A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.VII.37.935/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: (név)
(cím)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A kérelmező képviselője: Dr. Lerch Ferenc ügyvéd
(1054 Budapest, Szemere utca 8. V/3.)
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság
17/2018. (VIII. 13.) FVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 17/2018. (VIII. 13.) FVB határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) M.L. magánszemély által benyújtott fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés ügyében 17/2018. (VIII. 13.) számú határozatával döntött. Az FVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet jelzett számú határozatával hitelesítette.
[2] Az FVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem ütközik a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (2) bekezdésében meghatározott, tiltott népszavazási tárgykörök egyikébe sem, továbbá megfelel a népszavazási kérdéssel szemben támasztott, az Nsztv. 39. §-a szerinti népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének. Erre tekintettel az FVB az Nsztv. 41. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a kérdést hitelesítette.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés ne kerüljön hitelesítésre.
[4] Álláspontja szerint bár a kérdés eldöntése a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik, a nyomvonal kijelölését magasabb szintű jogszabályok befolyásolják. E körben hivatkozott az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelvében megfogalmazottak érvényesülését célzó 178/2010. (V. 13.) Korm. rendeletre, továbbá az 1146/2016. (III. 25.) Korm. határozatra.
[5] A kérelmező álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 39. § (1) bekezdésében foglalt kérdés-egyértelműség követelményének. E körben elsősorban arra hivatkozott, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban számos fővárosi közgyűlési és III. kerületi önkormányzati képviselő-testületi döntés született, amelyeket azonban valamennyi esetben szakértői vizsgálatok előztek meg. Úgy véli, a népszavazási kérdés hitelesítése esetén a fővárosi választópolgároknak a szükséges műszaki, árvízvédelmi ismeretek hiányában kellene döntést hozniuk.
[6] A kérelmező szerint a népszavazásra szánt kérdés nincs összhangban továbbá a népszavazás alkotmányos rendeltetésével sem, mivel az mások alapjogainak korlátozását vonná maga után.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[8] A kérelmező érintettsége ellen ható körülmények, tények nem merültek fel, mivel a kérelmező az érintett területen lakik, ezért azt a Kúria a továbbiakban nem vizsgálta.
[9] A Kúria az FVB határozatának megfelelően – egyezően a Kúria Knk.IV.37.774/2017/2. számú döntésében foglaltakkal, miszerint „a fővárosi önkormányzatnak a Csillaghegyi-öblözet védelmét szolgáló árvízvédelmi védmű nyomvonalának – jogszerű keretek közötti – kijelölésére van törvényi felhatalmazása” – megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
[10] A népszavazáshoz való jog megfelelő érvényesülése megköveteli, hogy a választópolgárok egyértelműen és világosan nyilváníthassanak véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről. Ezért a népszavazáshoz való jog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az Nsztv. 39. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (választói egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján a jogalkotó el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).
[11] A Kúria korábbi gyakorlata (Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., VII.37.647/2018/1.) szerint a népszavazási kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni.
[12] A Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3., VII.37.647/2018/1.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdésegyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai ismeretek kellenének, ami nem várható el.
[13] A Kúria egyetért a kérelmezővel annyiban, hogy az árvízvédelmi létesítmény elhelyezése részben szakkérdés. A felmerült műszaki megoldások közötti választás érdemi következményeinek megítéléshez bizonyos szakmai, műszaki ismeretek szükségesek, amelyek nélkül a választópolgárok nem feltétlenül tudnak felelős döntést hozni. Ugyanakkor az tény, hogy az országot és a fővárost érintő számos kérdés esetében merülhet fel a szakismeret fontossága, ennek ellenére sem az Alaptörvény, sem az Nsztv. nem tekinti tiltott népszavazási tárgykörnek a szakmai kérdéseket, így azokat expressis verbis nem zárja ki a népszavazásra bocsátható kérdések közül. Ezért a Kúriának az a feladata, hogy a kérdésegyértelműség keretén belül és egyedileg ítélje meg, hogy az adott szakmai kérdés közvetlen hatalomgyakorlás útján való eldöntésére van-e törvényes lehetőség.
[14] E körben a Kúria megállapítja, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 229/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozatában a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye (http://budapest.hu/Documents/romai_part_vedmu/romai_aloldal_MTA_szakvele...), az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának Római-parti gát Munkabizottsága szakmai állásfoglalása (http://budapest.hu/Documents/romai_part_vedmu/ 20140708_romai_OVF_allasfoglalas.pdf), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről” tárgyú összehasonlító szakértői értékelése (http://budapest.hu/Documents/%C3%96SSZEHASONL%C3%8DT%C3%93_SZAK%C3%89RT%...) alapján döntött úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra. A Fővárosi Önkormányzat döntését előkészítő szakmai, szakértői anyagok megbízható forrásból származnak és nyilvánosak, a világhálón valamennyi állampolgár számára elérhetőek. Fontos az is, hogy a kérdésfeltevés a szakértői anyagokban felmerült és vizsgált, műszaki-szakmai (biztonsági szempontból nem kizárt és a jelenlegi védvonallal egyező) megoldásra irányul, így annak megítéléséhez, a másik műszaki megoldással való összevetéshez a szakértői válaszok rendelkezésre állnak, továbbá a szakmai anyagok az egyes megoldások előnyeit-hátrányait közérthető módon taglalják, így a választópolgárok számára is megfelelő információforrásként szolgálnak, segítik a kellő tájékozódást.
[15] A Kúria megítélése szerint, mivel a választópolgárok e szakértői anyagokhoz hozzáférhetnek, a népszavazásra szánt kérdés megítéléshez kellő mennyiségű és minőségű szakmai információhoz juthatnak, így döntésük érdemi következményeit is képesek jelen ügyben átlátni. Ezért a kérdés szakmai jellege nem lehet a kérdésegyértelműség megállapításának és a kérdés hitelesítésének akadálya.
[16] A Kúria megjegyzi továbbá, hogy a kérelmező konkrét hivatkozás nélkül állította, hogy a népszavazásra szánt kérdés mások alapvető jogait sértené, azonban a népszavazás alkotmányos rendeltetésének sérelme jelen hitelesítési eljárásban nem igazolt. A népszavazási kérdésből adódó – a felülvizsgálati kérelemben felvetett – esetleges egyéni érdeksérelmeket nem lehet olyan igazolt alapjogsérelemként értékelni, amely az Alaptörvény szükségszerű módosítását vonná maga után, ezért ezen hivatkozások nem képezhetik a hitelesítés megtagadásának indokát.
[17] Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra szánt kérdés a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik és nem sérti az Nsztv. 39. § (1) bekezdésében foglalt kérdés egyértelműségi követelményt, ezért a Kúria az Nsztv. 61. § (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott 57. § (3) bekezdése alapján az FVB 17/2018. (VIII. 13.) határozatát helyben hagyta.
Záró rész
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti illeték megfizetésére.
[19] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 61. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 57. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. szeptember 18.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró