A társasházzá alakítás helye a közös tulajdon megszüntetési módjainak sorrendjében [Ptk. 5:84.§]
Az 1959-es Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének szabályozását elkülönítette a közös tulajdon társasházzá alakításától (147-148. §§, illetve 149. §), ehhez képest a bírói gyakorlat is abba az irányba haladt, hogy a közös tulajdon társasházzá alakítása nem tartozik a közös tulajdon megszüntetésének szűkebb értelemben vett módjai közé, és különösen nem annak elsődleges formája. Ez azt jelentette, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a társasházzá alakítás csak akkor jöhetett szóba, ha a fél erre vonatkozóan külön kereseti (viszontkereseti) kérelmet terjesztett elő, és az egyéb szükséges műszaki és jogi feltételeket igazolta. A Ptk. beillesztette a társasházzá alakítást a közös tulajdon megszüntetési módok közé (5:84. § (5) bek.). A bekezdés megfogalmazása (nyelvtani értelmezése) azonban nem ad választ arra, hogy a társasházzá alakítás hogyan illeszkedik a korábbi bekezdésekben szabályozott és a szöveg szerint is egymást sorrendben követő a) természetbeni megosztás, b) magához váltás, c) árverési értékesítés, mint közös tulajdon megszüntetési módok sorába.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. alkalmazása körébe eső ügyekben a közös tulajdon megszüntetése során a társasházzá alakítás a közös tulajdon megszüntetésének az árverési értékesítést megelőző módja. Ez utóbbira ugyanis a Ptk. 5:84. § (2) bekezdése értelmében csak akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg. A társasházzá alakítás alkalmazhatóságának vizsgálatához nincs szükség külön keresetre vagy viszontkeresetre, ennek lehetőségét ezek nélkül is vizsgálni kell. A társasház létrejöttéhez azonban alapító okirat szükséges, amelyet a bíróság ítélete pótol, így meg kell, hogy feleljen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés követelményeinek, amelyhez további mellékletek csatolása is hozzátartozik. Mindehhez elengedhetetlen, hogy ezt a megszüntetési módot legalább az egyik fél kérelmezze. Emellett is csak akkor hozhat létre a bíróság társasházat, ha annak szükséges műszaki és jogi feltételei fennállnak. A társasházzá alakítás tehát hivatalból, kérelem és a felek együttműködése nélkül nem kivitelezhető. Ha a felek nem teszik meg a társasház alapításához szükséges nyilatkozatokat, illetőleg ha az adott tényállás mellett nem lehet azzal számolni, hogy a társasházzá alakítás a felek közötti konfliktust véglegesen megoldja, a bíróságnak arra a megállapításra kell jutnia, hogy a társasházzá alakítás az adott konkrét esetben nem alkalmazható módja a közös tulajdon megszüntetésének.