Knk.VII.39.003/2025/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Knk.VII.39.003/2025/7.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: …
                     …

A kérelmező képviselője:  Baranyi-Timár Ügyvédi Iroda
                                        eljáró képviselő: Dr. Baranyi Bertold ügyvéd
                                         …

Az érdekelt: Magyar Olimpiai Bizottság
                    …

Az érdekelt képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda
                                     eljáró képviselő: Dr. ifj. Balsai István ügyvéd
                                      …

Az ügy tárgya: a Fővárosi Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott 260/2024. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 260/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Elrendeli e végzés közzétételét a Magyar Közlönyben.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

Az illetékfizetési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2024. szeptember 2-án az alábbi, fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be hitelesítés céljából a Fővárosi Választási Bizottsághoz:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. szeptember 27-én kelt 260/2024. (IX. 27.) FVB határozatával a kérelmező népszavazásra javasolt kérdése hitelesítését megtagadta arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 39. § (1) bekezdésében foglalt jogalkotói és választópolgári egyértelműség követelményének.
  2. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a népszavazási kérdésnek eleget kell tennie a népszavazási egyértelműség kettős – a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló – követelményének. Elemezte az ebben a körben kialakult joggyakorlatot, felhívta a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.II.39.103/2023/2., Knk.IV.37.939/2018/2., Knk.IV.40.645/2021/19., Knk.lV.40.645/2021/19., Knk.lll.40.647/2021/18., Knk.lll.40.644/2021/15., Knk.lV.40.648/2021/23., Knk.ll.39.058/2022/8. Knk.lV.37,425/2017/3., Knk.lV.37.458/2015/3., Kvk.l.37.300/2012/2., Knk.lV.37.356/2015/2., Knk.lV.39.645/2021/19., Knk.ll.39.059/2022/8. számú határozatait. Utalt továbbá a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatban, a Pfv.lV.20.305/2022/5., Pfv.lV.21.348/2019/8., Bfv.l.803/2022/8., Bfv.I.378/2022/8. számú határozatokban foglaltakra.
  3. Az FVB rámutatott a feltett kérdés választói egyértelműsége körében arra, hogy az olimpiarendezési eljárás szabályai a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) 2014-ben elfogadott, 2021-től alkalmazott „Olympic Agenda 2020” és „New Norm” című dokumentumai alapján jelentősen megváltoztak, amelyre tekintettel a kérdésben használt „pályázat benyújtása" kifejezés ugyan köznyelvi tartalommal rendelkezik, de nem azonosítható egyértelműen az eljárás szabályszerű lebonyolítása esetén egy konkrét – a NOB által előírt – lépéssel, megteendő aktussal. Ugyanakkor egy legtágabb értelemben vett ilyen folyamat előtt és annak során a Fővárosi Önkormányzatot komplex, részben a hatáskörén kívül eső, tőle független döntéshozó döntéseit igénylő előkészítési kötelezettségek terhelnék, amely miatt a kifejezni kívánt választói akarat olyan közvetetten érhető el a döntéshozó számára, hogy abból a kérdésből a választópolgár számára nem állapítható meg, hogy az konkrétan milyen következményekkel járna.
  4. Az FVB a döntéshozói egyértelműség követelménye körében kifejtette, hogy nem teljesül, a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű milyen döntési kötelezettség terhelné a Fővárosi Önkormányzatot, illetve milyen eredmény teljesülését várhatnák el a népszavazáson részt vevő választópolgárok. Nem azonosítható egyértelműen egy eljárási cselekmény, amellyel az átlagosan tájékozott választópolgár a pályázat benyújtását azonosítani tudná. A szűken értelmezett „pályázat benyújtása" eredményezhetné azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat a lefolytatandó eljárást megkerülve, egy formailag eredménytelen pályázattal teljesíti a népszavazási kérdésben foglalt kötelezettségét. „Az Nsztv.-ben rögzített száznyolcvan napos határidőben észszerűen nem teljesíthető a döntéshozó számára egy érvényes és eredményes, az igen szavazatok többségét hozó népszavazás esetén őt terhelő kötelezettség.”
  5. Mindezek alapján az FVB megállapította, hogy a feltett kérdés sem a választópolgári, sem a döntéshozói egyértelműség követelményének nem felel meg, ezért a kérdés hitelesítését meg- tagadta.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a jogorvoslatra nyitva álló határidőben, elektronikus úton, az előírt módon előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását és az általa fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte.
  2. Álláspontja szerint az FVB határozata sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt népszavazáshoz való alapjogát, amely a népszavazáson való részvétel mellett magában foglalja a népszavazás kezdeményezésének jogát is a 31/2013. (X. 28.) AB határozat indokolásának [29]-[28] bekezdéseiben foglaltak szerint. A helytelen jogértelmezésen alapuló jogalkalmazásával az FVB korlátozza az népszavazáshoz való alapjog érvényesülését; sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvének immanens részét képező jogbiztonság követelményét, jogalkalmazása a joggyakorlat kiszámíthatatlanságához vezet azzal, hogy figyelmen kívül hagyja az irányadó joggyakorlat megállapításait; továbbá contra legem jogértelmezés folytán sérti az Nsztv. 41. § (1) bekezdését, valamint az Nsztv. 39. § (1) bekezdését.
  3. A kérelmező szerint a népszavazásra javasolt kérdés megfelel az egyértelműség követelményének, közérthető és nyelvi szempontból is világosan megfogalmazott, egyszerű mondatszerkezetű, közérthető szavakat tartalmaz, megválaszolása nem igényel további háttérismeretet vagy feltételezéseket a választók részéről. A „pályázatot nyújtson be” fordulat annak a köznyelvi „leképeződése”, hogy egy adott város jelezni tudja részvételi szándékát és egyben igazolja a szükséges feltételek fennállását. A szakági (a NOB által alkalmazott) terminus technikusok nem ismertek, nem hozzáférhetők, ismeretük nem várható el a választópolgároktól, azok alkalmazásával nem lehetett volna egyértelmű kérdést megfogalmazni, sérülne a közérthetőség, és a megszorító értelmezésen alapuló jogalkalmazás a népszavazáshoz való alkotmányos alapjogot sértené.
  4. A kérdésegyértelműségi teszt elvégzésével összefüggésben utalt az 52/2001. (XI. 29.) AB határozatban foglaltakra, a választópolgári egyértelműség tekintetében a Knk.II.39.057/2023/3., Knk.IV.37.425/2017/3., Knk.IV.37.426/2017/3. számú, a népszavazás kezdeményezésből származó következményekkel összefüggésben a Knk.ll.39.103/2023/2. számú kúriai döntésekben foglaltakra.  

A Kúria korábbi végzése és az Alkotmánybíróság határozata

  1. A Kúria Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzésével az FVB 260/2024. számú határozatát megváltoztatta, és a kérelmező által fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” kérdést hitelesítette. Határozatát az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében, az Nsztv. 39. § (1) bekezdésében, 41. § (1) bekezdés második mondatában, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (4) bekezdésében, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria követendő határozataiban foglaltakra alapította. Megállapította, hogy a választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét és jelentőségét, leadott szavazataikkal jogaikat tudatosan, átgondoltan tudják gyakorolni. A jogalkotói egyértelműség feltétele, hogy a döntéshozónak is egyértelműen tisztában kell lennie azzal, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén kell-e, és ha igen, milyen tartalmú döntést hoznia. A népszavazásra javasolt kérdés választópolgári egyértelműsége vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy az átlagosan tájékozott állampolgár számára világos-e a kérdés, az kétséget nem hagyó tartalommal bír-e a szavak általánosan elfogadott, köznapi jelentése alapján. Nem elvárás azonban a pontos jogi fogalmak (terminus technikusok), szaknyelvi fordulatok és fogalmak alkalmazása, mert az átlagos választópolgár jellemzően nem ismeri azokat. Előfordulhat (ahogy arra a kérelmező felülvizsgálati kérelmében helyesen utalt), hogy éppen a jogi precizitás, a terminus technicusok, a szaknyelvi fogalmak és fordulatok alkalmazása teheti bizonytalanná a kérdés fő mondanivalójának megértését.
  2. A kérelmező által népszavazásra javasolt kérdés a választópolgár számára egyértelmű, világos, megfelel a magyar nyelv szabályainak, közérthető, kizárólag egyféleképpen értelmezhető. A kérelmező ugyan annak szövegében a „pályázatot nyújtson be” kifejezést, nem a NOB által az olimpia rendezésével kapcsolatban használt fogalmakat (terminus technicusokat, szaknyelvi fordulatokat) használja, azonban a pályázat benyújtása kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma, amelyet a kérdésben megfelelő szövegösszefüggésben és tartalommal használtak.
  3. A kérdésben használt „pályázatot nyújtson be” kifejezés a döntéshozó képviselő-testület számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia (rendeletet megalkotnia, vagy határozatot hoznia), milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie az olimpia megrendezésének lehetősége érdekében (a NOB által az olimpia rendezésével kapcsolatban elfogadott dokumentumok, az abban használt fogalmak, a szervezet intézményrendszere, eljárási rendje alapján). Az FVB ezzel ellentétes következtetést tartalmazó határozata sérti az Nsztv. 39. § (1) bekezdését és 41. § (1) bekezdését.
  4. A Kúria végzésével szemben a megelőző eljárásban részt nem vevő Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével (sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot). A MOB álláspontja szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019-ben eltörölte az „olimpiai pályázatokat”, az új helyszín kiválasztása két szakaszból álló, rugalmas szakmai párbeszéden alapuló interaktív folyamattá és nem pedig pályázat alapján elnyerhető jogosultsággá vált. A „pályázat benyújtása” kifejezés értelmezhetetlen, az sem nyelvtanilag, sem dogmatikailag nem illeszkedik a hatályos eljárásrend keretei közé. A 2025-ben megtartott népszavazás esetén sérülne az Nsztv. 60. § (2) bekezdése, mert a népszavazás eredményének már semmilyen kötőereje nem lenne a szerződéskötés idején.
  5. Az Alkotmánybíróság 24/2024. (XII. 30.) AB határozatával megállapította, hogy a Kúria Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Határozatának [40] bekezdésében a MOB indítványozói jogosultságát elismerte, érintettségét megállapította. Az ügy érdeme tekintetében megállapította, hogy az Nsztv. 9. § (1) bekezdéséhez és a 39. § (1) bekezdéséhez – az egyértelműség követelményéhez – fűzött kúriai jogértelmezés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság szerint az olimpia rendezésére vonatkozó új eljárási szabályokból kiderül, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben megjelölt „pályázatot nyújtson be” kifejezés azt a téves látszatot kelti, hogy egy esetleges érvényes és eredményes népszavazáson Budapest Főváros Önkormányzata „pályázni” tud, vagy éppen „nem pályázhat” a 2036. évi olimpiai játékok megrendezésére, holott a „Célzott Tárgyaláson való részvétel” a NOB és nem az érdeklődő fél diszkrecionális jogkörén múlik. Konkrét pályázat benyújtására nem kerül sor, ezért a Kúria túlzottan kitágította az „egyértelműség” értelmezési kereteit.
  6. A helyi népszavazásra feltett kérdés „idő előtti” akkor, ha érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgári akarat nem tud érvényre jutni az Nsztv. 60. §-ában meghatározott kötőerő egyéves időtartamán belül, vagyis a jogalkotó vagy döntéshozó nem tud az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő jogszabályt alkotni vagy döntést hozni. Ha egy hitelesítő döntés időelőtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor az szükségképpen megtévesztő is. Megtévesztő kérdés nem lehet sem helyi sem országos népszavazás tárgya. Az érdeklődő fél nem tud jelentkezni a 2036. évi olimpiai játékok rendezési jogára, arról legfeljebb érdeklődhet a Tájékozódási Folyamatban, amely folyamat lezárásának időpontja bizonytalan. A Célzott Tárgyalásra történő kiválasztás pedig a NOB döntési jogkörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra feltett tárgykörben jelenleg nem lehet népszavazást kitűzni anélkül, hogy az a kötőerő jogintézményét ki ne üresítené. Az Alkotmánybíróság leszögezte: a választópolgárok Budapest Főváros Önkormányzatának a 2036. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló szándékát közvetlen hatalomgyakorlás útján jelenleg nem tudják befolyásolni, mert a pályázat benyújtása, annak általánosan ismert jelentéstartalma alapján ebben a folyamatban értelmezhetetlen. Ebből adódóan a feltenni szándékozott kérdés választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelménye szempontjából egyaránt megtévesztő.
  7. A Kúria a 2025. január 15. napján kelt Kpk.IV.39.252/2024/3. számú végzésével az Alkotmánybíróság 24/2024. (XII. 30.) AB határozata alapján a közigazgatási ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy eljáró tanácsának meg kell fontolnia, hogy a Magyar Olimpia Bizottságot – mint az alkotmánybírósági eljárás indítványozóját – értesítse a Kp. 20. § (4) bekezdése alapján a perbelépés lehetőségéről, illetve, ha úgy ítéli meg, hogy a perben állása szükséges, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 20. § (6) bekezdése alapján állítsa perbe.
  8. A Kúria végzésében megállapította, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági eljárásban nem szereplő érvekre alapította határozatát, ezért a Kúria a Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzése meghozatalakor nem lehetett abban a helyzetben, hogy az Alkotmánybíróság által ismertetett érveket korábban megvizsgálja, s annak alapján döntsön, ezért az új eljárásban figyelembe kell vennie a 24/2024. (XII. 30.) AB határozatban felhasznált érveket, a megállapított új tényállást, azaz olyan alapokra kell helyeznie határozatát, amely eredetileg, a 260/2024. (IX. 27.) FVB határozat felülvizsgálatakor nem volt az eljárás része.
  9. Az Alkotmánybíróság határozatában amellett, hogy új tényállást állapított meg, a Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzéstől eltérő követelményt rendelt az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében és a 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműség követelményének értelmezéséhez, ezért az eljáró tanácsnak akkor kell igazodnia az Alkotmánybíróság által meghatározott értelmezési keretekhez, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy eldöntése szempontjából a népszavazásra bocsátandó kérdés egyértelműségének alkotmányos tartalma az új eljárásban csak az alkotmánybírósági határozat szerint értelmezhető.
  10. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése meghatározza a népszavazásból kivett tárgyköröket. A jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés az olimpia megrendezésének kezdeményezésére irányult. Az Alkotmánybíróság 24/2024. (XII. 30.) AB határozatának [74] bekezdésében megállapította: „az eljárás jelen szakaszában az időelőttiségre tekintettel az olimpia megrendezésre vonatkozó tárgykörben sem helyi sem országos népszavazás nem tartható.” Amennyiben a Kúria közigazgatási ügyekben eljáró tanácsa úgy ítéli meg, hogy az Alkotmánybíróság kivett tárgykörként definiálta az olimpia megrendezésére vonatkozó népszavazási kérdéseket mindaddig, amíg az olimpia megrendezésére irányuló tárgyalások nem jutnak az olimpia valóságos megrendezésének közelségébe, úgy kizárólag erre – azaz az eljárás jelen szakaszában az Alkotmánybíróság által a népszavazásból kizárt tárgykörre – is alapíthatja határozatát.

Az érdekelt nyilatkozata

  1. A Kúria Knk.VII.39.003/2025/5. számú végzésében megállapította, hogy az érdekelt az Alkotmánybíróság 24/2024. (XII. 30.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel a megismételt eljárásban már ténylegesen részt vesz, ezért érdekeltként perbelépését megengedte. Az érdekelt nyilatkozatában kérte az FVB határozatának a helybenhagyását. Ismertette az olimpiai játékok megrendezésére irányuló eljárás lényegét, a MOB jogállását és szerepét, valamint kifejtette – lényegében az Alkotmánybíróság fenti határozata indokolásában foglalt megismétlésével –, hogy a hitelesíteni kívánt kérdés miért nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ebben a körben utalt a Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., Knk.IV.37.336/2017/3., Knk.IV.38.143/2015/7., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.997/2016/4. számú kúriai döntésekben foglaltakra is. A hitelesíteni kívánt kérdés idő előttiségével, a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos funkciójának sérelmével, a kérdés országos közügyre irányulásával kapcsolatban utalt a 24/2024. (XII. 30.) AB határozat Indokolás [33]-[34], [68], [70], [74] bekezdéseiben, a 16/2023. (VII. 25.) AB határozat Indokolás [36]-[38] bekezdéseiben foglaltakra.   

A Kúria döntése és annak jogi indokai

  1. A Kúria az új eljárás során a Kpk.IV.39.252/2024/3. számú végzésben foglalt iránymutatás alapján a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – alaptalan.
  2. A Kpk.IV.39.252/2024/3. számú kúriai végzés [20] bekezdésében foglaltak szerint az Abtv. 39. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság határozata mindenkire kötelező, s ez nemcsak a rendelkező részre, hanem az indokolásra is vonatkozik, ezért a Kúria az abban foglaltaktól nem térhetett el.
  3. Az Alkotmánybíróság a 24/2024. (XII. 30.) AB határozata indokolásában kifejtette, hogy a népszavazásra feltett kérdés idő előtti akkor, ha érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgári akarat nem tud érvényre jutni a kötőerő időtartamán belül. Ilyen esetben sérül a kötőerő garanciális szabálya, mivel csorbul a népszavazási döntésben kifejeződő választópolgári akarat, illetve annak a jogalkotó általi végrehajthatósága is. Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azon túl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését. Idő előtti, a kötőerő garanciáját sértő, megtévesztő kérdés nem lehet sem helyi, sem országos népszavazás tárgya {Indokolás [67] bekezdés}.
  4. A kérdés egyértelműségének az Alaptörvény 28. cikkének józan észre tekintettel lévő értelmezési követelményéből, a kötőerő Nsztv. 60. § (1) bekezdésében foglalt szabályából, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatából következik, hogy a népszavazási kérdés hitelesítése ügyében hozott döntések során a jogalkalmazónak tekintettel kell lennie a feltett kérdés időbeli dimenziójára is {Indokolás [68] bekezdés}.
  5. Az Alkotmánybíróság szerint a fentiekben kifejtett elvi tétel vonatkoztatható a jelen ügyre is. Az „idő előtti” és erre tekintettel a szavazásra ösztönző szándék szerinti cél tekintetében megtévesztő népszavazási kérdés azt eredményezi, hogy a választópolgári véleménynyilvánításnak nem lehet valós eredménye, így szükségképpen kilép az Alaptörvény 28. cikk értelmezési keretéből. A nemzetközi háttérszabályozás értelmében a vizsgált ügyben népszavazásra feltett tárgykörben jelenleg nem lehet népszavazást kitűzni anélkül, hogy ki ne üresítené a kötőerő jogintézményét és a hitelesítés jogintézményének időbeli szegmensét. Amennyiben a feltett kérdés idő előttinek minősül, népszavazásra nem bocsátható. Mivel az időelőttiség vizsgálata mindig konkrét szabályozáshoz kapcsolódóan vizsgálható, ezért is jelent problémát általában, de a vizsgált esetben is az, ha a választási bizottság vagy a bíróság erről a szabályozási háttérről nem vesz tudomást. Az időbeliség problémáját már önmagában az egész eljárás időben elhúzódó volta is felveti, ezért nem állapítható meg absztrakt módon az ügydöntő népszavazás megfelelő időpontja/időintervalluma. Azt az eljáró hatóságnak és bíróságnak esetről esetre a konkrét ügyben kell mérlegre tennie, különös tekintettel annak lehetséges ügydöntő voltára {Indokolás [69] bekezdés}.
  6. Az Alkotmánybíróság határozata indokolásának [69] bekezdésében tehát kimondta, hogy az eljáró bíróságnak esetről esetre a konkrét ügyben kell mérlegelnie a feltett kérdés idő előttiségét, erre a vitás ügyre vonatkozóan azonban a mérlegelést elvégezte annak megállapításával, hogy „az eljárás jelen szakaszában az idő előttiségre tekintettel az olimpia megrendezésre vonatkozó tárgykörben sem helyi sem országos népszavazás nem tartható” {Indokolás [74] bekezdés}, illetve – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése figyelembevételével – kivett tárgykörbe vonta az olimpia megrendezésére vonatkozó népszavazási kérdéseket mindaddig, amíg az olimpia megrendezésére irányuló tárgyalások nem jutnak az olimpia valóságos megrendezésének közelségébe, ezért a népszavazás az olimpia megrendezésére vonatkozó eljárás jelenlegi szakaszában idő előtti.
  7. Mindezekre tekintettel a Kúria az FVB támadott határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Az Alkotmánybíróság a 24/2024. (XII. 30.) AB határozata [74] bekezdésében – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése figyelembevételével – kivett tárgykörbe vonta az olimpia megrendezésére vonatkozó népszavazási kérdéseket mindaddig, amíg az olimpia megrendezésére irányuló tárgyalások nem jutnak az olimpia valóságos megrendezésének közelségébe,ezért a népszavazás az olimpia megrendezésére vonatkozó eljárás jelenlegi szakaszában idő előtti.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, Kp. 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
  2. A Kúria végzésének a Magyar Közlönyben nyolc napon belül történő közzétételéről az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján rendelkezett.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott és a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerint feljegyzett 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illetéket a kérelmező Kp. 35. §-a alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni.
  4. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. A fizetendő illeték esedékessége napjának meghatározása az Itv. 78. § (4) bekezdésén alapul.
  5. A Kúria döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét az Nsztv. 30. § (1) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. február 4.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Cséffán József s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró