezte el, mert arról a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) és a Kúria már jogerősen döntött. A 2018. március 6-i lapszám vonatkozásában a kifogás elkésett.
A kifogásban 2018. március 20-án megjelentnek minősített 2018/2. különszám PDF formátumában 2018. március 8-i létrehozási dátum szerepel. Az OEVB ezt fogadta el a lapszám megjelenési dátumaként, így a kifogás ebben a körben is elkésett.
[3] A beadványozó fellebbezése folytán eljáró NVB nyilatkoztatta kérelmezőt, mint kiadót az egyes lapszámok megjelenésének és terjesztésének időpontjaitól, az elkésettség vizsgálata során azokat vette figyelembe.
[4] Az NVB a 604/2018. számú határozatával az OEVB határozatát a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma, 3. száma, 4. száma és a 2018. február 1-jén terjesztett 2018/1. különszáma esetében helybenhagyta.
Ezt meghaladóan a Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. különszáma tekintetében az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogásnak helyt adott. Megállapította, hogy a kérelmező a hivatkozott lapszámban megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet azzal, hogy Kucsák Lászlót, a FIDESZ-KDNP közös egyéni választókerületi jelöltjét népszerűsítette. Az NVB a kérelmezőt, mint médiatartalom-szolgáltatót eltiltotta a további jogsértéstől, és egyben kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[5] Az NVB szerint a 2018/2. különszám vonatkozásában a kifogás határidőben lett benyújtva.
Az NVB a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésére hivatkozva irányadónak tekintette, hogy az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. Mivel az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.
Jelentőséget tulajdonított annak, hogy a sérelmezett lapszámot a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának tulajdonában álló gazdasági társaság adta ki.
A különszám szerkesztése, abban Kucsák László beköszöntőjének tartalma és a megvalósított, illetve tervezett beruházások képi, színi megjelenítése, a lap második oldalán szereplő jövőbeli politikai tervek és célkitűzések a lap áttekintése alapján alkalmasak arra, hogy a választópolgárban azt a látszatot keltsék, hogy az addig megvalósult fejlesztések megvalósításához a FIDESZ-KDNP Budapest 15. számú országgyűlési egyéni választókerületében induló, közös egyéni jelöltjének, Kucsák Lászlónak az országgyűlési képviselőként kifejtett tevékenysége nagy mértékben hozzájárult, illetve a jövőbeli fejlesztések megvalósulását is nagyban elősegítheti az ő országgyűlési képviselőként való megválasztása. Ezzel a lapszám alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúlyt a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérül a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a Városkép c. kiadvány XXVII. évfolyam 2018/2. különszámához kapcsolódó rendelkezését támadta. Ebben a körben kérte a határozat megváltoztatását, a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja sérelmének hiánya miatt a kifogás elutasítását. Egyebekben a határozat helybenhagyását indítványozta.
[7] Eljárási jogszabálysértésként előadta, az NVB az időpontokra nézve hivatalból folytatott le bizonyítást annak ellenére, hogy a Ve. 151.§ (2) bekezdése alapján csak a lap beszerzésére lehetne hivatalból eljárni. Az NVB 2018. március 28-i felhívásának jóhiszeműen tettek eleget, de az ellentétes volt a Ve. 43.§ (3) bekezdésével. Így a terjesztésre vonatkozó nyilatkozatot nem lehetett volna figyelembe venni.
[8] Érdemben arra hivatkozott, hogy a Városkép c. kiadvány helyi önkormányzati újság, célja a megjelenés időpontjától függetlenül a kerület lakóinak a tájékoztatása. Jelenleg országgyűlési választási kampány zajlik, de az önkormányzati lap nem alkalmas annak befolyásolására. A 24 oldalas lapszámban mindössze két oldalon olvasható Kucsák László neve, a lapszám a kerület múlt-és jövőbeli fejlesztéseivel foglalkozik. Az NVB határozata tévesen hivatkozott a kormányzati kommunikáció színeinek felhasználására: a lapszám narancs színéivel szemben a kormányzat a kék színt használja, egyébként sem lehet definiálni, mi a kormányzati kommunikációban használt szín. Kitért arra is, hogy a különszám egyetlen mondata sem utal arra, hogy Kucsák László jelölteti-e magát az országgyűlési választásokon.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[10] Az NVB határozata a kérelmező kiadványáról rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelemében egyértelműen megjelölte, hogy kizárólag a Városkép c. kiadvány XXVII. évfolyam 2018/2. különszámához kapcsolódóan kéri az NVB határozatának bírósági felülvizsgálatát, az egyéb rendelkezések körében maga is annak helybenhagyását indítványozta.
[12] Az NVB 2018. március 28-i felhívása csupán a „megjelenés és terjesztés pontos időpontja (év, hónap, nap)” körében kért adatokat, amelyeket – a 2018/2. különszámot meghaladóan – a kérelmező által helybenhagyni kért rendelkezéshez használt fel. Az elkésettségi rendelkezésre vonatkozó határozati részt a Kúria a jelen eljárásban bírósági felülvizsgálati kérelem hiányában nem érinthette, ezért kizárólag a 2018/2. különszámnál vizsgálta az adatbekérésre vonatkozó kérelmezői előadást.
[13] Megállapítható, hogy a 2018. március 22-én 15 óra 40 perckor benyújtott kifogás a 2018/2. különszámhoz kapcsolódó tudomásszerzés időpontját 2018. március 20-ában jelölte meg, a kérelmező által vitatott módon nyújtott adat szerint a terjesztésre 2018. március 19–22. között került sor. A kifogás bármely időponthoz képest a Ve. 209.§ (1) bekezdés szerinti határidőn belül lett benyújtva, azaz ez okból nem következett be az NVB részéről az ügy érdemére kiható jogszabálysértés. Ezért a Kúria mellőzte a felülvizsgálati kérelem ezen részének további elbírálását.
A Kúria az elkésettség kérdését sem vizsgálta, mert a kérelmező arra önálló indokokkal nem hivatkozott és így nem is igazolta, hogy a különszám az előzőektől eltérő időpontban, így különösen az OEVB határozatában szereplő 2018. március 8-i jelent volna meg.
[14] A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
A Ve. esélyegyenlőségi alapelvének az önkormányzatok/gazdasági társaságaik országgyűlési választási kampány tartama alatt folytatott kiadói tevékenységére gyakorolt hatásával a Kúria már több választási időszakban, több végzésében foglalkozott. A 2018. évi országgyűlési választások kapcsán a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésének [20],[21] és [22] pontjai, utalással az NVB határozatában is felhívott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésre, összefoglalták a kampányidőszakban a Ve. szempontjából jogszerű kiadói magatartás ismérveit. A IV/579/2018. AB határozat [30] pontja a választási kampányidőszakra tekintettel fogalmazta meg, hogy meghatározott körben alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A Kúria jelen tanácsa is irányadónak tekinti, hogy az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságnak korlátját jelenti a helyi közhatalomtól a választási kampányban elvárt és a Ve.2.§ (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíció.
[15] A Ve. 141.§-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A 140.§ általános definíciója szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére; az eszközöket a Ve. tételesen nem határozza meg, azokról csak példálódzó felsorolást ad.
A Ve. ezen meghatározására tekintettel kérelmező alaptalanul hivatkozott arra, hogy az országos lista mellett egyéni jelöléseken is alapuló országgyűlési választások során az egyik párt egyéni jelöltjét népszerűsítő önkormányzati kiadvány ne lehetne alkalmas a választói akarat befolyásolására. Ezért a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az adott különszám alkalmas volt-e, alkalmas lehetett-e erre.
[16] A 2018/2. különszám első oldalán a 2018. évre vonatkozó és megvalósítandó politikai tervek és célkitűzések jelennek meg. Kucsák László, mint a térség országgyűlési képviselőjének, fényképe, beköszöntője a teljes 3. oldalon szerepel. A 4–17. oldalig a 2010-2018. között megvalósult fejlesztések kerülnek részletesen bemutatásra, a 18–23. oldalon az induló, várható vagy már megkezdett beruházásokról és fejlesztésekről számol be a lapszám. Kucsák László eredményes lobbi tevékenységére való hivatkozás a 23. oldalon jelenik meg: „Kucsák László országgyűlési képviselő kezdeményezésének köszönhetően a kerület nemrégiben 80 millió forintos kormányzati támogatást kapott...”. Az impresszumban köszönetet mondanak Magyarország Kormánya hivatalos honlapjának a kiadvány tartalmának előállításához nyújtott segítségért.
[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a 2018/2. különszámból nem tűnik ki Kucsák László jelölti minősége. A beköszöntőben jövőbeni terveiről szól, a megújuló fejlesztésekről, amiért „a következő időszakban is mindent meg fogunk tenni”, ami tartalmában nem más, mint a nyertes párt kormányzati tevékenységére építő egyéni jelölti program.
[18] Hiába csak két alkalommal szerepel tehát név szerint Kucsák László, tényként állapítható meg, hogy a különszám megjelenésében és tartalmában az országos listát állító FIDESZ-KDNP-ről, és annak egyéni jelöltje érdemeiről, jövőbeni ígéreteiről szól. A párt és a jelölt kizárólagos szerepeltetése a különszámban alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat formálásában, ezzel pedig sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv. A 2018/2. különszám tekintetében az NVB helytálló megállapítást tett.
[19] Az NVB határozatában többször szerepel a „kormányzati színvilág”-ra való hivatkozás. A 2018/2. különszámának a Kúria előtt lévő iratok között elfekvő példányán a színeket a narancssárga uralja, ami valóban nem felel meg a kormányzati kommunikáció jellemzően kék/piros színvilágának. A narancssárga azonban alkalmas a kormányon lévő FIDESZ-KDNP azonosítására, és a térség jelöltjeként Kucsák László ebben a színben indul. Az NVB ezen tévedése ezért nem alkalmas a jogsértés hiányának megállapítására.
[20] Mindezekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatának nem támadott részét nem érintette, támadott részében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta a határozatot.
Záró rész
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
Az illeték kérdésében való rendelkezés során a Kúria figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező nem igazolta az Itv. 5.§ (2) bekezdésére tekintettel, hogy fennállna az Itv. 5.§ (1) bekezdés m) pontja szerinti személyes illetékmentessége.
[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 5.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró