A KÚRIA
Kvk.II.37.185/2012/2.szám
A Kúria dr. Szőllősi József által képviselt kérelmezőnek az Országos Választási Bizottságnak a Magyar Közlönyben 2012. március 6-án közzétett, 31/2012. számú határozata ellen benyújtott kifogása tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria az Országos Választási Bizottság 31/2012. számú határozatát helybenhagyja.
E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező 2012. február 9-én „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát az Európai Unióból a Lisszaboni Szerződés I. Cikk 50. cikke alapján.” tartalmú aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2.§-a alapján.
Az Országos Választási Bizottság 31/2012. számú határozatában az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadta. Határozatában azzal érvelt, hogy Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja általános jelleggel zárja ki a népszavazás lehetőségét a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében. Figyelembe vette, hogy a nemzetközi kötelezettség megszüntetése a nemzetközi kötelezettségről való döntés, és azt állapította meg, hogy az adott kérdésben népszavazás nem tartható, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése ez okból kizárt. Utalt arra is, hogy a választópolgárok nemzetközi kötelezettségvállalásról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos.
Az Országos Választási Bizottság az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére [„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.] hivatkozással úgy értékelte, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény módosítására irányul, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti tilalmi körbe is beletartozik.
A kérelmező előterjesztett kifogásában téves jogértelmezés miatt vitatta az Országos Választási Bizottság döntésének jogszerűségét. Állította, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján az általa felvetett kérdésben a népszavazás nem zárható ki. E körben utalt az 1949. évi XX. törvény 29/C.§ (helyesen:28/C.§) (5) bekezdés b) pontjában foglalt korábbi szabály [..nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról..] és az Alaptörvény jelenlegi szabálya [„..nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről..”] közötti különbségre, továbbá arra, hogy egy szerződés kötelezettségek és jogok összessége. Erre figyelemmel állította, hogy a népszavazással kapcsolatos korlátozás köre szűkült, így a Lisszaboni Szerződés I. Cikk 50. cikke alapján fennálló jog gyakorlására nem terjed ki a tilalom, e körben népszavazás tartható. Álláspontja szerint az európai uniós tagságot népszavazás eredményezte, ezért „a jogrend következetessége” azt eredményezi, hogy van arra lehetőség, hogy a kilépésről is ilyen akaratnyilvánítás döntsön.
A kifogás - az alábbiak szerint – alaptalan.
A Kúria a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130.§-a alapján bírálja el az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Elsődlegesen arra mutat rá a Kúria, hogy a népszavazás kiírását indítványozó aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését az Országos Választási Bizottság két okból, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti tilalmi körbe tartozás miatt tagadta meg, azonban a kérelmező kifogásában csak az egyik érvelés törvényességét [Alaptörvény (3) bekezdés d) pontja szerintit] vitatta, így a kifogás a döntésnek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozására nem terjedt ki, mely okból a kifogás önmagában alkalmatlan arra, hogy a határozat megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését eredményezze, mert a kifogás csak a megtagadó döntés indokolásán változtathatna.
A kifogásban kifejettek azonban – az alábbiak szerint - nem alkalmasak arra, hogy a vizsgált döntés indokolásából a Kúria mellőzze az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjához kapcsolódó érveket.
A Kúria az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés és az 1949. évi XX. törvény 28/C.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak közötti lényegi különbséget az adott ügy elbírálása szempontjából nem észlelt, tekintve, hogy a jelenlegi és a korábbi szabályozás is egyöntetűen tiltja a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről szóló népszavazás tartását. Az Országos Választási Bizottság ezen - korábbiakhoz képest nem változó – alaptörvényi tilalomra alapítva döntött a hitelesítés megtagadásáról.
Azt a kérelmező is elismeri, hogy egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.
Egy nemzetközi szerződésbe való belépés és az abból való kilépésre vonatkozó szabályok – a dolog természetéből adódóan – nem azonosak, és ez indokolja a két kérdésben való népszavazás lehetőségének eltérő szabályozását is, így az e körben felhozott kérelmezői érvek sem fogadhatók el.
A Kúria a fentiekre tekintettel azt állapította meg, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik az a kérdés, melynek tartalma hatályos nemzetközi szerződésből való kilépésre irányul, ezért annak hitelesítését ez okból is megtagadó Országos Választási Bizottsági határozatot – annak jogszerűsége folytán - helybenhagyta.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 116.§-ának rendelkezése folytán alkalmazandó 84.§ (10) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2012. március 28.
Dr. Kozma György sk. tanácselnök,
dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró,
dr. Kalas Tibor sk. bíró